A Nagy Háború

Mikor jó három évvel ezelőtt itt a blogon Balla Tibor („Van-e, ki e nevet nem ismeri?” – kérdezhetnénk Petőfivel) kiváló tábornokos kézikönyv-sorozatának második kötetét mutattam be az olvasóknak, már akkor szóba került a vállalkozás zárókövének tekinthető harmadik rész, amelyen tudtommal a jeles szerző azóta is gőzerővel dolgozik. Ám közben, mintegy ujjgyakorlatként, most megörvendeztet bennünket egy karcsú kis kötettel, melyben a magyar honvédtisztképzés fellegvárának tekinthető Ludovika Akadémia 1872 és 1945 közötti legfőbb vezetőinek életrajzát tárja az olvasók elé.

Dr. Kemény Gyula ezredorvos palesztinai naplója – 5. rész

Kemény doktortól megtudhatjuk a németek közel-keleti tekintélyének és ugyanakkor rossz hírének is az alapját. Itt már veszélyes szakaszába érkezett hősünk vasutazása: fegyveresek védik a vonatot! S mi vár ránk még? Az arab sivatag jellegzetes állatai és növényei. Miért nem ajánlatos lemaradni a vonatról? Mi köze van Vilmos császárnak Baalbek romjaihoz? A doktor csodálatos leírása a városról és a libanoni cédrusról.

Mikor kisgyerek voltam, kíváncsian néztem azt az érdekes üveget, amely a dédnagyanyám ágya melletti kis szekrényen volt elhelyezve és az esti imádkozás után mindig arra tette rózsafüzérjét. Megkérdeztem tőle: „Mama, milyen üveg ez, hogyan került bele a kereszt?” Kezébe fogva az üveget, megsimogatta és ezt mondta: „Nagyapád készítette, amikor nagyon messze, hadifogságban volt.” Bizony, akkor még semmit sem tudtam arról, hogy mit jelent az a szó, hogy hadifogság, és miért készítettek ott ilyeneket…

Dr. Kemény Gyula ezredorvos palesztinai naplója – 4. rész

A szerelvény, amely a frontra tartó egységet szállítja, végre átjut a zord Taurus-hegységen és eléri Adanát, majd Aleppót. Egyre több a szúnyog és egyre nagyobb a hőség, na meg a maláriajárvány. Ráadásul a helyi szembetegség is fenyegeti hősünket. Gazdag történelmi múlt, s szép lányok azért itt is vannak, és Kemény doktor tolla és kamerája ezúttal sem pihen. Megtudhatjuk, meddig terjed a török szultán hatalma, és hogy milyen a török sorozás…

Adalékok egy zentai család történetéhez

A Mukusból 1896-ban Mezeivé lett zentai családban öt fiúgyermek született. A szülők minden gyermeküket igyekeztek iskoláztatni. Az első világháború kitörése a Mezei család életét is feldúlta. Három fiú bevonult katonának. Egyikük hősi halált halt. A szerencsésen visszatértek és az itthon maradtak élete sem lett azonban mentes a gondoktól, különösen az impériumváltást követően…

Dr. Kemény Gyula ezredorvos palesztinai naplója – 3. rész

Kemény doktor elhagyja Isztambult és a Bagdad-vasúttal indul a közel-keleti frontra. Tudnivalók az utazáshoz: mire figyeljen az utazó le- és felszállásnál, mitől füstöl és tüzesedik a vonat, miért megszívlelendő az „ablakon kihajolni veszélyes” jótanács. A tajtékpipák alapanyaga. Hogyan vásárolnak a németek? És egyáltalán: honnan van ennyi német a világon?

Magyarországon az első világháború kirobbanásakor több ezer, a területén tartózkodó, a Monarchiával hadiállapotba került ország állampolgárát helyezték a hatóságok rendőri felügyelet vagy őrizet alá. Rajtuk kívül olyanok is közbiztonsági őrizet alá kerültek, akik ugyan magyar állampolgárok voltak, de a polgári vagy a katonai hatóságok „a hadviselés és a közbiztonság” szempontjából aggályosnak tartották őket. Ezeknek a személyeknek a megfelelő felügyelete/őrzése Magyarországon – akárcsak Európa más hadviselő országaiban – komoly gondokat okozott. Kezdetben jelentős feladatot kaptak a probléma megoldásában a polgárőrségek is. Pest–Pilis–Solt–Kiskun vármegyében Vácon és Cegléden alakult ilyen civil önkéntesekből álló alakulat.

Dr. Kemény Gyula ezredorvos palesztinai naplója – 2. rész

Hogy a török főváros rabul ejtette Kemény doktort, az már az előző részből nyilvánvalóvá vált. Ezúttal Isztambul látnivalói közül különösen a hölgyek iránti elragadtatásának ad hangot. Láthatóan alapos ismeretekkel rendelkezik a fátyolviselés értelméről és jelentőségéről, miközben felvilágosít bennünket az európai férfiakra levantei hódításaik során leselkedő veszélyek mibenlétéről is. Emellett kritikus megjegyzésekkel illeti a helyi társadalom szélsőséges megosztottságát. A naplórészlet végén kiderül az is, hogy hamarosan búcsút int Isztambulnak és elindul a frontra.

Mikor lett vége a Nagy Háborúnak? Ha nem is ragaszkodunk az 1918-as évszámhoz, ám az 1923-ban aláírt lausanne-i békeszerződésnél későbbre aligha tehetjük a záróévét. Vagyis elmondhatjuk, hogy az első világháborús centenáriumi eseményekből már nem sok lehet hátra, hamarosan eljön az ideje a mérlegkészítésnek. A számtalan megemlékezés, kiállítás, konferencia, a tengernyi könyv és tanulmány meggyőzően bizonyítja, hogy a világ számára a Nagy Háború emlékezete kiemelten fontos még száz év távlatából is. ha valaki átfogó képet szeretne kapni arról, hogyan őrzik ennek a borzalmas történelmi traumának az emlékét világszerte, annak számára nagyon sok hasznosítható információt kínál egy idén tavasszal megjelent kötet.

Dr. Kemény Gyula ezredorvos palesztinai naplója – 1. rész

1918. augusztus 7-én ezredorvosunk Belgrádból vasúton elindul Palesztina felé, hogy átvegye új beosztását az Osztrák–Magyar Monarchia által 1918-ban felállított Orientkorpsnál. Hősünk vezetésével augusztus 11-én érkezett Konstantinápolyba az egység tüzér ütege mellé beosztott héttagú egészségügyi csoport. A város és a tenger teljesen elvarázsolta ezredorvosunkat. Induljon doktorunk egzotikus keleti kalandja, s varázsoljon el bennünket is! – Dr. Kemény Gyula újabb naplósorozatát Pollmann Ferenc gondozásában adjuk közre.