Fejezetek a Fehérvári út 70. épületének történetéből
Az épületeknek is története van. Igen gazdag múlttal rendelkezik Budapesten a Fehérvári út 70. szám alatti épület, amely ugyan gyárnak épült, de az első világháborútól napjainkig számtalan szállal kapcsolódott a honvédelem ügyéhez is, falai között különböző hadi intézményeknek, fegyveres szervezeteknek is helyet adva. Írásunkban a Nagy Háború idején hadikórházként működő, majd a hadigondozás céljait szolgáló épület történetét tekintettük át a XX. század közepéig.
Kemény doktor ezúttal a palesztinai front egészségügyi viszonyairól fest érzékletes képet. Szívszorító, ahogy katonáink nem csupán a harcok következményeitől szenvedtek, hanem az illetékes katonai hatóságok nemtörődömségétől, a szervezetlenségtől és hozzá nem értéstől is. A betegek és sebesültek szállításának megoldhatatlan problémája: miért rekedt meg a szükséges felszerelés és a gépjárművek a távoli Konstantinápolyban?
A Nagy Háború alatti Pestszentlőrincet bemutató sorozatom 
Kemény doktor mai leckéje: a frontok mögött is mindent a pénz mozgat, mindent az arany dirigál. A helyi arab törzsek vezetőinek megvesztegethetőségét valamennyi hadviselő kihasználja – már csak saját jól felfogott érdekében is… A gyűlölt, de egyúttal rettegett németek osztrák–magyar szövetségeseinek sajátos helyzetéről is képet kapunk. Bibliai tájakon járnak hőseink: a háború a Szentföldet sem kíméli…
Az első világháború kirobbanását követően a franciák internálták a területükön tartózkodó ellenséges országok állampolgárait. Erre a sorsra jutott a zentai Dudás Emil is, aki Blériot tanítványaként került Párizsba. Közös sorsukat Kuncz Aladár is megörökítette Fekete kolostor című regényében.
Kemény doktor folytatja a palesztin front viszonyairól kezdett tanfolyamát: ezúttal főleg az éghajlati viszonyokról és a betegségekről lesz szó. Elmondja, milyen pokoli hőség uralkodik itt, amit szinte lehetetlen huzamosan elviselni. A térség állatvilágából a dögevőknek (sakáloknak, hiénáknak) és a nőstény moszkitóknak a szerepéről olvashatunk. Utóbbiak terjesztik a rettegett betegséget: a trópusi maláriát. A doktortól megtudhatjuk, érdemes-e a gyógyszereként alkalmazott kinin keserűségét elviselni…
Az első világháború idején a népfelkelés rendszerén belül sok fegyveres és fegyver nélküli szakszolgálatra szervezett népfelkelő alakulat is megjelent, amelyek többsége a béke idején kidolgozott mozgósítási tervekben egyáltalán nem szerepelt. Talán ez lehet az oka, hogy a különféle alakulatok többségéről alig maradt fenn némi emlék, szervezésükről, tevékenységükről még levéltári dokumentumok sem nagyon lelhetők fel. Jelen cikkben azokat a fegyveres és nem fegyveres szolgálatot teljesítő népfelkelő alakulatokat veszem sorra, amelyekről az eddigi kutatásaim során összegyűjtött adatokból, ha nem is teljes, de pontosabb kép vázolható fel.
Ebben a részben Kemény doktor megismertet bennünket Damaszkusszal: érzékletes képet fest nekünk a város nevezeteségeiről csakúgy, mint a zsidónegyed és a bazár jellegzetességeiről. Ezután gyorstalpaló tanfolyamba kezd, hogy felkészítsen bennünket a küszöbön álló harcokhoz szükséges helyismerettel: a mai előadás témája a bazár (mint olyan), továbbá az élelmezés és a vízkérdés. Érdemes odafigyelni, mivel a doktor fontosakat mond ezúttal is…
A Nagy Háború alatti Pestszentlőrincet bemutató sorozatom 
Ezredorvosunk Palesztina felé tartó vonatáról Rajakban leszállva megtudhatjuk, hogy milyen veszélyek leselkednek a helyi tolvajokra, s milyenek a német katonákra. A mindent átható korrupció következményei elkeseredéssel töltik el. Kemény doktor megdöbbenve tapasztalja, milyen gyenge a török katonák ellátása, s elszomorító körülményeket tapasztal a török kórházban is. A doktor fényképezési szenvedélyének ezúttal nem sikerül hódolnia, amit nagyon sajnál, s amit mi is sajnálhatunk. 1918. augusztus 27-én végre elérik Damaszkuszt, ám hősünk időközben megbetegszik.
Legutóbbi kommentek