A település a Duna közelében 1882–83-ban jött létre a Pancsova–Tárcsó közötti út mentén, a vojlovicai erdő melletti ármentes területen. Lakosainak egy része – szlovákok (566 fő) és németek (500 fő) – az egykori árvízkárosult marienfeldiek közül került ki, akiket 1865–1869 között telepítettek az aldunai réti földekre. Az 1867–70-es és az 1870–71-es téli, valamint az 1876-os tavaszi rendkívüli áradások azonban megsemmisítették az új telepeket. Hozzájuk csatlakozott 1883-ban 200 bukovinai székely család Andrásfalváról, akiknek idetelepítésében fontos szerepet játszott Thomka Károly (1829–1905) református lelkész. Az első világháborúban az újonnan létrejött település 41 fia halt hősi halált.

A lakosság zöme a töltések építésén kubikolt, illetve mezőgazdasággal foglalkozott. Az új község 1883. július 21-én Hertelendy József (1833–1891) akkori főispán tiszteletére a Hertelendyfalva nevet kapta.

 Hertelendyfalva a XX. század elején
(Forrás: korabeli képeslap, magángyűjtemény)

A falu nemzetiségi népességszámai és arányai 1880–1921 között:

A falu felekezeti népességszámai és arányai 1880–1921 között:

A trianoni békeszerződés aláírásáig Hertelendyfalva nagyközség Torontál vármegye Pancsovai járásához tartozott. Ma Vojlovica néven – szerb nevét a közeli ortodox/pravoszláv kolostorról kapta 1922-ben – Szerbián belül Vajdaság Autonóm Tartomány része, Pancsova külvárosa. A délvidéki magyarság szempontjából a település szórványnak számít, az itt élő magyarokat az 1961-ben alakult Tamási Áron Székely–Magyar Művelődési Egyesület fogja össze.

A hertelendyfalvi hadkötelesek zöme már békeidőben is a cs. és kir. 29. nagybecskereki gyalogezredben szolgálta le kötelező katonaidejét. A 29-esek kiegészítési kerülete felölelte Torontál vármegye jelentős részét: Nagybecskerek és Nagykikinda rendezett tanácsú városok mellett ide tartoztak a nagybecskereki-, a nagykikindai-, a törökbecsei-, az alibunári-, a pancsovai-, az antalfalvai-, a párdányi- és a módosi járás települései – amelyek ma Szerbiában vannak – illetve a bánlaki járás települései, amelyek ma Romániához tartoznak.

 A nagybecskereki Rudolf laktanya, a cs. és kir. 29. gyalogezred „otthona”
(Forrás: mek.oszk.hu)

1914-ben, közvetlenül a Nagy Háború kirobbanása előtt, az ezred – amelynek parancsnoka Trojan Bacsila ezredes volt – ezredtörzse, II., III. és IV. zászlóalja Bécsben állomásozott, Nagybecskereken (a Rudolf laktanyában) csupán az I. zászlóalj tartózkodott. A cs. és kir 29. gyalogezred hadrendileg a VII. hadtest állományába tartozott. A háború során is ebben az ezredben szolgált a legtöbb hertelendyfalvi.

A cs. és kir. 29. nagybecskereki gyalogezred egy százada kiképzésen
(Forrás: magángyűjtemény)

A hadbavonultak közül többen soha nem tértek haza. Thomka Viktor 1939-ben megjelent tanulmányában a Nagy Háború hertelendyfalvi/vojlovicai katonaáldozatainak számát 40 főre teszi. A világhálón elérhető online adatbázis alapján, a „letisztázást” követően 41 hertelendyfalvi születésű hősi halottat sikerült azonosítani, akik a Nagy Háború hősi halottainak névjegyzékébe kerültek:

Andris József gyalogos a cs. és kir. 2. gyalogezredben. Született 1895-ben Hertelendyfalván. Elesett 1915. október 29-én.

Bacsik János huszár a cs. és kir. 4. huszárezredben. Született 1892-ben Hertelendyfalván. Elesett Bibeitinynél (orosz hadszíntér) 1915. szeptember 17-én.

Bacsik Mihály népfelkelő a m. kir. 4. népfelkelő gyalogezredben. Született 1897-ben Hertelendyfalván. Elesett 1916. május 13-án.

Baff Henrik népfeleklő a cs. és kir. 29. gyalogezredben. Született 1894-ben Hertelendyfalván. Elesett Ostrozecnél (Galícia, orosz hadszíntér), a 310. magassági ponton 1915. május 22-én.

Balogh Pál gyalogos a cs. és kir. 29. gyalogezredben. Született 1885-ben Hertelendyfalván. Elesett 1915. december 26-án v. 1915. június 29-én, eltemetve Tolmeinnál (ma: Szlovénia).

Beraczka Pál gyalogos a cs. és kir. 29. gyalogezredben. Született 1894-ben Hertelendyfalván. Elesett 1916. november 29-én.

Brezina Tamás népfelkelő a m. kir. 7. honvéd gyalogezredben, beosztva a m. kir. 313. honvéd gyalogezredhez. Született 1895-ben Hertelendyfalván. Elesett 1917. február 28-án.

Csrepok János népfelkelő a m. kir. 7. honvéd gyalogezredben. Született 1897-ben Hertelendyfalván. Elesett 1916. január 24-én.

Csrepok Pál népfelkelő a m. kir. 5. honvéd gyalogezredben. Született 1875-ben Hertelendyfalván. Elhunyt Szegeden 1918. február 11-én, eltemetve ugyanott.

Dachser Jakab gyalogos a cs. és kir. 29. gyalogezredben. Született ? Hertelendyfalván. Elhunyt Debrecenben 1915. február 3-án, eltemetve Hertelendyfalván.

Gecző János gyalogos a cs. és kir. 85. gyalogezredben. Született 1892-ben Hertelendyfalván. Elesett Rajtarowicenál (Galícia, orosz hadszíntér) 1915. május 20-án.

Gecző Lajos vadász a cs. és kir. 3. vadászzászlóaljban. Született 1893-ban Hertelendyfalván. Elesett 1915. július 29-én a Monte San Michelén (olasz hadszíntér) vívott harcokban.

Győrfi József népfelkelő a cs. és kir. 29. gyalogezredben. Született 1892-ben Hertelendyfalván. Elesett Lupkownál (Galícia, orosz hadszíntér) 1915. március 1-jén.

Győrfi Lázár népfelkelő a m. kir. 4. népfelkelő gyalogezred 2. századában. Született 1897-ben Hertelendyfalván. Elesett 1916. május 13-án.

Görgely Dávid gyalogos a cs. és kir. 41. gyalogezredben. Született 1892-ben Hertelendyfalván. Elesett az 1917. május 19-e és 26-a között vívott harcokban.

Hajdú József gyalogos a cs. és kir. 29. gyalogezredben. Született 1891-ben Hertelendyfalván. Elesett 1915. június 23-a és 27-e között vívott harcokban.

Hrib János huszár a m. kir. 3. honvéd huszárezredben. Született 1890-ben Hertelendyfalván. Elesett Zolkiewnál (Galícia, orosz hadszíntér) 1915. június 24-én.

Hucska András őrvezető a cs. és kir. 29. gyalogezredben. Született 1883-ban Hertelendyfalván. Elhunyt Ökröskén (Zemplén vm.) 1914. december 8-án, eltemetve ugyanott.

Huri Mihály népfeleklő a m. kir. 4 népfelkelő gyalogezredben. Született 1897-ben Hertelendifalván. Elesett 1916. március 15-én.

Illés Ferenc őrvezető a m. kir. 3. honvéd huszárezredben. Született 1892-ben Hertelendyfalván. Elhunyt a klagenfurti cs. és kir. 2. sz. tartalékkórházban 1918. szeptember 24-én, eltemetve ugyanott.

Kelemen Lajos gyalogos a cs. és kir. 29. gyalogezredben. Született 1883-ban Hertelendyfalván(?). Elesett 1915. június 25-én.

Kelemen Lajos gyalogos a cs. és kir. 29. gyalogezredben. Született 1885-ben Hertelendyfalván. Elesett 1915. december 26-án.

Kerekes György gyalogos a cs. és kir. 125. gyalogezredben. Született 1881-ben Hertelendyfalván. Elhunyt Bellunóban (olasz hadszíntér), a cs. és kir. 5/6. tábori kórházban 1918. május 8-án, eltemetve ugyanott.

Kerekes Sándor népfelkelő a cs. és kir. 29. gyalogezredben. Született 1877-ben Hertelendyfalván(?). Elesett 1917. június 9-én.

Konrád József népfelkelő a cs. és kir. 29. gyalogezredben. Született 1885-ben Hertelendyfalván. Elesett Krukienicenál (orosz hadszíntér) 1915. június 3-án.

Kovács Pál huszár a cs. és kir. 4. huszárezredben. Született 1892-ben Hertelendyfalván. Elesett 1916. június 21-én.

Lohser Fülöp népfelkelő a m. kir. 5. honvéd gyalogezredben. Született 1876-ban v. 1877-ben Hertelendyfalván. Elhunyt Szegeden 1918. január 22-én. Eltemetve Hertelendyfalván.

Mayer István őrvezető a m. kir. 4. honvéd gyalogezredben, beosztva a m. kir. 301. honvéd gyalogezredhez. Született 1896-ban Hertelendyfalván. Elhunyt 1917. augusztus 20-án.

Marcsek János tizedes a m. kir. 3. honvéd huszárezredben. Született 1887-ben Hertelendyfalván. Elhunyt Lembergben (Galícia) a vöröskeresztes kórházban 1914. szeptember 13-án, eltemetve ugyanott.

Mikszát Pál gyalogos a cs. és kir. 29. gyalogezredben. Született 1886-ban v. 1887-ben Hertelendyfalván. Elesett Zubenskonál (Galícia, orosz hadszíntér) 1915. március 21-én.

Nagy Lajos gyalogos a cs. és kir. 29. gyalogezredben. Született 1883-ban Hertelendyfalván. Elhunyt Izbugyaradványban (Zemplén vm.) 1914. december 8-án.

Nelich Jakab tizedes a m. kir. 7. népfelkelő gyalogezredben, beosztva a m. kir. 302. honvéd gyalogezredhez. Született 1896-ban Hertelendyfalván. Elesett 1916. április 8-án.

Ondrisz József népfelkelő a cs. és kir. 2. gyalogezredben. Született 1895-ben Hertelendyfalván. Elesett Vadetinnál (orosz hadszíntér) 1915. szeptember 29-én.

Paulisz József gyalogos a cs. és kir. 29. gyalogezredben. Született 1882-ben Hertelendyfalván. Elesett Ostrozecnél (Galícia, orosz hadszíntér), a 310. magassági ponton 1915. július 13-án.

Raff Keresztély gyalogos a cs. és kir. 29. gyalogezredben. Született 1885-ben Hertelendyfalván. Elesett 1914. október 28-án.

Schmiedt József gyalogos a cs. és kir. 29. gyalogezredben. Született 1894-ben Hertelendyfalván. Elesett az 1915. július 10-e és 29-e között vívott harcokban.

Schmidt Péter őrvezető a cs. és kir. 21. egészségügyi oszlopnál. Született ? Hertelendyfalván. Elhunyt Oporecznál (Galícia, orosz hadszíntér) az 1915. május 17-én.

Szarras Péter gyalogos a cs. és kir. 29. gyalogezredben. Született Hertelenyfalván. Meghalt.

Trnyik János népfelkelő a cs. és kir. 29. gyalogezredben. Született 1877-ben Hertelendyfalván. Elesett 1916. június 16-án.

Varga István őrvezető a cs. és kir. 29. gyalogezredben. Született 1888-ban Hertelendyfalván. Elhunyt, eltemetve Pancsován.

Zier Péter tüzér a m. kir. 8. honvéd tábori ágyúsezredben. Született 1892-ben Hertelendyfalván. Elesett 1914. október 21-én.

Hősi halottak katonai alakulat szerint:

Hősi halottak életkor szerint:

Hősi halottak haláleset éve szerint:

A hertelendyfalvi magyarság eltökélt szándéka, hogy a telepítés 140. évfordulóján emléktáblával tisztelegjen azoknak a falubelieknek az emléke előtt, akik a Nagy Háborúban életüket áldozták a közös hazáért.

 Hertelendyfalva napjainkban

Felhasznált irodalom:

• Borovszky Samu (szerk.): Torontál vármegye. Hasonmás kiadás. Budapest, 2018. 55.
• Kepecs József dr. (szerk.): A Délvidék településeinek nemzetiségi (anyanyelvi) adatai (1880–1941). Budapest, 1998. 113., 193. old.
• Kepecs József dr. (szerk.): A Délvidék településeinek vallási adatai (1880–1941). Budapest, 1999. 196–197. old.
• Thomka Viktor: Egy al-dunai székely község szociográfiája. Híd. LXV. évfolyam, 11-12. szám 2001. november–december. 1300.
• ivh-katonahoseink.militaria.hu