A Nagy Háború

Amikor a Doberdó-fennsíkon San Martino del Carso községből az Isonzó menti Poggio Terzarmata (egykor: Sdraussina) község felé haladunk a Via Brigata Sassari műúton, az utat sűrű bozótos szegélyezi. A kanyargós útnak majdnem a felénél érkezünk arra a területre, ahol a 2. isonzói csata után 1915 októberének közepéig igen súlyos veszteségeket követelő összecsapások zajlottak. Az utat átvágva itt húzódott a hírhedt „sdraussina út melletti” osztrák–magyar fővédelmi vonal. A hevenyészett, és tüzérségi tűzzel rombolt állásokban a magyar királyi 20. honvéd gyaloghadosztály frontszakaszának a védői harcoltak. A sűrű bozótos ma már elfedi az egykori összecsapások színterét.

Forster Frigyes huszár ezredes visszaemlékezése – 2. rész

A visszaemlékezés második részében képet kapunk a háború első napjairól Szerbiában. A hadosztálylovasságként szereplő két „nyolcas” huszárszázadnak – a harcok jellegéből fakadóan – egy darabig nem kell verekednie, a huszárok ugyanakkor egyszerre tanúi és elszenvedői a szerb irreguláris hadviselésnek, valamint részesei a megfékezésének. Közben átesnek a tűzkeresztségen is: egyelőre csak orvlövészek lőnek a felderítést végző, „békebeli” egyenruhájukban jó célpontot nyújtó huszárokra.

A Melkay család Szabadkán házzal és tekintélyes fölbirtokkal rendelkezett. Melkay Alajos 1883-ban Fiumében a pénzügyigazgatóságon vállalt munkát. Itt kötött házasságot, és öt gyermeke is a magyar kikötővárosba született. Közülük Álmos az első világháború idején a szabadkai 6. honvéd gyalogezredben szolgált és 1916-ban orosz hadifogságba esett. A sorsa ezt követően, a fiumei születéséből adódóan különös fordulatot vett, ami az egész későbbi életére kihatott…

Forster Frigyes huszár ezredes visszaemlékezése – 1. rész

A Kecskeméti Közlöny 1932 júliusában a meleg nyári napok egyhangúságát megtörve figyelemfelhívó cikket közölt. Ebben tájékoztatta az olvasókat, hogy „Egy régi 8-as huszár háborús emlékei” címmel sorozatot indítanak, amelyben Forster Frigyes huszárezredes írja meg visszaemlékezését az 1914–1918 között megjárt hadiútjáról. Mivel a nádasi Tersztyánszky Károly nevét viselő cs. és kir. 8. huszárezred alakulattörténete nem jelent meg, illetve a kortárs magyar nyelvű szakirodalom sem közöl sok információt az ezred háborús tevékenységéről, Forster ezredes visszaemlékezéseinek közlése mindenképp érdekes lehet a téma iránt érdeklődőknek.

A power metal zenét játszó svéd Sabaton együttes egyik dalát már bemutattuk a blogon, de az 1918. november 11-i fegyverszünet 105. évfordulójára készített animációs filmjük premierje alkalmából fontosnak tartjuk, hogy összegyűjtsük és a feldolgozott események szerint időrendbe állítsuk a Nagy Háború egyes hőseiről, epizódjairól, csatáiról szóló műveiket.

Az elmúlt hetekben a Nagy Háború Blog lelkes olvasói nyomon követhették Somogyi Lajos tüzér kalandjait, aki a világháború négy különböző frontját is megjárta. Legutoljára a palesztin frontról írt visszaemlékezéseit ismerhettük meg, így például az első és második gázai csata részleteit, amelynek szomorú aktualitást adnak a Közel-Keleten zajló események. 1982-ben a Magyar Rádió hangfelvételt készített a naplóíróval, amelyben Rapcsányi László, a rádió főmunkatársa és Galántai József történész voltak a beszélgetőpartnerei…

Somogyi Lajos első világháborús naplója – 21. rész

A napló ezen utolsó fejezetében Somogyi Lajos az 1917-es esztendő nyarának hadieseményeit tárgyalja. Mindenki a várható nagy brit offenzívára készül, melynek célja valószínűleg Jeruzsálem elfoglalása lesz. Ebből azonban hőseink – legnagyobb örömükre – kimaradnak, mivel szeptember közepén bizonyossá válik, hogy szabadságra indulhatnak hazafelé. Vonatuk ugyanazon az úton halad, melyen másfél évvel korábban a Közel-Keletre érkeztek. A naplóíró Isztambulig mutatja be ennek az utazásnak a részleteit: itt végződik Somogyi Lajos világháborús odüsszeiájának írásos megörökítése.

2023. november 8-án, szerdán 18 órakor Nagykanizsán a Halis István Városi Könyvtárban a Hadak útján hadtörténeti előadássorozat keretében Pintér Tamás tart előadást „Nagykanizsai 20-as honvédek nyomában az Isonzónál” címmel.

A kolozsvári születésű dr. Rucska Miklóst 1913 januárjában kinevezték a kassai gyermekmenhely orvosává, menyasszonyával, Palóczy Erzsikével már az esküvőjüket tervezték. A háború kirobbanása azonban közbe szólt, a szépreményű fiatal doktor hadba vonult, a menyasszonya pedig megbetegedett…

Somogyi Lajos első világháborús naplója – 20. rész

Hogyan szuperálnak a brit tankok a sivatagban? Hogyan lő a brit tüzérség? Többek között ezt is megtudhatjuk Somogyi Lajos naplójának mostani részletéből, ami 1917 áprilisában, a 2. gázai csata időszakában játszódik. Küzdelem a számummal és a sirokkóval: katonáink kárörvendve tapasztalják, hogy az ellenség sem boldogul velük könnyebben. Bezzeg a bennszülötteket láthatólag kevéssé zavarják az efféle légköri jelenségek. Az éjszakai tüzérségi párbajok diszkrét bája: látványos tűzijáték cigányzene kísérettel… Megkezdődnek a régen várt szabadságolások is.