Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…
A bosznia-hercegovinai Bileća, vagy ahogy akkoriban hívták, Bilek katonai temetőjében az első világháború alatt megszaporodtak a síremlékek. A 135 osztrák‒magyar háborús sírból 39-ben magyar katona nyugszik. A cseh népfelkelők egy emlékfalat is építettek hősi halottjaiknak. A sírkertbe orosz hadifoglyokat is temettek. A temetőt bemutató sorozatunk második részében az első világháború alatt keletkezett síremlékeket vesszük sorra.
A szarajevói merénylettől a világháború kitöréséig tartó időszak – a júliusi válság – egyik legfontosabb epizódja, amikor 1914. július 28-án az Osztrák-Magyar Monarchia hivatalosan hadat üzen Szerbiának. Ez az esemény nemzetközi jogi értelemben a háború kezdete, mivel ezáltal a két érintett állam között beállt a hadiállapot. A dualista birodalom ezzel eleget tett az 1907-es (II.) hágai békekonferencia 3. konvenciójába foglalt követelménynek. Ez előírta, hogy az ellenségeskedések nem kezdődhetnek meg előzetes és félreérthetetlen figyelmeztetés elküldése nélkül, ami történhet megindokolt hadüzenet vagy feltételes hadüzenetet tartalmazó ultimátum formájában…
A bosznia-hercegovinai Bileća, vagy ahogy akkoriban hívták, Bilek neve fogalomnak számított az Osztrák‒Magyar Monarchia területén belül, de még azon kívül is. A montenegrói határon fekvő város és katonai temetője azonban nem csak az 1903-as „halálmars” áldozatai és itt álló emlékművük miatt érdekes a számunkra. Az osztrák‒magyar uralom négy évtizede alatt a temetőben több emlékmű és síremlék is épült, amelyek napjainkban is láthatók. A temetőt bemutató sorozatunk első részében az első világháború előtt keletkezetteket vesszük ezek közül sorra.
Az 1917-es esztendő végét és 1918 januárját a Piave deltájában élte meg hősünk. Itt szemtanúja és krónikása lett a hosszú karszti nélkülözés után a gazdag olasz síkságra rászabadult osztrák‒magyar hadsereg kezdeti esztelen tékozlásának. A terület Király Iván számára a vadászat lehetősége mellett veszélyeket is rejtett magában. A megélénkülő harcok mellett ilyennek számított a Piave ideiglenes gyaloghídján történő közlekedés is. A folyó torkolatvidékén töltött élményeiről írt beszámolója szintén megjelent később a Természet című folyóiratban.
1915. május 23-án az egykori szövetséges Olaszország hadat üzent az Osztrák‒Magyar Monarchiának, amely ekkor már két hadszíntéren harcolt. A hadüzenet után egy hónappal megkezdődött az első isonzói offenzíva, amely során az olasz csapatok heves tüzérségi és gyalogsági támadásokat indítottak meg a Doberdó-fennsík ellen is. Támadásaik egyik fő célpontja itt a jórészt magyar erőkből álló, s magyar vezetésű 2. hegyi dandár által védett, napjainkban a nagy osztrák‒magyar katonai gyűjtőtemetőjéről ismertté vált, s a kegyeleti turizmus által is látogatott Redipuglia település mellett kialakított védőszakasz volt.
1917 novemberében hősünk a Piave torkolatvidékén kihasználja a pillanatnyi nyugalmi állapotot és egy hadizsákmányként szerzett puskával vadászni jár. Két olasz agár is a társául szegődik, akikkel azonban csak a baja gyűlik meg. A belga vadászfegyver és a vadászterület is a korszak ismert olasz politikusáé, Sydney Sonnino miniszterelnöké, külügyminiszteré volt...
1917 októberének a végén hősünk ütege a visszavonuló olaszok nyomában haladva eléri a Tagliamentót. A folyó ideiglenes hídja körüli zűrzavarban találkoznak az uralkodóval is. Király Ivánnak Vado települést és a dandárja parancsnokságát kell megtalálnia egy üzenettel. Különös emberek, állatok és kalandok várnak rá az éjszakában...
1914. június 26-27-én Bosznia-Hercegovinában a szarajevói XV. és a raguzai XVI. hadtest hadgyakorlatot tartott, amelyre a tartományfőnök, Oskar Potiorek táborszernagy meghívta a trónörököst, Ferenc Ferdinándot, a hadsereg főfelügyelőjét is. A rutinnak tűnő látogatás tragikus véget ért. A június 28-ai szarajevói merényletet követően meginduló nyomozásban fontos feladatot kaptak a trónörökös kíséretében a városba érkezett magyar nyomozók is.
1917 októberének végén, a caporettói áttörést követően hősünket hátrahagyják az ezred lőszerraktárának az őrzésére. A jutalomnak számító feladat nem tölti el jó érzésekkel, mert nem élvezheti ki azt a mámoros állapotot, amit a hosszú állásháború után a győzelmes előrenyomulás jelent. Fülében még a harcok zaja cseng és az agya is nehezen dolgozza fel, hogy a korábbi gyilkos küzdelem itt már véget ért...
1914. június 28-án Szarajevóban meggyilkolták a trónörököst és nejét. A világ feszült figyelemmel követte a történéseket. A merénylők utáni nyomozás gyors és hatékony munkát követelt meg a nyomozóktól, akik közel 14 éven keresztül védelmezték az uralkodó dinasztia tagjait magyarországi tartózkodásuk, átutazásuk során. A vasút terjedésével ezek leginkább a vonalak védelmére és a pályaudvarok megfigyelésére koncentrálódtak, de az esetleges merénylet veszélye mindig fennállt. Ferenc Ferdinánd személye pedig különösen érdekelte a lehetséges merénylőket.
Legutóbbi kommentek