A Nagy Háború

Hadifogságba kerülni az első világháború során nem jelentett életbiztosítást, és ez különösen érvényes volt a harcok szabdalta, járványok dúlta Szerbiára. Néhány zentai és környékbeli hadifogoly tragikus sorsa jól végigkövethető a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár őrzésében lévő, online is elérhető egyházi holttá nyilvánítási eljárások során keletkezett iratok alapján.

Gunesch János olaszországi hadifogolynaplója – 3. rész

1915 júliusában a naplóíró megtapasztalja a doberdói mindennapok véres valóságát. Személyes veszteségként is érinti már a háború, barátait is elveszti a harcok során. A napló egyre sötétebb hangulatot rögzít, a háború mindennapos borzalommá változott. Gunesch szerencsés megmenekülése után Doberdó faluba is eljut, útközben pedig temetőket is látogat. A „kultúra hiánya” mellett (16 nap óta ugyanazt az alsóneműt viseli) a mindennapi élelem és cigaretta megszerzése továbbra is a legfontosabb kérdések közé tartozik.

Ifj. Munczy Béla I. világháborús frontnaplói

Az első világháború centenáriumának elmúltával nem ért véget az újabb és újabb értékes források feldolgozása és kiadása. Mindig ritkaságszámba megy, ha egy közkatona veti papírra élményeit, átélt borzalmait. Így vagyunk ezzel a D. Szakács Anita által sajtó alá rendezett és szerkesztett hatkötetes naplóval is, amely idén tavasszal a Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára gondozásában került kiadásra, és ifj. Munczy Béla fiatal cigányprímás emlékeit taglalja az 1916. május 24. – 1918. február 23. közötti időszakból, az olasz és orosz harctérről. Munczy részt vett a 6–8. isonzói csatákban és az 1917-es Kerenszkij offenzíva harcaiban is.

Gunesch János olaszországi hadifogolynaplója – 2. rész

Hősünk elhagyta első állomáshelyét és elindult a Doberdó felé. Útközben jókat eszik, de az új helyszínen már egyáltalán nem olyan nyugodalmas az élet, mint a karintiai hegyekben. Feltűnnek az első kritikus megjegyzések, igaz, a naplóírónak egyelőre még sikerült sérülések és veszteségek nélkül átvészelnie a harcokat.

1914-ben komoly védelmi erődítést építettek ki Budapest védelmére, amely nagyrészt az akkori Budapest határain kívül húzódott. Így érintette többek között Pestszentlőrincet is, ahol a kiképzésre érkezett újoncok és lövészetet gyakorló polgárőrök mellett megjelentek a háború első szakaszában a főváros védelmére rendelt tüzérek is. A Nagy Háború alatti Pestszentlőrincet bemutató sorozatom következő részében erről a védvonalról lesz szó.

Gunesch János olaszországi hadifogolynaplója – 1. rész

Új sorozatot indítunk ma útjára. Gunesch János budapesti bronzműves, galvanoplasztikus mester délnyugati fronton, majd az 1915 nyarán a Monte San Michelén történt hadifogságba esését követően olasz hadifogságban írt naplóját adjuk közre az elkövetkező hónapokban. A m. kir. budapesti 1. honvéd gyalogezredben szolgáló iparos Bresciában és Scandianóban töltött hadifogsága idején írt naplója több szempontból is különlegesnek tekinthető. Az írásműve ugyan a műfajra jellemzően szubjektív, de részletesen megörökített közlegényi szempontú megfigyelései hiánypótló forrásnak tekinthetők a kezdeti olasz harcokról és különösen a hadifogság időszakáról. Egy élesszemű, kritikus, s jó íráskészséggel rendelkező naplóíró feljegyzései várnak az olvasóinkra.

Hauth Antal főhadnagy emlékére

Hauth Antal főhadnagy a cs. és kir. szegedi 46. gyalogezred 16. századát vezette az ezred első ütközetében. A frontra indulás előtt készült, a családban megőrzött katonafotóján egy jó vágású 26 éves katonatiszt néz ránk. Hauth Antalnak első csatája lett egyben az utolsó is: 1914. augusztus 30-án Rohatynnál, az ezred tűzkeresztsége alkalmával egy ágyúlövedék végzett vele. A szegedi ezred első tiszti hősi halottját a harcmezőn temették el. A családi síremléken Baján azonban ma is olvasható a neve, ahogy a halálának a helye is…

2021-ben Molnár Tibor gondozásában Zentán, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet kiadásában jelent meg a Kalocsai Érseki Szentszék által egyházilag holttá nyilvánított első világháborús bácskai katonák adattára című kötet. A szerző új könyvében túllép a háborús veszteségkutatás eddigi polgári és katonai forrásain és egy szinte ismeretlen, de rendkívül gazdag és sok érdekességet kínáló egyházi forrásanyag segítségével új aspektusból ad képet a Bácska első világháborús emberveszteségéről.

Karika Tímea szerkesztésében 2021-ben hiánypótló kötet látott napvilágot Veszprém első világháborús veszteségeiről. A Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára kiadásában megjelent mű levéltári források alapján mutatja be a város nagy háborús emberveszteségét, amelynek a kommunista diktatúra éveiben az emlékét is megpróbálták eltörölni. A kötet az összetört emlékezet darabjait próbálja újra összeilleszteni…

A szegedi 46-osok tűzkeresztsége Rohatynnál

A tűzkeresztség meghatározó jelentőségű esemény volt az első világháborúban harcoló alakulatok hadiútjában és háborús emlékezetében. A császári és királyi szegedi 46. gyalogezred a szerb hadszíntérnél tett rövid kitérőt követően több magyar hadkiegészítésű alakulattal egyetemben 1914 augusztusának végén Rohatynnál esett át a tűzkeresztségen…