A Nagy Háború

italiano

A Doberdó-fennsík kulcspontján, a Monte San Michelén található állásokhoz legközelebb, a hegy keleti tövében fekszik egy kis falu, Cotiči, ahol nagyobb alkalmas földterület kínálkozott a karszt szikláiba vágott első vonalakban elesett katonák eltemetésére. A magaslat 1915 júliusa és 1916 augusztusa közötti védelmében kiemelkedő szerepe volt Budapest házi ezredének, a m. kir. budapesti 1. honvéd gyalogezrednek. Az egyes honvédek az egész háború alatt az itt folyó harcokban veszítették a legtöbb hősi halottjukat. Nem véletlen, hogy a gyászos emlékű hely neve bevonult az ezred történetébe, s a fővárosi és környékbeli falvak bakái a korabeli katonadalukat is átköltötték a falu nevére…

Hegedős Károly harctéri emlékei – 33. rész

Az újdonsült hadnagy még az áthelyezése előtt történt emlékezetes eseményeket idézi fel. Ugyan ellenséggel nem nagyon találkoztak, izgalmak így is adódtak: Linsingen vezérezredes ellenőrzést tartott az ütegnél. Károly és tiszttársai elhatározzák, hogy a tábornok számára világossá teszik: egy magyar honvédütegnek joga van a saját szolgálati nyelvét használnia. Újabb konfliktus forrása, hogy az önkéntes szakmai vitába keveredik az idős Pohl ezredessel, akinek a tudása és tekintélye már nem meggyőző a fiatal tisztek számára. Az ellentétek egy kitüntetésekkel kapcsolatos szemtelen ugratás és egy karikatúra megszületésében csúcsosodnak ki…

A kerékpáros zászlóalj harcai a 2. isonzói csatában

2021. május 23-án az olasz kerékpáros körverseny a Giro d’Italia mezőnye – soraiban két magyar versenyzővel – a Doberdó-fennsíkon és Peteano településen keresztül érkezik meg a goriziai célba. A verseny apropójából most azokra a kerékpárosokra emlékezünk, akik 1915 júliusában ezen a helyszínen harcoltak a Doberdó-fennsík védelmében…

Hegedős Károly harctéri emlékei – 32. rész

Az újdonsült hadnagy a frontbarátságot hozó Húsvét után ismét a háború értelmén kénytelen elgondolkodni. Nagyon várja közelgő szabadságát is, amelyre a seregek kiszolgálására berendezkedett Lembergen keresztül utazik. Hősünket a városban – egy „Putifárnénak” köszönhetően – nemcsak háborús kalandok érik… Az üteghez visszaérkezve bajtársaival újra lélekölő tétlenségben őrlődnek, ami felerősíti a tisztikar tagjai közötti személyi ellentéteket is…

Fejér megyében régi épületek bontásakor előkerülnek olyan „BI” jegyet viselő téglák, amelyek Bebessi István adonyi építési vállalkozó és téglagyáros telephelyén készültek. A jó minőségű téglák egykor igen keresettek voltak az építkezők körében. A Nagy Háború elvitte azonban a téglagyárost, majd örökre eltűnt a téglagyár is...

Hegedős Károly harctéri emlékei – 31. rész

A hatalmas volhíniai erdőségekben a környezet és az élet nagyon különbözik az olasz fronton megszokottól. Az önkéntes társával már az első napokban fel akarja deríteni a tüzelőállásokat, de a sötétben és a farkasordító hidegben eltévednek. Végül nagy nehezen magyar honvédekre találnak, akik forralt borral vendégelik meg hőseinket. A lövegállások kiépítését nagy gondossággal készítik el: erre a komoly harcok nélküli frontszakaszon sok időt szánhatnak. Életük a napi rutin diktálta egyhangú unalomban telik, úgy érzik magukat, mintha száműzöttek lennének, csak a parancsnokok szőrszálhasogató utasításai idegesítik őket…

1916 tavaszán egy váratlan adományról szóló értesítést kap a cs. és kir. szegedi 46. gyalogezred parancsnoksága. Müller János szegedi borkereskedő 1916. április 15-én kelt levelében arról értesíti a parancsnokságot, hogy boradományt ajánl fel az ezrednek a fronton tanúsított hősies helytállását elismerve. A felajánlása 240 üveg borról szólt. Az ezred tisztikara örömmel fogadta a finom dél-alföldi ízes „igazi” boradományt. Ki volt a nagylelkű felajánló? Mi vezette Müller Jánost erre a tettre? S hogy alakult a háborúban személyileg is érintett család élete a későbbiekben? Ezt járjuk most körbe. Egy érdekes, kalandos s egyben szomorú családtörténet tárul elénk.

Hegedős Károly harctéri emlékei – 30. rész

Az önkéntes és bajtársai élete a temnicai dolinában kialakított lövegállásban egyhangúan telik. A rutinszerűen elvégzett szolgálat mellett Károly testreszabott építészeti feladatot vállal: istállót kell építeni az erős és nagytestű, de az esős időben könnyen megbetegedő lovaik számára, amelyhez az építőanyagot is be kell szerezni. Fásultságukat csak a közeledő karácsony töri meg kissé, az új év azonban kisvártatva komoly változást hoz: a 20. honvédhadosztály átköltözik a „pihenésnek” ígérkező orosz frontra.

magyar

Era una caratteristica di stampo giornalistico della prima guerra mondiale la pubblicazione di giornali da parte dei prigionieri di guerra nei campi di concentramento. L’iniziativa si diffuse anche nei campi di concentramento europei per civili. Questi giornali da campo ci sono pervenuti anche dai campi ungheresi, siccome nel campo di Tápiósüly della provincia di Pest – Pilis – Solt – Kiskun sono stati pubblicati giornali scritti e redatti dai civili ivi internati.

italiano

Az első világháború sajtótörténeti vonatkozású jelensége volt, hogy a fogságba került katonák a fogolytáborokban újságokat jelentettek meg. A kezdeményezés Európa internálótáboraiban fogva tartott civilek esetében szintén nem volt ismeretlen. A tábori újságok kiadásának nyomai a magyarországi civil internálótáborokban is fellelhetőek, hiszen a Pest – Pilis – Solt – Kiskun vármegyei tápiósülyi táborban jelentek meg olyan sajtótermékek, amelyeket internált civilek írtak és szerkesztettek.