A Nagy Háború

magyar

Çanakkale Muharebeleri esnasında Türk askerlerinin kahramanlığından etkilenen Macar milletvekili Kont László Semsey, 1915 yılı sonunda İstanbul’da bir Macar Hastanesi’nin kurulmasına dair Macar Kızılhaç Cemiyeti (Salib-i Ahmer) Genel Kurulu’na bir önerge vermiştir. Bu girişim Birinci Dünya Savaşı’nda Macarların siyasî, ekonomik ve bilimsel konularda Türklerle olan bağlarının daha da sıkılaştırılmasına yönelik programlar arasında yer almıştır. Daha önceki yazımızın devamı olarak bu sefer Macar Salib-i Ahmer İdaresindeki Çapa Mecruh Hastahanesi hikayesine göz atalım.

Türkçe

A Gallipoli-szorosnál vívott véres harcok során mutatott hősies török ellenállást látva gróf Semsey László képviselő 1915 végén javasolta egy magyar kórház felállítását Konstantinápolyban. A Magyar Vörös Kereszt Egylet védnöksége alatt megvalósult vállalkozás egyike volt azon első világháborús magyar kezdeményezéseknek, melyek célja a két szövetséges közötti politikai-gazdasági-tudományos kapcsolatok erősítésére irányult. A legutóbbi, a Gambrinus sörházban rendezett jótékonysági akciókról szóló írásunk folytatásaként ezúttal a konstantinápolyi magyar kórház történetét tekintjük át.

Dr. Kemény Gyula ezredorvos palesztinai naplója – 23. rész

A naplóíró szerint bámulatos a török katonák igénytelensége és kitartása. Egy kis stratégia: miért lenne nagy baj egy angol partraszállás Adanánál? Kemény doktornak meggyűlik a baja Liman von Sanders leányaival, akikről néhány pletykát is megoszt velünk. Megismerjük Názáret elfoglalásának a történetét. Lehet, hogy árulás okozta a szeptemberi vereséget? Hőseink az immár elkészült Taurus vasúton keresztül vonatoznak tovább és 1918. október 17-én visszaérkeznek Konstantinápolyba…

Radnóti Lukách Géza vezérőrnagy kalandos élete

Eredetileg egy képes Facebook bejegyzésnek indult a dolog. A képen egy lovon ülő honvéd gyalogsági ezredes látható egy kissé rozoga kőfal előtt. A kép hátán a következő kézzel írt felirat olvasható: „Jóbarátunk Lukách Géza tábornok Montenegróban 1915”. Az egy dolog, hogy a képen még „csak” ezredes, ez nyilván megváltozhatott a kép készítése és a felirat rákerülése közötti időben. Viszont miért visel ún. csontváz atillát 1915-ben — amikor azt 1906-ban a dolmány váltotta fel — és hogy kerül ebben Montenegróba?

Dr. Kemény Gyula ezredorvos palesztinai naplója – 22. rész

Kemény doktorék csapata 1918. október 8-án végre eléri Aleppót, aminek mindenki nagyon örül. A betegek kórházba kerülhetnek, ám a legtöbben csupán azért, hogy ott hunyják le örökre a szemüket. A naplóíró keserű szavakkal emlékezik meg azokról a társaikról, aki eddig „a háborúnak mindig csak az előnyeit élvezték”: a hírhedt osztrák–magyar hadtápállomás tisztjeiről, akiknek a fejére olvassa, micsoda bűnöket követtek el elsősorban saját katonáik ellen. A doktornak még Liman von Sanders tábornok leányairól is gondoskodnia kell. A visszavonulás kulcskérdése továbbra is a hiányzó mozdony…

Juhász Balázs könyve az első világháborúban olasz fogságba esett magyar katonák helyzetével, a fogolylét és a hazatérés körülményeivel foglalkozik. A szerző az Eötvös Loránd Tudományegyetem adjunktusa, aki már számos, a témába illő tanulmányt írt az első világháborús olasz front és az Osztrák-Magyar Monarchia katonáinak kapcsolatáról. Jelen kötete széles közönséget céloz meg, miközben igyekszik hozzájárulni az első világháború egy fontos kérdésének fókuszáltabb tudományos megközelítéséhez. – Szabó Róbert vendégszerzőnk recenziója.

Dr. Kemény Gyula ezredorvos palesztinai naplója – 21. rész

Homs vasútállomásán pokoli állapotok uralkodnak. Kemény doktor naplójában egészen szürreális jelenetek követik egymást. Miért jár sok török katona csak fél csizmában? Hogyan lehet a vagon tetejéről vásárolni? „Fejetlenség”, szenny és bűz, vérhas és kolera. Hőseink elválnak Hammerstein bárótól és németjeitől. Végre aztán az osztrák–magyar csapat vonata is mozdonyhoz jut és 1918. október 6-án elindul Aleppó felé…

Veszprémi honvédek védelmi harcai Kostanjevicánál 1917 tavaszán – 4. rész

A 10. isonzói csata idején, 1917. május 23-án lezajlott sikeres olasz támadás, Kostanjevica ideiglenes elfoglalása, majd a település lendületes ellentámadással végrehajtott visszafoglalása utáni napokban azonnal megkezdődött a harcok elemzése. A település védelméért felelős m. kir. 41. honvéd gyaloghadosztály parancsnokságán összesítették a beérkezett harcjelentéseket és Schamschula Rezső tábornok a helyes és helytelen intézkedések tanulságait kemény hangú elemzésben vonta le.

Dr. Kemény Gyula ezredorvos palesztinai naplója – 20. rész

A sivatagban tüzelőt találni sem egyszerű: a szárított trágya dicsérete. Hőseink abban bíznak, hogy Homsban vonatra szállhatnak, ám addig még 130 km az út… Valóságos csodaként üres teherautókkal találkoznak, melyeket eléjük küldtek, de Kemény doktorék csak hármat tarthatnak meg: a többit a németek einstandolják. 4 tiszt, 26 ember és 30 ló továbbra is menetelni kénytelen. Végre eljutnak Homsba, ahol megkezdődik az élet-halál harc a vasúti kocsikért…

1916 őszén alaposan megkésve érkezett értesítés egy Heves megyei születésű asszonyhoz, akinek fia 1916 nyarán hunyt el tüzérként a Nagy Háború közel-keleti harcterén. Bajusz Antal földeáki születésű szakaszvezető azonban olyan szerencsés volt, hogy halála előtt a húsvéti időszakban meglátogathatta bajtársaival Krisztus szenvedésének és halálának helyszíneit. Ezután neki is megvolt a kálváriája és talán legalább az emlékét sikerül feltámasztanunk.