Somogyi Lajos első világháborús naplója – 20. rész
Hogyan szuperálnak a brit tankok a sivatagban? Hogyan lő a brit tüzérség? Többek között ezt is megtudhatjuk Somogyi Lajos naplójának mostani részletéből, ami 1917 áprilisában, a 2. gázai csata időszakában játszódik. Küzdelem a számummal és a sirokkóval: katonáink kárörvendve tapasztalják, hogy az ellenség sem boldogul velük könnyebben. Bezzeg a bennszülötteket láthatólag kevéssé zavarják az efféle légköri jelenségek. Az éjszakai tüzérségi párbajok diszkrét bája: látványos tűzijáték cigányzene kísérettel… Megkezdődnek a régen várt szabadságolások is.























2023. október 14-én, szombaton 16 órakor a bosznia-hercegovinai Mostarban, a város régi katonai temetőjében ünnepség zajlott. Az Osztrák Fekete Kereszt hadisírgondozó szervezet burgenlandi részlege négy éve dolgozik az Osztrák–Magyar Monarchia idején létesült és 1952-ig katonai temetőként használt terület felújításán. Az eddig zajló munkák végéhez érve, a szakasz lezárásaként szervezték meg az ünnepséget, amire mi is meghívást kaptunk. Halottak napjához közeledve bemutatjuk a magyar vonatkozásokban is bővelkedő temetőt, a felújítási munkákat és az átadási ünnepséget.
A napló ezen fejezetét Somogyi Lajos az 1917. márciusi első gázai csata leírásának szenteli. Sikerül nagyon érzékletes képet festenie a hadieseményekről: az olvasó szinte maga előtt látja a rohamozó angolokat és a hősiesen védekező német, török és osztrák–magyar csapatokat. Beszámolója érthető módon különösen a monarchiabeli tüzérség tevékenységére vonatkozólag részletes és életszerű: félelmetes alapossággal mutatja be a kudarcot vallott és menekülésre kényszerített angolok soraiban végzett pusztítás méreteit, a harctéren maradt angol áldozatok tragikus látványát. A fejezet végén ágyúink még a német filmesek figyelmét is felkeltik…
1917. januárjában a naplóíró egysége a palesztinai front környezeti nehézségeivel küzd. A sivatagban a gépkocsik ellenére is nehezen haladnak. Februárban már rendszeressé válik a harci érintkezés a britekkel. A repülőkkel is rendszeresen meggyűlik a bajuk. 1917 márciusában a könnyebben védhető Gáza térségébe vonulnak vissza. A fejezet végén hőseink az ellenséges támadást várják.
Az
Somogyi Lajos lábadozását 1916 októberében Betlehemben folytatja, és ide érkezik meg a frontról mindkét osztrák–magyar üteg is. Novemberben pedig a tüzérek bevonulnak Jeruzsálembe. Itt értesülnek Ferenc József haláláról. A naplóíró beszámol arról, hogyan ünneplik meg katonáink a karácsonyt Betlehemben, hogyan kapják meg az otthonról küldött ajándékokat. Az angolok áttöréséről érkező rossz hírek hatására azonban az újév már a frontra szállítás közben találja őket.
A cs. és kir. Haditengerészetnél az Alföldről származó magyar legények is szolgáltak, akik a bevonuláskor láttak először életükben tengert. Ilyen volt a mezőtúri Szöllősi Lajos is, aki 1913-ban önként jelentkezett a haditengerészethez.
Úgy tűnik, egy időre vége szakad a kellemes napoknak: Somogyiék ütegét a Földközi-tenger partjára vezénylik állásba. Hősünk azonban váratlan betegsége miatt nem mehet velük. Amíg gyógyul, tovább élvezheti a központi hatalmak közel-keleti egészségügyi intézményeiben nyújtott kitűnő ellátást. Társainak háborús élményeiről így csupán másodkézből tud beszámolni. Az osztrák–magyar ütegek helytállása ellenére a Szuezi-csatorna ellen júniusban indított expedíció kudarccal végződik…
2023. szeptember 24-én vasárnap délelőtt színültig megtelt az olaszországi Isonzó folyó partján fekvő Sagrado település polgármesteri hivatalának a tanácsterme. A szépszámú olasz és magyar érdeklődő a
A naplóíró folytatja a csapat jeruzsálemi élményeinek bemutatását. Részletes beszámolója alapján az olvasó előtt megelevenednek a Szent Sír látnivalói. Somogyi Lajos meglehetős jártassággal kalauzol bennünket a nevezetes helyszínek között, leírását akár egy idegenvezető is megirigyelhetné. Természetesen nem maradhat ki a Mérő-kereszt (Mérő József bajai zarándok saját kezűleg készített és két esztendő alatt gyalogszerrel Jeruzsálembe hurcolt keresztje) megtekintése sem. A fejezet végén hőseink a német kolónia vendégszeretetét élvezhették.


















Legutóbbi kommentek