Ezt olvassuk mi

2015.03.22. 22:44 :: Nagy Háború szerkesztőség

Horváth Jenő: Olaszország az első világháborúban

Az első világháborúról gyermekkoromban, az 1940-es évek végén hallottam először. Az udvarunkban álló diófa árnyékában vasárnap délutánonként borozgató parasztemberek Nagy Háborúként emlegették a katonatörténeteikben. Történészként ma úgy látom, hogy hajdani nagyapáink, dédapáink megtapasztalták ugyan, hogy mi a háború, de keveset tudtak a front túloldalán élőkről, a „taljánokról” – ahogy emlegették őket – és az országukról. Eltelt száz év, és úgy látom, most is keveset tudunk róluk. Ebben a könyvben megpróbálom elmondani, hogy milyen is volt az akkori Olaszország, az olaszok, főként a katonák, és milyen szerepet játszott a világháború Itália 20. századi történelmében.

A kötetről Selmeczi Péter által írt recenzió itt olvasható az Újkor.hu oldalon.

 Kiadó: Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány, 2021
ISBN: 978-615-80862-2-6
Oldalszám: 336
Ára: 3.900 Ft

Megvásárolható: az Írók Boltjában, az Anima könyvesboltokban, a nagyobb Líra és Lant üzletekben.

 

Sallay Gergely: „Hadiszalagon, kardokkal”
Az első világháború hatásai az osztrák–magyar kitüntetési rendszerre

A százéves évforduló kapcsán örvendetes módon megnövekedett az érdeklődés az első világháború iránt, ami maga után vonta a témával foglalkozó publikációk szaporodását is. Az átfogó munkák, naplók, visszaemlékezések mellett szép számmal láttak napvilágot egy-egy szűkebb, speciális témát feldolgozó kötetek is. Így több, falerisztikai tárgyú mű is megjelent az utóbbi időkben magyar nyelven. Ebbe a sorba illeszthető Sallay Gergely újonnan megjelent könyve, a Hadiszalagon, kardokkal, amely a Nagy Háborúban adományozott hadikitüntetéseket mutatja be.

Bálint Ferenc könyvajánlója itt olvasható.

Kiadó: HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, 2020
ISBN: 978-963-519-004-1
Érdeklődni lehet: kulcsar.viktor@mail.militaria.hu
Ára: 4.590 Ft

 

Hegyi Sándor Ferenc: Szentgál és a Nagy Háború
A fennmaradt levéltári iratok és az anyakönyvi feljegyzések felhasználásával

A centenáriumi évek sok magyar települést arra ösztönöztek, hogy valamilyen módon megemlékezzen egykori polgárai első világháborús szenvedéseiről. Az emlékezés méltó és maradandó formája, ha akad egy elkötelezett személy, aki gondosan felkutatja, rendszerezi és megírja a település háborús történetét. Nemcsak a frontra küldött férfiakat és a veszteségeket veszi számba, hanem a hátország háborús mindennapjait is igyekszik feltárni. A Veszprém megyei Szentgál községnek akadt ilyen krónikása: a falu háborús és háborút követő éveit hasonló igényességgel írta meg Hegyi Sándor Ferenc. Könyvében a település háborús veszteségeinek és kitüntetettjeinek adattára mellett gazdag forrásgyűjtemény segítségével elevenedik meg Szentgál 1914-1918, majd 1919-1923 közötti időszaka. Külön fejezet szól a falu hősi emlékművének két háború közötti felállításáról, valamint két Szentgálon eltemetett első világháborús halott síremlékének 2017-es felújításáról is. A kötetet gazdag képanyag egészíti ki.

Kiadó: Szentgál Község Önkormányzat, 2018. 210 oldal.
Megvásárolható: Szentgál Község Önkormányzattól
Érdeklődni lehet: 88/506-580 telefonszámon, vagy itt: szentgalkonyvtar@gmail.com
Ára
: 4000 Ft

 

Kiss Gábor: Orvosok, katonák, katonaorvosok…
Mozaikok az osztrák–magyar katona-egészségügy történetéből 1868–1918

Az elmúlt, közel másfél évszázad során az Osztrák–Magyar Monarchia fegyveres erejéről, illetve a m. kir. honvédségről könyvtárnyi irodalom látott napvilágot, amelynek nagy része hadtörténeti, szervezet-(intézmény)történeti munka. Az I. világháború centenáriuma pedig ismét az érdeklődés homlokterébe állította a témát. Mindezek ellenére hadtörténetírásunk a m. kir. honvédség egyes fegyvernemei, valamint ezek biztosító, kiszolgáló alakulatai, szervezetei történetének tudományos igényű feldolgozásával adós maradt. Eddig ilyen összefoglaló munka a m. kir. honvédség egészségügyi szolgálatáról sem jelent meg. Ennek a hiánynak egy szeletét igyekszik pótolni a kötet, amely elsősorban a m. kir. honvédség orvosi karával, egészségügyi segédszemélyzetével és intézményeivel foglalkozik. A munka során a szerző célkitűzése az volt, hogy a m. kir. honvédség egészségügyi szervezetét az Osztrák–Magyar Monarchia hadszervezetéből adódóan – lehetőség szerint – a közös haderő egészségügyi szervezetének vonatkozó részeivel összehasonlítva, azokat is bemutatva szemléltesse. A könyv mondanivalója elsősorban tematikus, ezen belül pedig kronologikus csoportosításon nyugszik.

Kiadó: HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, 2018. 134 oldal.
Megvásárolható: A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban.
Ára: 2500 Ft

 

Maruzs Roland: Virtus dolgában töretlen
Arany Vitézségi Éremmel kitüntetett katonáink az első világháborúban

„Sok mindenben megváltozhattam azóta, de egy bizonyos, hogy virtus dolgában még töretlen vagyok!” – Ezzel a mondattal zárta a Hadtörténeti Múzeum felhívására írt levelét dr. Házi Jenő 1942-ben, akinek az első világháborúban a legmagasabb kitüntetést, az Arany Vitézségi Érmet adományozták. A könyvet lapozva képet kaphat az olvasó a kitüntetés történetéről, az adományozás rendjéről és – többévnyi kutatómunka eredményeként – lexikonszerű összeállításban megismerheti azokat a magyar honosságú katonákat, akik kiérdemelték ezt a kitüntetést.
A kötetről Miklós Tamás írt recenziót.
Megvásárolható az Anima könyvesboltokban.
Oldalszám: 359 + képcsarnok
Ára: 8990 Ft

 

Statisztikus a harcmezőn. Elekes Dezső háborús naplója

A kötet Elekes Dezsőnek – a Központi Statisztikai Hivatal egykori elnökének – kéziratban fennmaradt első világháborús naplóját adja közre bevezető tanulmánnyal, a szerző életrajzával, magyarázó jegyzetekkel és mellékletekkel ellátva. A KSH Könyvtár kiadásában megjelent kötet bevezető tanulmányában Kovács Csaba, a könyvtár tudományos kutatója a világháború centenáriumának alkalmából megjelent magyar naplótermésből nyújt ízelítőt, valamint körüljárja a háborús naplók történetírásban elfoglalt helyét és a műfaj számos jellemzőjét. A könyvben közölt biográfia a legteljesebb az Elekes Dezsőről eddig megjelent életrajzok közül, amelyet a kézirat történetét, jellegzetességeit és feldolgozásának módszerét bemutató rész egészít ki. A napló a szerző életének 1914 és 1943 közötti eseményeit tartalmazza 106 kézzel írt oldalon, ennek túlnyomó többségét azonban – 99 oldalt – első világháborús élményei teszik ki. Így a napló leginkább erről az időszakról nyújt részletes képet, egy ifjú jogász szemén keresztül bemutatva a háborús évek viszontagságait és mindennapjait. A kötetet lezáró mellékletben a szerző folyóiratcikkei és versei közül található meg néhány, továbbá egy válogatás Elekesnek a KSH Könyvtár által őrzött személyes hagyatékában fellelhető fényképekből és kéziratokból. Ezek a források kiegészítik és átélhetőbbé teszik a visszaemlékezésben olvasottakat, a kiadványhoz tartozó további két térképlap pedig az események térbeli elhelyezését hivatott megkönnyíteni az olvasók számára. A kötetet Derzsy Márk, a KSH Könyvtár kézirattárosa szerkesztette és látta el jegyzetekkel, valamint ő az életrajz szerzője is.

A naplóból itt olvasható egy részlet.

Kiadó: Központi Statisztikai Hivatal, 2018
Megvásárolható a KSH könyvtárában.
Oldalszám: 164
Ára: 2700 Ft

 

„…nem látunk semmit…”
Biró Lajos levelei és haditudósításai az első világháború éveiből

Biró Lajos (Bécs, 1880. augusztus 22. – London, 1948. szeptember 9.) a 20. század első felének sok műfajú tehetsége, tekintélyes publicista, kvalitásos novellista, népszerű regényíró, termékeny színházi szerző, az új média, a film lehetőségeinek egyik első hazai felismerőjeként filmforgatókönyv-író, aki a hollywoodi filmiparban és a brit filmgyártásban világhírűvé vált scriptjeivel.

Az első világháború századik évfordulója alkalmából rendezett kiállításunk kísérőkiadványaként Biró Lajos életének eddig ismeretlen szakaszát, a háború éveit mutatjuk be az író 1914 és 1916 között keletkezett haditudósításai, valamint az 1914 illetve 1918 között írott családi levelei szövegközlésével. A hadüzenettel Biró Lajos is nehéz döntési helyzetbe került, rövid időre ugyan felmerült benne a frontszolgálat vállalása, de végül haditudósítóként vett részt a háborúban. A sajtóhadiszállás működési keretei és a cenzúra regulái azonban vállalhatatlan szakmai és morális helyzetbe sodorták. Amit tudósításaiban leplezni tudott, az leveleiben többször elkeseredett dühvel fakadt ki belőle: „Lehetetlen, hogy az ország lelki összeroskadás nélkül elbírja a következő esztendőt, ha rájön, hogy [az újságírók] rendszeresen hazudnak neki a Tátra tövéből. […] Nincs felháborodás és nincs megvetés, amely iránta jogos ne volna. […] ami itt most történik, az vétek az ország ellen, és egyszerűen hallgatni róla árulásszámba menne.” – írta apósnak, Vészi Józsefnek 1914. szeptember 16-án kelt levelében.

A levelek első-, a tudósítások – egykorú lapmegjelenéseiket összegyűjtve – másodközlésben jelennek meg. A háború tematikája Biró több színpadi és prózai munkájában megjelenik, ezen műveit könnyebb hozzáférhetőségük miatt nem közöljük, a téma művé szublimálódásának folyamatát egy tanulmányban mutatjuk be.

A szövegeket sajtó alá rendezte, jegyzetekkel ellátta és a bevezetőket írta: Varga Katalin (levelek), Veres Miklós (haditudósítások) A záró tanulmányt írta: Borbás Andrea

Miklós Tamás recenziója a kötetről itt olvasható.

Kiadó: Petőfi Irodalmi Múzeum, 2017
Megvásárolható a Petőfi Irodalmi Múzeum boltjában.
Oldalszám: 612
Ára: 3000 Ft

 

„...az irodalmat úgyis megette a fene” Naplók az első világháború idejéből
Szerk. Molnár Eszter Edina

A Petőfi Irodalmi Múzeum 2015-ben megjelent kötete öt, az első világháború idején írt naplót ad közre. Dánielné Lengyel Laurának, Bauer Ervinnek, Erdélyi Józsefnek, Lénárd Jenőné Hoffmann Ilonának és Laczkó Gézának a PIM Kézirattárában őrzött naplói most először jelennek meg nyomtatásban.

A világháború kitörésével az írók is nehéz helyzetbe kerültek: a hadi cenzúra szűk korlátok közé szorította az információáramlás, az önkifejezés és az alkotás szabadságát; az újságírást és a szépirodalmat a háborús propaganda szolgálatába állította. A feltétel nélküli őszinteség néhány megmaradt terepének egyike a napló volt: „Fölsírt bennem a vágy a toll után. Írnék, de mit? Előveszem e naplót. Beszélgessünk.” – írja Laczkó Géza (1884–1953) gimnáziumi tanár és író, a kötet címadója. Dánielné Lengyel Laura (1874–1954) írónőt, színikritikust is a kényszerű hallgatás motiválta a naplóírásra, de az ő célja nem csupán az írásban való feloldódás, hanem az igazság szolgálata volt: „Én azt hiszem, nagyon sok ember vezet most naplót. Nagyon sokan kívánják, hogy biztos dokumentuma legyen annak, hogy nem mindenkinek lelke volt mámoros a vértől.” De nemcsak az írók számára hozott enyhülést a naplóírás bensőséges magánya. Ugyancsak a tanúságtétel vágya hívta életre Lénárd Sándor édesanyja, Lénárd Jenőné Hoffmann Ilona (1888–1938) naplóját is, melynek fókuszában a család áll: „…én csak a »mi háborúnkat« akarom leírni, mert azt máshol fel nem jegyezték…”

Az írás a belső világba való visszahúzódás, elrejtőzés eszköze a másképpen el nem viselhető valóság elől – különösen igaz ez a háború időszakára. Kaffka Margit férje, Bauer Ervin (1890–1938), a katonaorvosként szolgáló elméleti biológus terápiaszerű naplóírása olykor szinte az őrületig fokozódik: „…amikor a gránátok előli biztonság kedvéért kiszaladtam a falu végére, akkor írni akartam és kezdtem neked, de reszketett a kezem, és amikor másnap óvatosságból odakinn voltam a szabadban, akkor is elkezdtem írni, de megfagyott a tollban a tinta – és istenem, mikor nem írok? amikor fáradt vagyok és veled pihenek, amikor izgatott félelemben vagyok és szívem szíveden remeg, amikor hivatalból kell valamit tennem és a terád való gondolás nehezíti.” Arról, hogy egy egyszerű füzet mennyire képes felértékelődni, s valóságos társsá válni a frontélet viszonyai közt, a háborúban költővé érett Erdélyi József (1896–1978) beszél: „Futás közben megtapogattam a zsebemet, megvan-e még a noteszem. Nem volt biz’ abban egyéb tölténynél meg tölténynél, amiből csak a két köpenyzsebemben 160 darab volt. Mi lesz velem, ha elveszett?! Vissza!… Kerestük vagy öt percig, fütyülő golyók között, s Isten csudája: egy honvéd megtalálta. Majd’ összecsókoltam érte.”

Szőts Zoltán Oszkár ismertetése a kötetről az Újkor.hu-n.
Kiadói információk: Petőfi Irodalmi Múzeum, 2015
Megvásárolható a PIM múzeumi boltjában: PIM

 

Hermann Antal: A hadak útján, 1914-1918

Az 1914-18-as Nagy Háború emlékezete bővelkedik izgalmas élettörténetekben. Az 1878-ban a vajdasági Pacséron született Hermann Antalé még közülük is kiemelkedik fordulatosságával és stílusával. A községi pénztárnokból lett altiszt, aki a szabadkai népfelkelők 7. századánál szolgált, az 1914-es hadüzenettől az 1918-as összeomlásig harcolta végig a világháborút. Megjárta a Balkánt, majd 1916-ban orosz hadifogságba került. Megszökött, elfogták, újra megszökött, s közben végigbujkálta Ukrajnát és Észak-Oroszországot. 1918 tavaszán aztán sikerült hazajutnia, még éppen időben ahhoz, hogy az olasz hadszíntérrel is megismerkedhessék. Mozgalmas életírásának itt olvasható része szülőfalujának szerb megszállás alá kerülésével végződik. Hermann Antalról joggal elmondható, hogy alaposan végigjárta a hadak útját...

A kötet Pollmann Ferenc által írt bevezetője itt olvasható.

Kiadó: HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, 2017
Megvásárolható a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban.
Oldalszám: 285
Ára: 1685 Ft

 

Ifj. Bertényi Iván – Boka László – Katona Anikó (szerk.):
Propaganda – politika, hétköznapi és magas kultúra, művészet és média a Nagy Háborúban

Az Országos Széchényi Könyvtár 2016 januárjában szervezett kétnapos tudományos konferenciáján elhangzott előadások gyűjteményes kötete az első világháború latti hátországi propagandát és annak időbeli változásait, formáit és tendenciáit különböző tudományterületeken (történettudomány, sajtótörténet, irodalomtörténet, művészettörténet) vizsgálja.

A kötet tartalomjegyzéke elérhető itt.
Stencinger Norbert beszámolója a könyv bemutatójáról itt olvasható.

Kiadás: Országos Széchényi Könyvtár, 2016
Megvásárolható az OSZK könyvesboltjában.
Oldalszám: 543
Ára: 4500 Ft

 

Veres Emese-Gyöngyvér:
Mikor Oláhország háborút izene... A barcasági csángók kálváriája

Veres Emese-Gyöngyvér néprajzkutató könyve az 1916-os román betörésnek és az erdélyiek, különösképpen a barcasági csángók menekülésének, majd visszatérésének viszontagságos történetét meséli el visszaemlékezések, korabeli képes és írásos források gazdag tárházának segítségével. Alapos, megrázó történeti munka egy kevéssé kutatott, ám a korszak nemzettudatának szempontjából jelentős eseményről.

A kötetben található forrásokból a Nagy Háború Blog sorozat formájában ad közre néhány részletet.

A kötet iránt érdeklődők ide írhatnak: barcakiado kukac indamail pont hu

 

 

 

Nagy Miklós Mihály:
Magyarország az első világháborúban – Térképek történelmi áttekintéssel

Egy sajátos történelmi áttekintést adott ki a Kárpátia Stúdió 2014-ben Dr. Nagy Miklós Mihály tollából, amelyben a szerző az Osztrák–Magyar Monarchia első világháborúban játszott szerepét ismerteti. A katonai szakíró a könyvben számos statisztikai adat segítségével szemlélteti a birodalom és a háború méreteit. A lejátszódott cselekmények, folyamatok megértésében pedig tematikus térképek és táblázatok segítik az olvasót. A Nagy Háború magyar vonatkozású eseményei mellett, az országban 1918-1919-ban történtekről is olvashat az érdeklődő a rendkívül olvasmányos stílusban megírt történelmi atlaszban.

A kiadványról Stencinger Norbert bővebb recenziója itt olvasható.

 

Kiadói információk: Kárpátia Stúdió, Budapest, 2014
Megvásárolható a könyvesboltokban.
Ár: 4990 Ft

 

Ludmann Mihály: Művészek a háborúban, 1914-1918

A különleges és hiánypótló kötet az első világháború idején besorozott művészek harctéren készült munkáit mutatja be, köztük olyan alkotásokat, amelyek a rendszerváltás előtt megtagadottak voltak, s amelyek évtizedekig el voltak zárva a nyilvánosság elől. Utoljára a hadikiállításokon láthatta a nagyközönség együtt ezeket az alkotásokat; évtizedeken át raktárakban porosodó művekről van szó, amelyek a harctéren, harci élmények hatására készültek. A festőművészek, szobrászok, építészek többsége nem önként ment a frontra: behívták őket a sajtóhadiszállásra, feladatul kapva, hogy örökítsék meg a háború eseményeit. Akadtak, akik nem haditudósítóként, hanem a harcokban részt vevő besorozott katonaként vészelték át az 1914-1918 közötti éveket, s voltak, akik nem élték túl az ütközeteket, elestek a csatatéren. Mennyiségében is tekintélyes képzőművészeti anyag gyűlt össze ezekben az években. A Művészek a háborúban című kötet olyan teljességét öleli fel a magyar kultúrtörténet e nagy fejezetének, amilyennel még nem találkozhatott az olvasó. Különleges nézőpontból, a művész érzékenységével dolgozták fel a témát a kötetben szereplő alkotók, köztük Mednyánszky László, Rippl-Rónai József, Vaszary János, Aba-Novák Vilmos, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Medgyessy Ferenc, Stróbl Alajos, de méltatlanul elfeledett művészek harctéren készült munkáit is láthatjuk, és megismerhetünk olyan alkotásokat, amelyekhez eddig nem lehetett hozzáférni. Ludmann Mihály könyve méltó emléket állít hősöknek, áldozatoknak és az őket ábrázoló művészeknek az első világháború 100. évfordulóján.
Viczián Zsófia ismertetése a kötetről itt olvasható.
Kiadói információk: Látóhatár Kiadó, 2015
Megvásárolható a könyvesboltokban.
Ár: 6500 Ft

 

dr. Farkas Gyöngyi – dr. Kiss Gábor – dr. Szijj Jolán (szerk.): Méltó módon kifejezésre juttatni. Katonai irattípusok az I. világháború időszakában

A kötetben közzétett első világháborús levéltári dokumentumok lehetőséget teremtenek a téma iránt érdeklődő kutatók számára, hogy megismerkedjenek a háború idején keletkezett különféle katonai irattípusokkal. A bécsi Kriegsarchiv, valamint a budapesti Hadtörténelmi Levéltár iratanyagából válogatott eredeti dokumentumokat a szerzők három nagy fejezetben tárják az olvasó elé. Az első a harctérhez kötődő katonai anyagokat mutatja be (itt a m. kir. 40. honvéd gyaloghadosztály irataiból válogattak). A második témája az osztrák–magyar haderő veszteségi nyilvántartása. A harmadik fejezet a hátországgal foglalkozik, amely további altémákra tagolódik: egészségügy; hadigondozás; egy orvos pályafutása; ápolónői szolgálat; igazságügy; oktatás; intézetek, egyesületek; személyi okmányok; egy tiszt pályafutásának személyi iratai; egy altiszt személyi okmányai; hadifogság, hazatérés; nyomtatványok. A „Múlttal a jövőért” Alapítvány támogatásával megjelent kötet hasznos útmutatás lehet nem csupán a történész kutatók, hanem az első világháborúval mélyebben megismerkedni szándékozó olvasók, családfakutatók, helytörténettel foglalkozók számára is.
Kiadói információk: Agroinform Kiadó, 2015
Megvásárolható a kiadóban: www.agroinformkiado.hu
Ár: 2500 Ft

 

Búcsú a Monarchiától. Berzeviczy Albert naplója (1914-1920)

A méltánytalanul elfeledett Berzeviczy Albert (1853–1936) a magyar politikai és kulturális élet meghatározó személyisége volt a XIX–XX. század fordulóján. A korábbi vallás és közoktatási miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia és a képviselőház elnöke az első világháború évei alatt Tisza István miniszterelnökkel, valamint a korszak befolyásos hazai és nemzetközi személyiségeivel egyaránt bizalmas beszélgetéseket folytatott, amit naplójában meg is örökített. A Szalay-Berzeviczy család tulajdonában lévő izgalmas írás először 2014 decemberében jelent meg, majd a nagy sikerű mű második kiadása 2015 júniusában látott napvilágot. Az első világháborús napló nemcsak egy igen fontos kordokumentum, hanem egy életműsorozat első része is. 2017 első felében várható egy életrajz megjelentetése is, amellyel lehetővé válna, hogy Berzeviczy Albert elfoglalhassa az őt joggal megillető helyet a nemzeti emlékezet Pantheonjában.
Gali Máté ismertetése a kötetről itt olvasható.
Kiadói információk:
Helikon Kiadó, 2015
Ár:
2990 Ft 

 

Bognár Katalin – Felvinczi Sándor: Nézőpontok
Térhatású fényképek a Nagy Háborúból

A Nemzeti Múzeumban bemutatott Nézőpontok című kiállítás képanyagát és egy fotótörténeti tanulmányt tartalmazó Nézőpontok című könyv, Bognár Katalin és Felvinczi Sándor összeállításában, háromdimenziós fényképeket tár az olvasók elé. Mindegyik felvétel az első világháborúhoz kapcsolódik, s mindegyik eredetije egy sztereofénykép. Az összeállítás a német Neue Photographische Gesellschaft cég száz képet tartalmazó „Világháború 1914-16.” sorozatából, az amerikai Keystone View Company 1923-ben kiadott háromszáz darabos sorozatából, valamint privát fényképezők sztereofelvételeiből válogat. A könyvhöz mellékelt „szemüveg” segítségével megelevenedik előttünk a Nagy Háború: bepillanthatunk lövészárkokba, végigtekinthetünk menetelő katonák és hadifoglyok hosszú során, és plasztikus képet kaphatunk a pusztítás mértékéről is. A kötet kétnyelvű, a bevezető tanulmány, valamint a képaláírások magyarul és angolul is olvashatók.
A könyv megvásárolható a Nemzeti Múzeumban található múzeumi boltban, ill. az info@nezopontok3d.hu email címen keresztül.
Kiadói információk: Anaglif Fotó Bt., 2014
Ár: 4990 Ft 

 

Irodalmi magazin 2014/2: Írók és alkotók a Nagy Háborúról

A Magyar Napló és az Országos Széchényi Könyvtár közös kiadásában jelent meg az Irodalmi Magazin 2014. nyári tematikus száma, amely a centenárium alkalmából az első világháborúnak szenteli a teljes lapszámot. A 131 oldalas színes, igényes kiadvány „Írók és alkotók a Nagy Háborúról 1914-1918” címet viseli, és számos érdekes cikket közöl magyar, illetve külföldi írók, művészek – többek között Molnár Ferenc, Tersánszky Józsi Jenő, Móricz Zsigmond, Kuncz Aladár, Mednyánszky László, Wilfred Owen, Ungaretti, stb. – első világháborúhoz kötődő művészetéről, háborúhoz való viszonyáról.
Kiadói információk: Magyar Napló Kiadó, 2014/2.
Szerkesztő: Oláh János
Ára: 1490 Ft

Kukkonka Judit ismertetője, benne a részletes tartalomjegyzékkel itt olvasható

 

Pollmann Ferenc: Oroszlán, karddal és lúdtollal.
Doberdói Bánlaky József élete és munkássága

Doberdói Bánlaky (született Breit) József a második világháború előtti korszak neves hadtörténetírója, az első világháború idején harctéri szolgálatot teljesítő magas rangú katonatiszt, akinek élete számos ponton ellentmondásos volt. Életrajzát Pollmann Ferenc a tőle megszokott alapos kutatómunkára támaszkodva, nem mellesleg olvasmányos stílusban tárja a szakmai és a nagyközönség elé. A műben a karrieren túl a magánembert is megismerheti az olvasó. A blogon a háború kitöréséről szóló fejezetből rövid részletet közöltünk. Bővebb ismertetést Szőts Zoltán Oszkár írt az ujkor.hu-n.
Kiadó és a megjelenés éve: Históriaantik Könyvesház Kiadó, Budapest, 2014
Ára: 2990 Ft, megrendelhető a kiadó honlapján

 

Katona Anikó – Szarka Anita: Képpé formált háború

Az Osiris Kiadó és az Országos Széchényi Könyvtár közös kiadása, a Képpé formált háború – Az első világháború nemzetközi képes emlékei című album az első világháború kitörésének 100. évfordulójára készült, és a háború különleges, többségében máig ismeretlen képes emlékeit mutatja be. A szerkesztők több mint 600 képet válogattak ki egy több tízezer darabos gyűjteményből, a harcok és a hátország korabeli ábrázolásait. Az album képei között találhatók nagyméretű grafikai plakátok, képeslapok, harctéri fotográfiák és számos egyéb dokumentumtípus a fontos szöveges felhívásoktól a kártyalapokig. Ezek a nyomtatványok egykor a mindennapok szerves részei voltak, a falakon kiragasztva, vagy az újságok hasábjain találkozott velük a széles közönség. Mindennapi használati médiumok tehát, és éppen ilyen jellegükből adódóan árnyalt képet festenek a korról. A kötet kétnyelvű, a bevezető tanulmány és a képaláírások magyar és angol nyelven olvashatóak. A képeskönyv tizenkét fejezetben mutatja be a kiválogatott dokumentumokat, tematikus csoportosításban. Minden fejezet elején egy-egy irodalmi idézet vezeti fel a tárgyalt témákat, ezek a szövegek a háborút a front különböző oldalain átélő íróktól származnak. A témák között megjelennek a sorozás, a vezető hatalmasságok, a csaták, a tábori élet, a hátország mindennapjai, az árvák és özvegyek, a rombolás és a békevágy is. Az album oldalain rövid képaláírások segítik a látottak megértését és elhelyezését, a kötet végén pedig képjegyzék igazítja útba a könyvtár leendő olvasóit.
Babos Krisztina könyvajánlója a kötetről itt olvasható
Kiadó, megjelenés éve: Osiris-OSZK, 2014
Oldalszám, ár: 224 oldal, 5980 Ft

 

Margittai Gábor: Szamár-sziget szellemkatonái

A szerző az első világháború talán egyik legkegyetlenebb – magyarokat is érintő – eseményét, az 1915 őszén-telén Szerbiából Albániába áthajtott hadifoglyok halálmarsának borzalmait és az azt követő asinarai fogolytáborok életét mutatja be könyvében. A szardíniai Szamár-sziget (Asinara) egykor a szicíliai maffia börtönszigete volt, korábban terroristák és gyilkosok büntetőtelepe - száz éve katonáink pokla a Földközi-tenger paradicsomában. Margittai Gábor regényesen, mégis történelmi hűséggel mutatja be az első világháborús magyar hadifoglyok kálváriáját.

Stencinger Norbert ismertetője a kötetről itt
Kiadó és a megjelenés éve: Külső Magyarok, 2014
Ára: 3950 Ft

 

 

Szőts Zoltán Oszkár: Az Országos Széchényi Könyvtár egykori első világháborús gyűjteménye

Az Országos Széchényi Könyvtár egykori első világháborús gyűjteménye volt a könyvtár első olyan kísérlete, melyben a nem hagyományos könyvtári dokumentumokat is tervszerűen gyűjtötte. Az itt egybegyűjtött dokumentumok szerves részévé váltak az 1935-ben megalakult Plakát- és Kisnyomtatványtárnak. A volt gyűjtemény historiográfiai jelentőségét jól mutatja, hogy a gyűjtés lezárásakor több mint 176 ezer könyvtári egységet tartalmazott. Az első világháború kitörésének századik évfordulójához közeledve nem hangsúlyozhatjuk eléggé, hogy ezek a dokumentumok máig hozzáférhetőek a Széchényi Könyvtárban, s így a korszak kutatását nagyban megkönnyítik. A gyűjtemény létrehozása pontos lenyomata a hátország hangulatának a háború kitörésekor, mely gyors és dicsőséges győzelmet várt a hadak megindulásával. E diadalmenetet az egykori könyvtári vezetők dokumentálni akarták, hogy munkájukkal ők is kivegyék belőle a részüket. Az elhúzódó háború azonban kimerítette az ország teljesítőképességét, ezzel párhuzamosan az Országos Széchényi Könyvtárét is. Végül a gyűjtemény feloszlatása, amely a szörnyű anyagi helyzetre vezethető vissza, szintén párhuzamba állítható az országos szintű eseményekkel. A szerző, Szőts Zoltán Oszkár, a könyv első részében a Széchényi Könyvtár első világháborúbeli történetét foglalja össze. A második nagyobb tartalmi egységben magának a világháborús gyűjteménynek a történetét olvashatják az érdeklődők. A harmadik egy különleges forráscsoporttal, az első világháborús katonai tábori lapokkal foglalkozik. Végül a könyv utolsó része egy bibliográfiát ad a nagyközönség kezébe, amely az egykori világháborús gyűjtemény törzsgyűjteménybe került magyar nyelvű, 1914 és 1918 között megjelent monografikusan leírható anyagait tartalmazza.
Kiadó és a megjelenés éve: Gondolat, 2014
Oldalszám, ár: 356 oldal, ára: 2950 Ft, megrendelhető a Gondolat Kiadónál, valamint az Országos Széchényi Könyvtártól.
Stencinger Norbert ajánlója a kötetről itt olvasható.

 

John Keegan: Az első világháború

Az egyik legismertebb hadtörténész, John Keegan az egyik legfontosabb könyvet írta meg az első világháborúról. Ez a háború nem egy távoli, csak a történelemkönyvek lapjain élő eseménysor, hanem hatásaiban nagyon is jelenvaló, drámai történés - ma is abban a korszakban élünk, amelynek fő körvonalait ez a háború alakította ki. Az első világháborúval elindult eseménysor vezetett el a mai hatalmi-politikai-társadalmi viszonyok kialakulásáig. Keegan egyúttal nagy mesélő is, sodróan megírt könyve lapjain újra átélhetjük a régi világot romba döntő, kataklizmikus események drámáját. A szerző amellett, hogy sok izgalmas hadtörténeti részletet is vizsgál, a legalapvetőbb kérdéseket feszegeti: miért döntött úgy egy jómódú, gazdagsági, kulturális és hatalmi sikereinek csúcsán lévő kontinens, hogy kockára tesz mindent, amit addig elért, és belebonyolódik ebbe a szörnyű, önpusztító és gyilkos hazárdjátékba? Amikor a konfliktus gyors és döntő végkifejlethez juttatásának reménye néhány hónapon belül mindenütt elveszett, miért határoztak mégis úgy a hadviselő hatalmak, hogy makacsul kitartanak amellett, hogy folytatják a katonai erőfeszítéseiket, és totális háborúra mozgósítanak, amivel fiatal férfilakosságukat teljes egészében kiteszik a fennmaradásukat veszélyeztető értelmetlen mészárlásnak?
Szőts Zoltán Oszkár ismertetése Keegan kötetéről itt olvasható.
Kiadó és a megjelenés éve: Akadémiai Kiadó, 2014
Ára: 4990 Ft, kedvezményesen megvásárolható a kiadó honlapján

 

Hajdu Tibor – Pollmann Ferenc: A régi Magyarország utolsó háborúja 1914-1918

Ha megvonjuk a Nagy Háború mérlegét egy évszázad után, megállapíthatjuk: bár emberéletekben, testi és lelki rokkantakban, anyagi javakban szörnyű veszteségeket okozott, mindebből sem a győztesek, sem a vesztesek nem tanultak semmit. A győztesek a nemzeti önrendelkezés új elvének hangoztatásával valójában a régi elv – „jaj a legyőzötteknek” – szellemében diktálták a békefeltételeket. Ennek ellenére az ő veszteségük is nagyobb volt, mint nyereségük. Európa világuralmi helyzete elveszett, s békéjük 20 évig sem tartott, mert a vesztesek sem tanultak semmit, s élükön Németországgal, új felállásban újra kezdték a háborút, noha győzelmi esélyeik nem javultak, s vereségük ismét elkerülhetetlen volt. Mit értek el újabb milliók halálával, százmilliók szenvedésével?
Kiadó és megjelenés éve: Osiris, 2014
Oldalszám, ár: 416 oldal, 3980 Ft
Balla Tibor ismertetője a kötetről itt olvasható.

 

Vágyakozás a lövészárkokból

Zsiga (Jankó Zsigmond) alig egy éve kötött házasságot Tildával (Kovács Matild), amikor kitört a Nagy Háború, amelyet a fiatal férj becsülettel végigszolgált a császári és királyi nagykanizsai 48. gyalogezred soraiban. A felfokozott léthelyzetben a szerelem és az azt közvetítő levelek segítettek számukra átvészelni a megpróbáltatásokat. Az egykor Zala vármegyéhez tartozó Szécsiszentlászlón élő házaspár életének és leveleik megtalálásának romantikus történetét Šövegeš Lipovšek Gordana röviden megírta a Nagy Háború Blogra is. A leveleikből Gordana által összeállított kötet 2014 végén látott napvilágot lendvai Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet és a Maribori Területi Levéltár kiadásában 800 példányban. A szentlászlói könyvbemutatóról képes beszámolót közöltünk blogunk Facebook oldalán.
Budapesten megvásárolható az Írók boltjában (VI. Andrássy út 45.).

 

Szólj hozzá!

Címkék: könyv

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr246989027

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

A Blogról

Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

Könyvajánló

Hadiszalagon 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Perczel

Kiadványaink

Gunesch

Ó, ti fiúk

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Programajánló

 

Utazás

 

Kiállítás

Ösztöndíj

Roberto Visinntin

Adó 1%

Művészek a háborúban 

süti beállítások módosítása