Könyvajánló
Különleges kötettel gazdagodott az első világháború 100. évfordulós könyvtermése az Osiris és az Országos Széchényi Könyvtár közös kiadásában megjelent Képpé formált háború – Az első világháború nemzetközi képes emlékei az Országos Széchényi Könyvtárban című albummal. A kötet anyagát a nemzeti könyvtárban 1914-1922 között létezett – később az OSZK egyéb gyűjteményeibe beolvasztott, napjainkban újra „felfedezett” – első világháborús gyűjtemény képes dokumentumai adják.
A könyvtár vezetősége 1914 augusztusában hozta létre a gyűjteményt azzal a céllal, hogy a jövő történetírása számára összegyűjtsék a háború eseményeire, a front és a hátország életére vonatkozó dokumentumokat, mind a központi hatalmak, mind az antant országaiból. Nagyszabású és nem egyszerű vállalkozás volt ez (elég, ha csak a háborús ellenfél országaiból való beszerzés nehézségeire gondolunk), amely több éven keresztül megszabta a könyvtár egyre szűkülő költségvetését, eredménye pedig – a gyűjtemény gyarapításának 1922-es lezárásáig – egy 176 751 tételből álló kollekció lett. Különféle hivatalos és nem hivatalos nyomtatványok (pl. hirdetmények, plakátok, képeslapok, frontújságok, stb.), fényképek, háborús témájú könyvek, valamint kéziratos anyagok (a hadbavonultak naplói és levelei) alkották ezt a gyűjteményt – amíg meg nem szüntették, és különböző típusú dokumentumait be nem sorolták a könyvtár más-más gyűjteményeibe. Aztán ennek az egykor egységes tematikus anyagnak a léte szép lassan elfelejtődött.
A centenárium közeledtével azonban a könyvtár munkatársai hozzáláttak a téma és az egykori gyűjtemény anyagának „leporolásához” – ez utóbbi kifejezést némely esetben akár idézőjel nélkül is érthetjük, látva az OSZK-ban Müllner János korabeli fényképeiből rendezett, január közepéig még megtekinthető Képsorsok című kiállítás bevezető képeit, amin az említett fotók restaurálás előtti rémisztő állapotát rögzítették. A könyvtár dolgozói mindenesetre nagyszerű munkát végeztek, érdemes megtekintenie a tárlatot mindenkinek, akit érdekel a háború hátországra gyakorolt hatása – Müllner fotói mindezt nagyon jól visszaadják.
Szőts Zoltán Oszkár ez év tavaszán megjelent kötetében (Az Országos Széchényi Könyvtár egykori első világháborús gyűjteménye) részletesen feltárja a gyűjtemény megalakulását, gyarapodását, összetételét és későbbi sorsát, amely fontos kézikönyvként és útmutatóként szolgál az első világháborús téma kutatói számára.
Végül pár hete kijött a nyomdából a Képpé formált háború című képes album is, amelynek anyagát Katona Anikó, Szarka Anita és Csillag Katalin válogatták. Alapvetően háromféle forrástípuson, plakátokon, képeslapokon és sajtófotókon keresztül ismerhetjük meg a háború menetét, amit időnként egyéb érdekes és kevésbé ismert emlékek egészítenek ki: gyermekkönyvekből, kiszínezőkből vett rajzok, gyermekjátékok (pl. Ferenc József-puzzle, modellező játékfüzetek, társasjátékok, kártyapaklik, stb.), háborús motívumokkal ellátott különleges boríték- és levélpapír-szettek, karikatúra-térképek, levélzáró bélyegek, vagy a háború idején megjelent albumok. A mindennapi élet kellékei, díszletei ezek, amelyek nagy mértékben alakították az emberek gondolkodását. Az utcák képét meghatározó plakát – a korszak leghatásosabb tömegkommunikációs eszköze – szuggesztív vizuális tartalmával eredményesen juttatta el a háború támogatására ösztönző politikai üzenetet. A képeslap talán soha máskor nem jutott olyan fontos szerephez, mint éppen az első világháború idején: az egész társadalmat érintő mozgósítás szétszakította a családokat, és a folyamatos kapcsolattartásra gyakorlatilag a levelezés volt az egyetlen lehetőség. A képeslap képes oldala elsőrendű reklámfelület a propagandára. A fénykép az 1900-as évek elejétől fokozatosan az újságok legfontosabb illusztrációs anyagává válik, a háború idején alapvető igény alakul ki az olvasóközönségben a frontról való képes tudósítás „fogyasztására”. Természetesen az olvasókhoz nem juthatott el bármilyen fotó. A hírek, tudósítások a Sajtóhadiszállás szervezésében és felügyeletével kerültek a frontról az újságokhoz: az jelent meg, amit tudatni és láttatni akartak – vagy ami átment a cenzúrán.
A most megjelent kötet nagy újdonsága, hogy nemcsak és nem elsősorban magyar, illetve osztrák–magyar anyagot mutat be, hanem angol, francia, amerikai, német, török, szerb és orosz dokumentumokat is – nemzetközi kontextusba helyezve azokat, és ezáltal összehasonlítást kínálva az egyes nemzetek háborús felfogásáról, illetve propagandaeszközeiről. A könyvet tagoló fejezetek egy-egy nagyobb téma köré (pl. hazafias propaganda, a hatalom birtokosai, az ellenfél ábrázolása, csataképek, mindennapok a fronton, hátország, stb.) csoportosítják a többféle forrástípuson megjelenő képeket, amelyek mindegyikéhez rövid szöveges magyarázat is tartozik. Fontos megjegyezni azt is, hogy az albumba beválogatott képek nagyobb része még alig ismert, mert korábban nem vagy csak ritkán került publikálásra. Már csak ezért is érdemes a könyvbe belelapozni.
A kötetben a képek a főszereplők. Nem illusztrációk valamely, első világháborút elmesélő történelemkönyvhöz, hanem azok a médiák, amelyek a maguk sajátos módján – nem írott formában, hanem képi valójukban mondják el a történetet. A kutatók, történészek számára is izgalmas ez a kutatási terület, de a nagyközönség is sok érdekes és elgondolkodtató tartalmat talál a kiadványban.
Végeredményben milyen kép alakul ki bennünk a nagy háborúról, ha azt a korszakban keletkezett képes dokumentumok alapján próbáljuk elképzelni? A roppant 30 és feles mozsárágyú fotója az erőfölény érzését kelthette a korabeli polgárban, aki a hátországból nem láthatta milyen szörnyű pusztítást végez az emberi testekben és lelkekben egy-egy ilyen gépmonstrum által kilőtt gránát. A képeslapon karácsonyi hangulatban tábortűz körül békésen pipázgató katonák vacsorájukat főzik, és még az ég is csillagos. A harci jelenetekben többnyire csak az ellenség hal meg, a mi veszteségeinket meg nyilván „a másik oldalon dobolják”. Az éppen aktuális „mi” (angolok, németek, stb.) vagyunk az igazság bajnokai, aki a gonosz ellen küzd, stb., stb. A mai olvasónak nem árt tudatosítania, hogy a képen többnyire azt látja, amit a propaganda – akár a hadigépezeté, akár az alulról szerveződő, patriotizmusból, nacionalista érzelmekből szültetett harciasságé, néha uszításé – láttatni akart. Nem feltétlenül a pontos valóság, hanem annak csak egy szelete; adott esetben elhallgatott, eufémizált vagy épp eltorzított formája. A kötet szerkesztői hangsúlyt fektettek arra, hogy egyrészt a bevezető tanulmányban felhívják erre a figyelmet, másrészt az egyes fejezeteket bevezető, nagyon találóan megválasztott irodalmi idézetekkel ellenpontozzák a képeken megjelenő világot, és visszarántsák a képnézegető olvasót a rögvalóság talajára.
A több mint 600 képet tartalmazó, 224 oldalas, kétnyelvű (magyar, angol), ízléses és szép kivitelű album az Osiris képes könyveinél már megszokott magas minőséget hozza mind a grafikai tervezés, mind a reprodukciók minősége vagy a nyomdai kivitelezés tekintetében. Jó szívvel ajánlom minden kedves olvasónknak.
Aki teheti ne hagyja ki az OSZK Ars Librorum kiállítóterében január 30-ig megtekinthető kiállítást sem, ahol eredetiben is megtekinthető a kötet anyagából nyújtott remek válogatás.
Cím: Képpé formált háború. Az első világháború nemzetközi képes emlékei az Országos Széchényi Könyvtárban
Szerkesztette: Katona Anikó, Szarka Anita
Kiadja: Országos Széchényi Könyvtár, Osiris Kiadó
Megjelenés éve: 2014
Információk: 224 oldal, ára: 5980,- Ft
