Katonai tábori újságok az első világháborúban

2013.11.13. 06:10 :: SzőtsZoltánOszkár

A polgári sajtó első világháborús szerepéről, ténykedéséről korábban már volt szó a Nagy Háború Blogon is. A magyar sajtóélet komoly fejlődést írt le az Osztrák–Magyar Monarchia időszakában. A tankötelezettség bevezetése megteremtette azt a széles írni-olvasni tudó tömeget, amely a sajtó piacává vált, ennek következtében a sajtótermékek modern tömegtermékekké lettek. Valamennyi társadalmi rétegnek megvolt a maga lapja, amely egyúttal komoly befolyással is bírt olvasói gondolkodására. Mai posztunkban egy különleges forráscsoporttal, a katonai tábori újságokkal ismerkedhetnek meg olvasóink.

 

A dualizmuskori polgári sajtóval párhuzamosan fejlődött a katonai újságírás. A fegyveres testületek szintén adtak ki lapokat, melyeknek munkatársai szolgálatot teljesítő katonák voltak. A világháború előtt már minden katonatársadalmi rétegnek megvolt a maga jellegzetes sajtója, külön katonai lapja. A dualizmus időszakában nagyjából ötven katonai lap létezett hosszabb-rövidebb ideig, a háború kitörésekor kilenc élt közülük, ezek közül azonban az egyik a honvédség, egy másik a csendőrség közlönye volt. A világháború kitörése újféle újságtípust hívott életre, mégpedig a tábori lapokét.

A négyes honvédek háborús lapja A négyes honvédek háborús lapja
(Forrás: OSZK)

A háború katonai sajtójának bibliográfiáját először Nyáry László kísérelte meg összeállítani 1934-ben, írásának a Magyar Katonai Szemle adott helyet. Szándéka az volt, hogy valamennyi lapot összegyűjtse, mely a központi hatalmak területén jelent meg. Munkája nem tekinthető teljesnek, és a magyar viszonylatot tekintve készült a későbbiekben olyan bibliográfia, amely kiváltja Nyáry munkáját, azonban mint első próbálkozást, mindenképpen meg kell említeni. A következő komoly kísérlet Mathia Károlyhoz fűződik. Célja egy katonai nevelést szolgáló bibliográfia összeállítása volt. Gyűjtését nem korlátozta az első világháborúra, mind korábbi, mind későbbi műveket is feldolgozott. A máig legteljesebbnek tekinthető általános katonai sajtóbibliográfiát Lukács József állította össze. Fő műve A magyar katonai hírlapok és folyóiratok bibliográfiája II. Rákóczi Ferenctől napjainkig (1705–1941) címmel jelent meg 1942-ben. Lukács szerint összesen 67 tábori újság született a háború ideje alatt. Adatai az Országos Széchényi Könyvtár egykori első világháborús gyűjteménye alapján nem helytállóak. Jómagam összesen 74 katonai tábori újságot találtam, melyet egykor a Monarchia területén adtak ki, bár ezeknek messze nem mindegyike magyar nyelvű. A lapok jegyzéke egy nagyvolumenű, az OSZK egykori első világháborús gyűjteményének történetét feldolgozó monográfia részeként kiadás előtt áll. A kutatásban nagy segítségemre volt Kemény Györgynek az 1911 és 1920 közötti időszakot feldolgozó sajtóbibliográfiája. Munkája „nyelvre való tekintet nélkül felöleli a szorosabb értelemben vett Magyarország hírlapjait és folyóiratait, s az 1919-ben elszakított országrészek időszaki sajtótermékeit is; de nem terjed ki a Dráván-túli országrészekre és a külföldre”. Kemény az OSZK Hírlaptára alapján dolgozott, mely akkorra az egykori első világháborús gyűjtemény sajtóanyagait is beolvasztotta. A linkelt bibliográfiát saját munkám megjelenéséig jó szívvel ajánlom olvasóink figyelmébe.

A 29. honvéd gyalogezred humoros lapja A 29. honvéd gyalogezred humoros lapja
(Forrás: OSZK)

Az első világháborús lapok nagy része történettudományi szempontból feltáratlan. Kutatásaink jelenlegi állása szerint egyedül a Przemyśli Tábori Újsággal kapcsolatban találtunk tudományos irodalmat, azzal azonban többen is foglalkoztak. Nem csoda, hiszen az érdeklődők számára alapvető forrásként szolgál az az önálló kötetben is megjelent székfoglaló beszéd, melyet a lap egykori szerkesztője, Molnár Kálmán tartott a Gárdonyi Társaság 1924. február 17-ei ülésén. A következő tanulmányt Benkóczy Emil publikálta 1934-ben a Magyar Katonai Szemlében. Írásában erőteljesen méltatta Molnár Kálmán érdemeit, emellett felsorolta a lap összes, rendszeresen publikáló szerzőjét, emiatt ez az egyik legfontosabb Tábori Újságot elemző cikk. Lukács József is kitért erre a lapra 1943-ban megjelent, az első világháborús katonai tábori újságokat elemző cikkében.

A Przemyśli Tábori Újság A Przemyśli Tábori Újság
(Forrás: OSZK)

Érdekes módon Lukács cikke után a rendszerváltásig kellett várni a következő témába vágó tanulmányra. Ekkor jelent meg Lagzi István „Magyar világ” Przemyślben a kortárs szemével (1914–1915) című cikke a Hadtörténeti közleményekben. Ebben az úgynevezett első przemyśli naplót közölte, melyet egy ismeretlen honvédtiszt írt, aki Molnár Kálmán egy közvetlen munkatársa lehetett. A későbbiekben az Új Honvédségi Szemle adott még teret a témával foglalkozó cikkeknek. 1997-ben Papp Dezső, majd 2004-ben Tóthi Gábor publikált a témában. Mindketten a tábori újságokat mutatták be általánosan a Przemyśli Tábori Újságon keresztül, támaszkodva Lukács, Molnár és Benkóczy publikációira. Végül én mutattam rá e forráscsoport feldolgozatlanságára az Országos Széchényi Könyvtár 2012-es Az identitás forrásai: hangok, szövegek, gyűjtemények címmel megjelent tanulmánykötetében.

Arról, hogy ezek az újságok milyen körülmények között készültek, a legjobb, ha a már említett Molnár Kálmánt szólaltatjuk meg, aki az alábbiakat írta Fejérpataky Lászlónak, az Országos Széchényi Könyvtár akkori osztályigazgatójának:

„Nagyságos Fejérpataky László osztályigazgató úrnak
Budapest, 1914. november 1. /Érk. 1914. XII.1./

Tegnap jutott kezembe Nagyságodnak október hó 22-ről kelt becses levele, melynek értelmében a legnagyobb készséggel küldöm ide mellékelten a szerkesztésemben megjelenő „Tábori Újság” 1–25. számait. Amennyiben ez Nagyságodat érdekelné, közlöm, hogy hogyan jött létre a Tábori Újság, és hogyan készül az el naponkint. Szeptember utolsó napjaiban megjelent itt egy német és lengyel szövegű lap, amely az ide radiogramm útján érkezett híreket minden megjegyzés nélkül, távirati stylusban közölte. Ez a lap azóta is megjelenik, de nem minden nap. Mivel az itt levő védőrség ¾ része magyar, felmerült a kívánság, hogy egy magyar szövegű lap is adassék ki. A lap szerkesztésére én vállalkoztam. Hivatalos és nyílt megbízást a lap szerkesztésére nem kaptam s épen ezért rendes napi munkámat a hadbíróságnál, ahová beosztottak, naponkint el kell látnom, – de minden szám a várparancsnokság előzetes cenzurája után jelenik meg. A lap naponkinti kiadása elég nehézséggel jár. Már csak az a körülmény, hogy naponkint egy vezércikket kell írnom – eddig a 24 számból három vezércikket nem én írtam –, a táviratokat német radiogrammokból magamnak kell fordítanom, s a korrigálást is magamnak kell végeznem – mindez nagy feladatot ró rám rendes napi foglalkozásom mellett. Ezenfelül vannak a technikai nehézségek. Időtöltés a cenzurával. A cenzura miatt a kárbaveszett cikkek. Azután a nyomdai nehézségek. Igaz, hogy három honvéd baka lett rendelkezésemre bocsátva, akik civilben lapszedők. De a nyomda berendezése bizony nagyon sok kívánni valót hagy fenn. Ékezett betűk nincsenek a szekrényekben. Az első számokban á, é, í, ő, ű helyett mindenütt a, mindenütt a (sic!) a, e, i, ö, ü szerepelnek, s bár mert már korlátolt számban sikerült á, é betűket beszerezni, de í, ő, ű még most sincsenek rendelkezésünkre. A lap nagy kedveltségnek örvend. Naponkint 2000 példány fogy el. Pár számot összegyűjtve a jövőben és készséggel fogom küldeni az ezután megjelenő számokat. Kiváló tisztelettel vagyok Nagyságodnak készséges híve.
Dr. Molnár Kálmán egri jogtanácsos, tartalékos honvéd hadnagy”

/Az Országos Széchényi Könyvtár Irattára, 1914/598/

Végül néhány szó arról, hogy miért olyan fontosak ezek a néhány oldalból álló kis újságok? A polgári sajtó termékei sokszor – főleg mozgó harcok idején – csak jelentős késéssel jutottak el a frontokra. A tábori lapok létrehozásának egyik oka tehát a katonák híréhségének csillapítása volt. Emellett fontos szerepet szántak nekik a harci szellem ébrentartásában is. A lapokat katonák írták, szerkesztették bajtársaiknak, és a hadsereg- vagy ezredparancsnokságok adták ki. Forgatásukkal nemcsak a harci helyzettel kapcsolatban nyerhetünk új információkat, hanem a katonai mentalitástörténetet, egyúttal dédapáink generációjának gondolkodását is tanulmányozhatjuk.

5 komment

Címkék: korabeli sajtó

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr645630079

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Judit Átok 2013.11.13. 21:40:15

Az illusztrációkat is Jámbor Lajos készítette? Mert nagyon tehetséges emberre utalnak. Egyébként nekem is van a négyes honvédek háborús lapjából egy példányom,amin eredeti szabadkézi ceruzarajz van,csak vannak olyan oldalak amelyek már alig látszanak. :(

Judit Átok 2013.11.13. 21:42:47

...mondjuk ez a Négyes honvéd inkább a morált hivatott fenntartani,mint tájékoztatni szerintem. Tele van karikatúrával,meg feketehumorral-nagyon nagy élmény végigolvasni egyet-egyet.

PintérTamás · http://nagyhaboru.blog.hu 2013.11.13. 22:13:59

Több olvasónk is jelezte ma a poszt megjelenés után, hogy rendelkezik ilyen lapokkal, vagy tud ilyenekről különböző közgyűjteményekben. Örülünk, hogy ez ennyire népszerű téma. A szerkesztőség örömmel veszi, ha az olvasóink küldenek a számunkra ezekből digitalizálva, vagy esetleg már a saját kutatásaikkal kiegészítve kész írásokat kapunk a lapokhoz kapcsolódóan!

SzőtsZoltánOszkár · http://www.szotszoltanoszkar.hu 2013.11.15. 13:27:44

Csatlakozom Tamáshoz, én is szívesen olvasnék saját kutatásokkal kiegészített írásokat ebben az alig feldolgozott témában. Nagyon örülök Kriszta cikkének a 16-os honvédről. :-)

Buna Katalin 2015.03.29. 13:21:22

Jámbor Lajos
t. fhdgy. — ny. ref. tanító, Debrecen.
1908-ban mint póttartalékos szolgált a Debrecen-i 3-ik honv. gy. e.-nél. A 2-ik honv. gy. e.-nél Gyulán vett részt fegyvergyakorlaton. 1915 januárjában Gyulára vonult be, ahonnan azonnal Nagyváradra helyezték át a 4-ik honv. gy. e.-hez. Kiképzés után Lúgoson elvégezte a tartalékos tiszti iskolát, majd a pótzlj.-tól 1915 júniusában
önként jelentkezés folytán az olasz harctérre vonult. A második offenzívától kezdve résztvett az ezred hadműveleteiben, 1918 júniusig. Ekkor részben hosszú harctéri szolgálata, részben pedig az ezred múzeumárak átvétele miatt a pótzlj.-nál nyert beosztást, ahol az összeomlásig szolgált. A harctéren mint szakaszparancsnok, iIletőleg zlj. s.-tiszt, később pedig az ezredparancsnoksághoz lett beosztva, mint az ezred-ujság szerkesztője működött.
Harctéri szolgálata 36 hónap.
Kitüntetései: Bronz Signum Laudis, Másod oszt. ezüst vitézségi érem (kétszer), Bronz vitézségi érem (kétszer), Károly csapatkereszt , Sebesülési érem, .Háborús emlékérem
Forrás: Makkay Pál Négyes honvédek adattár

A Blogról

Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

Könyvajánló

Hadiszalagon 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Bilek

Kiadványaink

Gunesch

Ó, ti fiúk

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Adó 1%

Programajánló

 

Ösztöndíj

 

Utazás

 

Kiállítás

süti beállítások módosítása