Szőts Zoltán Oszkár: Az Országos Széchényi Könyvtár egykori első világháborús gyűjteménye
Az Országos Széchényi Könyvtárban 1914 augusztusában létrehoztak egy első világháborús gyűjteményt, amelynek jelentőségét jól mutatja, hogy a gyűjtés befejezésekor a kollekció több mint 176 ezer könyvtári egységből állt. Ezeknek a dokumentumoknak a nagy része máig hozzáférhető az intézményben. Többek között erre is felhívja a figyelmet Szőts Zoltán Oszkár hiánypótló munkája, amely a könyvtár és a gyűjtemény történetét ismerteti meg az érdeklődőkkel.
„A világháború kitörése nagy feladat elé állította Európa nagyobb könyvtárait. A rengeteg irodalmi termelést, melyről német, angol, francia külön bibliographiák számolnak be, megszámlálhatatlan hivatalos és magántermészetű nyomtatványt, a hadviseléssel, közgazdasági viszonyokkal, élelmezéssel, betegápolással, közjótékonysággal s a társadalmi élet mindennemű vonatkozásaival összefüggő nyomtatványok ezreit kell összegyűjteni, hogy a jövendő kor fogalmat nyerhessen azon mélyreható változásokról, melyeket a világháború a közéletben, a felfogásban és az emberek lelkületében előidézett. […] Az országos Széchényi–könyvtár a háború kitörése napjától fogva tisztában van a reá váró feladattal.” – írta Fejérpataky László, akkor még a Magyar Nemzeti Múzeum kötelékében osztályként működő könyvtár igazgatója, Holub József társaságában tett németországi tanulmányútjukról a Magyar Könyvszemlében megjelent írásában. Hogy ez valójában mekkora feladat volt és miként sikerült az intézménynek ezt megoldani, arról részletesen olvashatunk Szőts Zoltán Oszkár Az Országos Széchényi Könyvtár egykori első világháborús gyűjteménye (Országos Széchényi Könyvtár – Gondolat Kiadó, Budapest, 2014.) címmel megjelent könyvében.
A kiadvány szerkezetileg négy részre tagolódik. Az első az Országos Széchényi Könyvtárról ad történeti áttekintést és megismerkedhetünk az intézmény szerkezeti felépítésével, a gyűjtemény elhelyezésének nehézségeivel, illetve a háborús évek alatti könyvtárban dolgozók munkájával. A kutatás alaposságát és részletességét mutatja, hogy nemcsak az intézmény vezetőit említi név szerint a szerző, hanem azokat a dolgozókat is, akik a háború során bevonultak katonai szolgálatra: hadiútjuk ismertetésével egyúttal emléket állít nekik.
A könyvtár háború alatti működésének bemutatásakor az olvasók is szembesülhetnek azokkal a problémákkal, amelyek egy hátországi intézmény mindennapjait jellemezték. Ennek ismertetésére a történész az osztály ezen időszakhoz kapcsolódó levelezéséből is idéz, hitelesítve és színesítve ezzel a fejezetet, mely komoly intézménytörténeti munkaként is olvasható.
A második részben megismerhetjük a könyvtár első világháborús gyűjteményének létrejöttét és működését. A fejezet elején olvashatunk a megalakulás körülményeiről, előzményeiről, valamint nemzetközi hátteréről, majd a mindennapokról, a gyűjtemény gyarapodásának módozatairól. Ennek egyik formája a külföldi kiadványok vásárlás útján történő beszerzése volt, ami a háborús évek alatt nem volt egyszerű feladat. A könyv legizgalmasabb része talán az, ahol a könyvtár által megbízott személyek beszámolnak – a szerző által közölt – leveleikben arról, hogy idegen földön milyen nehézségekbe ütköznek, amikor a gyűjtemény részére vásárolnak a megjelent kiadványokból, képeslapokból.
A fejezet második felében a gyűjtemény fenntartásának gyakorlati nehézségeit, valamint a háború utáni helyzetét ismerheti meg az olvasó, majd megtudhatjuk azt a nagyon hasznos információt, hogy az egykori kollekció állománya ma a könyvtár törzsgyűjteményében, Plakát- és Kisnyomtatványtárában, a Kézirattárban és a Fénykép- és Fotótárban található.
A könyv harmadik tartalmi egységében a katonai tábori újságokról végzett kutatásairól számol be a történész, ahol kitűnő áttekintést ad a témában eddig megjelent munkákról és azok eredményéről. A témával foglalkozó kutatók számára jó kiindulási alapot teremt ezzel a további munkához, amit nagyban megkönnyít a könyvtár gyűjteményében megtalálható tábori lapok könyvtári jelzettel ellátott jegyzéke is.
A könyv befejezéseként az egykori gyűjteménynek a mai törzsgyűjteményben megtalálható példányait ismerteti a szerző. A körültekintő kutatást jelzi és a kollégák további munkáját megkönnyíti, hogy itt is mindenegyes példánynál fel van tüntetve a mai könyvtári jelzet, valamint a kiadványban található, keresést megkönnyítő személynévmutató.
A pontos lábjegyzetekkel és irodalomjegyzékkel elkészült könyv kiváló kézikönyvként használható az első világháború kutatói számára, hiszen egy olyan adatbázissal találkoznak, amely nagymértékben segíti a munkájukat, és amely méltánytalanul háttérbe szorult a korábbi időkben. Az olvasmányosan megírt könyv az érdeklődők számára nagy lehetőséget nyújt arra, hogy az ország legnagyobb könyvtárának, illetve különleges gyűjteményének a történetével megismerkedjenek.
