Nők a fronton - a Monarchia ápolónőiről

2013.06.13. 07:04 :: SzőtsZoltánOszkár

Ha az első világháború hőseiről beszélünk, általában a frontokon harcoló katonák jutnak eszünkbe. Sokszor megfeledkezünk arról, hogy mellettük mások is teljesítettek szolgálatot, például azok a nők, akik ápolóként tevékenykedtek. Kevésbé ismert, hogy milyen anyagi feltételekkel dolgoztak ezek a hölgyek. Cikkünkben a Monarchia ápolónőinek juttatásait tekintjük át.

 

Az ápolónők illetményeit a császári és királyi hadügyminisztérium 1915. évi 29445/14. számú rendelete határozta meg. A rendelet alapján az ápolónők utazási illetményt kaptak a tartózkodási helyükről a behívási állomásra, majd innen az alkalmazási területükre történő utazáskor, mégpedig a katonai menetlevél alapján a II. kocsiosztályra. Ugyanezt az illetményt kapták áthelyezéskor, illetve elbocsátáskor, s valamennyi utazási eszközön ugyanolyan hely illette meg őket, mint a rangosztályba be nem osztott napidíjasokat. Az utazáshoz harminc kilogrammnyi személyi poggyászt vihettek díjtalanul magukkal.

Ápolónők és betegeik egy hadikórházban Ápolónők és betegeik egy hadikórházban
(A Nagy Háború Kutatásért Közhasznú Alapítvány gyűjteményéből)

A szolgálat ideje alatt 4 korona napidíj illette meg őket, mely a behívó állomáson történt jelentkezés napjától kezdődően az elbocsátás napjáig járt. (Viszonyításként ez az összeg megegyezett például a Magyar Nemzeti Múzeum gyakornokainak keresetével.) A napidíjakat minden hónap 10., 20. és utolsó napján fizették ki egy összegben. Amennyiben járványkórházban dolgoztak, úgy a napidíjon felül 50% pótdíjat is kaptak.

A szolgálat ideje alatt ingyenesen szállásolták el őket alkalmazási helyükön. A mindenkor megállapított hadiélelem-mennyiség nekik is járt a szolgálat ideje során, ahogy az ingyenes gyógykezelés is. Kórházi kezelés esetén azonban csak az eredeti napidíj negyede járt fenntartási összeg címen, egészségügyi okból történt szabadságolás esetén pedig a fele.

Elbocsátás esetén 14 napi munkabér járt végkielégítésként, de csak legalább hat heti szolgálat után.

Ápolónők az első világháború idején Ápolónők az első világháború idején
(A Nagy Háború Kutatásért Közhasznú Alapítvány gyűjteményéből)

A következő ruházati és felszerelési tárgyak jártak a szolgálat idejére:

  1. Tábori ruházat, mely szoknyából, zubbonyból, körgallérból és ápolóruhából állt. Amennyiben az ápolónők szerzetesrendhez, a Vörös Kereszthez, vagy a belügyminisztérium hozzájárulásával létesült betegápolói tanfolyamok kötelékéhez tartoztak, és jogosultak voltak az ezek által biztosított ruházat viselésére, a tábori ruházatot csak külön kérelemre adták ki nekik, kötelezve őket, hogy azt fogják viselni. A tábori ruházatot az évszaknak megfelelően adták ki, és a tönkrement ruhadarabokat időről időre pótolták.
  2. Személyi felszerelés, mely egy kézitáskából és a szükséges kéziszerekből állt.
  3. A külső szolgálatot teljesítő vörös-keresztes ápolónők jelvénye.
  4. Egészségügyi karszalag.
  5. Egy második karszalag fehér alapon „vörös-keresztes tábori ápolónő” felírással.
  6. A magyar Vörös Kereszt Egylet igazoló könyve.

 

 

 

Ápolónői igazoló könyv lapjai Ápolónői igazoló könyv lapjai
(Forrás: az Országos Széchényi Könyvtár törzsgyűjteménye 110.899 jelzetű dokumentuma az egykori első világháborús gyűjteményből.)

Fontos tudnunk, hogy az első világháború során alkalmaztak először tömegméretben nőket férfiak ápolására, nemcsak Nyugat-Európában, de a Monarchiában is. A rendelet hasonló elbánást biztosított az ápolónőknek, mint a közkatonáknak. Munkájuk elismerése fontos lépés volt a női nem emancipációjában, így társadalomtörténeti jelentősége nem hangsúlyozható eléggé.

8 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr15358258

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Moticska Tihamér 2013.06.13. 16:45:47

„Nendtvich Vilma ny. felügyelő-óvónő, Pécs.
Kolomeában, Galíciában, Máramarosszigeten, Kőrösmezőn, Besztercén és a pécsi Vöröskereszt különítménynél mint főnöknő teljesített 37 hónapig szolgálatot. A Vöröskereszt II. osztályú é.k., Vöröskereszt arany é.k.v.é. szalagján és a háb.e.é. tulajdonosa. Az 1915 évi orosz offenzíva idején csak a legnagyobb nehézségek árán sikerült a felügyelete és ápolása alatt álló betegek élelmezésére szükségeseket előteremtenie”
(Forrás: A volt m. kir. pécsi 19. honvéd gyalogezred és alakulatainak története)

A hölgy Nendtvich Andor (pécsi polgármesternek 1906-1936) leánytestére volt.

Mély tiszteletem az ápolónőknek, akik hasonló ínséges körülmények között dolgoztak és mentették a menthető(ke)t.

PintérTamás · http://nagyhaboru.blog.hu 2013.06.13. 21:48:25

A poszt a Facebook oldalunkon is megmozgatta olvasóinkat. Ott kaptuk például ezt a képet: www.facebook.com/photo.php?fbid=551304901578271&set=a.133823899993042.12238.131124350262997&type=1&theater

Kedves Olvasónk, az Ön családjában is voltak ápolók a háborúban? Küldje el a fotót a számunkra és készítünk ezekből egy külön posztot!

MTi 2013.06.14. 20:53:23

@Ren42: impozáns gyűjtemény! Ezek a fotók elképesztő kordokumentumok!

PintérTamás · http://nagyhaboru.blog.hu 2013.06.14. 22:19:26

@Ren42: Fantasztikus gyűjtemény, köszönjük! Esetleg a képek szereplőiről is vannak információid?

wraith42 2013.06.14. 23:19:34

Ahol volt extra infó a lapokon, ott feltöltöttem a hátoldalt is. Ennél több infóm sajnos nekem sincs a képekről.

PintérTamás · http://nagyhaboru.blog.hu 2013.06.14. 23:28:26

@Ren42: Köszönjük szépen, hátha valakinek ez is segítség az azonosításhoz.

A Blogról

Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

Könyvajánló

Hadiszalagon 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Bilek

Kiadványaink

Gunesch

Ó, ti fiúk

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Adó 1%

Programajánló

 

Ösztöndíj

 

Utazás

 

Kiállítás

süti beállítások módosítása