Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…
Kedves Magda!
Látja mégis sor kerül a virágjaira. Holnap menek rapportra a századom nevében kérni, hogy vigyenek minket a románok ellen. Azt hiszem ezt nem tagadhatják meg. Minden esetre most hálát adok az Istennek, hogy eddig életben maradhattam –
ott, Székelyföldön – szívesen. Kezét csókolja Fischer
[1916.IX.4.]
1916. augusztus 27-én Románia hadat üzent az Osztrák–Magyar Monarchiának és csapatai azonnal támadásra indultak, betörve Erdély területére. Székelyföld a románok kezébe került, amíg meg nem érkeztek az osztrák–magyar és német csapatok, hogy megindítsák ellentámadásukat, s kiverjék a támadókat. A Székelyföld északi részén, a Gyergyói-medencében vívott harcok történetét négyrészes sorozatban mutatjuk be. Az első részben a Román Királyi Hadsereg gyergyói térségben indított támadását ismertetjük.
A Barcaújfaluból Balogh György vezetésével menekülő 13 család útja elhagyott településeken vezet keresztül, ahol a bíró az „erkölcsös viselkedésre” figyelmezteti az övéit. Hosszú vándorlás után Marosújvárra érkezik a karaván, ahol a gróf csőszével és intézőjével gyűlik meg a bajuk...
Az első világháborúban a Gallipoli-félsziget védelmében vívott heroikus küzdelem a mai Törökország nemzeti identitásának egyik sarokköve, a modernkori török hőskultusz talán legismertebb szimbóluma. Ennek köszönhetően a félszigeten egymást érik a monumentális emlékhelyek. Filmek, dalok, kiállítások, emléktárgyak és kiadványok tömkelege őrzi a száz évvel ezelőtti harcok és a török katonahősök emlékét. A Gallipoli csaták századik évfordulójához közeledve érthető módon az amúgy is élő emlékezet még nagyobb hangsúlyt kapott, amely megmutatkozott mind a megemlékezések, mind a szakmai konferenciák számában. Természetesen a centenárium alkalmából számos új publikáció és újra kiadott korabeli forrás is napvilágot látott.
Az 1918-as forradalmi események meglepő epizódja volt Egerben a magyar és a cseh nemzeti himnusz többszöri elhangzása, ami a városban állomásozó cs. és kir. kuttenbergi 21. gyalogezred pótzászlóaljában szolgáló cseh katonák és a magyar kisvárosi polgárok akkori kapcsolatát jellemezte. A polgári lakossággal ugyanis együtt ünnepeltek a 21-esek is. A katonák letépték a sapkarózsákat, és helyébe nemzetiszínű szalagot vagy őszirózsát tűztek. Eltűntek a kaszárnyákból a Habsburgok jelvényei, a kétfejű sasos jelvények és a fekete-sárga színek is.
A román betörés elől a Brassó vármegyei Barcaújfaluból Balogh György bíró vezetésével szekerekkel menekülő 13 család Erdély középső területei, Földvár, majd Nagy-Küküllő vármegyében Kőhalom felé veszi az irányt, hogy a közbülső megyéket átszelve eljusson a végállomásként a hatóságok által meghatározott Torontál vármegyébe. A 4 férfi, 18 nő, 33 gyerek 18 ló, 10 ökör és 9 tehén, valamint bivaly karavánja a bíró irányításával rója a poros erdélyi utakat…
Feleségem Cser Imre nevű dédnagyapjáról sokáig csak annyit tudtam, hogy Budapesten élt, és matematikatanár volt. Nemrégiben az egyik rokon megemlítette, hogy egy világháborús sebesülés következtében egyik fülére rosszul hallott. Unokái annyit tudtak, hogy a Doberdón szolgált, ott szenvedte el a súlyos fejsérülést. Ez az információ felkeltette az érdeklődésemet, és elhatároztam, hogy megpróbálok minél többet kideríteni Cser Imre életéről és persze katonai múltjáról.
1916 nyarán a hadiszerencse elpártolt az Osztrák–Magyar Monarchia mellől. A keleti fronton a Bruszilov-offenzíva az összeomlás szélére juttatta az osztrák–magyar haderőt; az olaszok a hatodik isonzói csatában elfoglalták a Doberdót és a Görzi medencét, Görz városával együtt; Románia belépett az antant oldalán a háborúba, a román hadsereg benyomult Erdélybe. Ausztria–Magyarország gyengülése és szorult helyzete láttán az olasz sajtó és a közvélemény azt várta Luigi Cadorna vezérkari főnöktől, hogy egy nagy őszi támadással végre foglalja már el Triesztet.
Új sorozatot indítunk a mai nap. Az 1916-os román hadba lépés 100. évfordulóján az erdélyi román betörés elől menekülő barcasági csángók visszaemlékezéseiből adunk közre néhány részletet. A sorozat első négy része Balogh György, a Brassó vármegyei barcaújfalui bíró és a vele együtt menekülő lakosok hol megrázó, hol vidám története…
Az alábbiakban a szerző egy kaposvári műteremben készült egészalakos katonaportrét vesz górcső alá. Nemcsak az egyenruha sajátosságait ismerhetjük meg, hanem azt is, hogyan datálható a fotó, illetve mit tudhatunk meg a kép alapján az egyenruha viselőjéről.
Legutóbbi kommentek