„Éljen a matyar!”

2016.10.05. 06:34 :: BartókBéla

Egy cseh ezred búcsúzása egri állomáshelyétől 1918-ban

Az 1918-as forradalmi események meglepő epizódja volt Egerben a magyar és a cseh nemzeti himnusz többszöri elhangzása, ami a városban állomásozó cs. és kir. kuttenbergi 21. gyalogezred pótzászlóaljában szolgáló cseh katonák és a magyar kisvárosi polgárok akkori kapcsolatát jellemezte. A polgári lakossággal ugyanis együtt ünnepeltek a 21-esek is. A katonák letépték a sapkarózsákat, és helyébe nemzetiszínű szalagot vagy őszirózsát tűztek. Eltűntek a kaszárnyákból a Habsburgok jelvényei, a kétfejű sasos jelvények és a fekete-sárga színek is.

 

A forradalmi internacionalizmusból is jutott egy esemény Egerbe. 1918. november 1-jén estére ugyanis a békét és függetlenséget követelő több ezer fős városi tömeg megszaporodott a még ott állomásozó cseh katonákkal. A 21-es cseh ezred katonái, akiket addig nem mindig a legjobb szemmel néztek Dobó István magyarjai, most egyszerre testvéri szeretettel fogtak össze az egriekkel és összeölelkezve, együtt éljenezve tüntettek a magyar szabadságért és a szabad népek testvériségéért. Fölvonult velük a városszerte közkedvelt híres cseh katonazenekar is és azután zeneszó mellett folytatódott a vértelen egri forradalom. Zúgott a kiáltás: „Éljen a szabadság!” Aztán a csehek köszöntek: „Éljen a matyar!” Erre a magyarok így válaszoltak: „Éljenek a csehek!” November 1-jén Egerben hazafi volt minden magyar és cseh.

A tüntetők fölvonultak a városháza elé, ott éltették a szabadságot, a köztársaságot, a Nemzeti Tanácsot majd ünnepélyes csendben harsantak fel a Himnusz hangjai, amelyet természetesen a cseh zenészek kísértek, a tömeg pedig levett kalappal lelkesen énekelt. Az Egri Újság nevű helyi lap tudósítója patetikus stílusban jellemezte a látványt: „A magyar Himnuszra azután fölzug a csehek mélabús nemzeti himnusza s egybeolvad a két nemzet imája a szabadságért, függetlenségért.” A tüntetők tovább vonultak az éjszakában az utcákon, és még sokáig hallatszott a csehek muzsikája, amíg véget nem ért az egri demonstráció, amelynek rendje és méltósága az egri lakosság érettségének és konzervatív gondolkodásának megfelelő volt.

Az egri Kossuth tér (ma Dobó tér) balra Dobó István szobrával 1910-ből Az egri Kossuth tér (ma Dobó tér) balra Dobó István szobrával 1910-ből
(forrás: gallery.hungaricana.hu)

A 21-es gyalogezred katonái november 2-án már útra készen állnak és csak az elszállításukat, a szükséges vasúti kocsikat várták. Ezt a néhány napot addig a várostól való búcsúzásra használta föl az ezred tisztikara és a legénység. A tisztikar és a legénység küldöttsége november 3-án végigjárta az egri hatóságokat, intézményeket és ünnepélyesen elbúcsúzott mindenhol. Az ezred ügyelt a protokollra és a küldöttség összetételére, valamint a társadalmi érintkezés szabályainak betartására.

Leglátványosabb volt a búcsú a városházán, ahol délben jelent meg a 21-esek tisztikarának és legénységének küldöttsége Georg Vita alezredes helyőrség-parancsnok vezetésével Jankovics Dezső polgármester előtt. Vita alezredes udvarias beszédben köszönte meg a tisztikar és a legénység nevében a város vendégszeretetét, amellyel őket körülvette. Lelkes szavakkal üdvözölte Magyarországot, amely most újjászületik és ismét független álammá alakul, akárcsak Csehország. Hangsúlyozta, hogy a testvéri szeretet érzésével és a legjobb emlékekkel térnek vissza hazájukba, Csehországba, és kérte, hogy tartsák meg őket jó emlékezetükben, és tolmácsolja a polgármester a cseh „katonatestvérek” háláját, köszönetét és szeretetét az egri polgárságnak. Sok túlzás volt a parancsnok szavaiban, de maximálisan eleget tett a katonákkal szembeni elvárásoknak, amikor korrekt módon az ezred köszönetét és jókívánságait tolmácsolta.

A cs. és kir. 21. gyalogezred sapkajelvénye A cs. és kir. 21. gyalogezred sapkajelvénye
(forrás: www.rainerregiment.at)

Az alezredes szavaira Jankovics Dezső polgármester válaszolt hasonlóan tisztelettudó beszédben. Kijelentette, hogy az ezred és annak minden tagja, amíg Egerben tartózkodott, kitűnően és példásan viselte magát. Ebben a mondatban is rengeteg udvariasság volt, mert a helyi sajtó rendszeresen tudósított a kisebb-nagyobb összetűzésekről, de való igaz, hogy ezek csak kisebb bűncselekmények voltak ahhoz képest, hogy más városokban komolyabb zendülésekre, atrocitásokra is sor került. Az egri polgármester megköszönte a cseh testvérek üdvözletét a független Magyarországért, amelynek megvalósításáért folytatott küzdelmünk – szerinte – mindig egybehangzó volt a csehek szabadságvágyaival. Ez a gondolat is bírálatot kíván, mert történelmi tény, hogy éppen a magyar politikai elit akadályozta leginkább a csehekkel tervezett trializmus megvalósítását. Ezután kérte a távozó katonákat, hogy ők is vigyék magukkal Csehországba Magyarország üdvözletét és szerencsekívánságait. „Isten éltesse a cseh nemzetet!” – fejezte be szavait a polgármester, akinek beszédét viharos éljenzéssel kísérte a cseh küldöttség. Végül a polgármester meleg kézszorítással egyenként is elbúcsúzott a küldöttség tagjaitól.

A budapesti Népszava egy apró érdekességgel jellemezte a csehek egri készülődését „Mennek a regiment után” című tudósításában. A fővárosi szociáldemokrata lap is értesült róla, hogy Egerben útra készen állt a cseh ezred, a csehországi Kuttenbergből pedig készülődtek hazafelé az egri hatvanasok. Úgy értesültek, hogy arra a hírre, hogy elhagyja a várost a német-cseh katonaság, a sziléziai és német-cseh nevelőnők mind felmondtak Egerben és a világért sem maradtak volna a helyükön. Azt állította a budapesti lap – nyilván egy egri levél alapján – hogy azt hitték a szerencsétlen bonne-ok, hogy a német-cseh katonaság kivonulása után „elevenen süti meg őket” az egri közönség. Ezért – állítólag – be sem várták a legtöbb helyen a felmondási időt, és siettek előre haza Csehországba. „Az öntudatra ébredő független Magyarország határain belül nem jól érzik magukat.” – értékelte viselkedésüket egyoldalúan a publicista.

Cseh katonazenekar 1903-ban (cs. és kir. 59. gyalogezred) Cseh katonazenekar 1903-ban (cs. és kir. 59. gyalogezred)
(forrás: www.rainerregiment.at)

Szorgalmasan csomagolhattak a csehek, de valószínű, hogy nem tudtak mindent hazavinni magukkal. Erre utalt 2 apróhirdetés is az egri lapban. Az egyik szerint eladók voltak a 21. gyalogezred konyhakertjében lévő zöldségek és egy Bugyinszky nevű főhadnagynál lehetett érte jelentkezni az ún. „rossztemplom” kaszárnyában. A másik hirdetés 4 db nagytestű házinyulat kínált eladásra. Kissé különös, hogy az állatokat az ezred zöldséges földjén az Érsekkert háta mögött lehetett megtalálni. Egyébként ezekben a napokban járt le a csehek földbérlete is. Eger város tanácsa ugyanis saját tulajdonából éveken keresztül szántóföldet adott bérbe a 21-eseknek a Baktai úti barakktábor mögött is. A csehek 1918 áprilisában újra bérbe vették a területet, és a közgyűlés nem kötött velük szerződést ezúttal sem, mert hosszabb időre nem akarta nekik átengedni az ingatlant, de az előző évi megállapodás alapján 1917. november 1-jétől 1918. október 31-ig művelhették. Viszont az ezred anyagi nehézségeit szemléltetheti, hogy az adott évre vonatkozó bérleti díjat – 340 koronát – csak a közgyűlés felszólítására augusztus közepére tudták megfizetni. Az egyik levélen szerepel Karl Budínsky főhadnagy, gazdasági vezető neve, aki a zöldségeket és a nyulakat is eladásra kínálta.

Az egykori trinitárius kolostorból kialakított laktanya katonái Egerben Az egykori trinitárius kolostorból kialakított laktanya katonái Egerben
(forrás: gallery.hungaricana.hu)

November 5-én Egerben folytatódtak a forradalom eseményei, mert lelkes hangulatban zajlott a helyi nemzeti tanács tagjainak eskütétele, és kalaplevéve hangzott a nyilvános eskü a budapesti Nemzeti Tanács népbiztosa előtt. A látványos esemény után fölhangzott a magyar himnusz, majd a cseh katonákból álló zenekar rázendített a cseh himnuszra, utána pedig fölzengett több hazafias nóta, fölharsant közben a Marseillaise is, majd a független magyar állam éltetése mellett végigvonult a tüntető sereg az utcákon, és a késő esti órákig lelkes hangulatban tartotta Eger város máskor csendes utcáit. Nem tudni, ekkor mennyire vettek részt a cseh katonák az ünneplésben, de a zenét bizonyosan ők szolgáltatták és nem volt meglepő, hogy el tudták játszani a Rákóczi-indulót vagy a 48-as dalokat is, amelyekkel minden szereplésük nagy sikert aratott.

A csehek 1918. november 6-án este és 7-én utaztak el Egerből, és az akkori euforikus hangulatnak köszönhetően jó barátságban váltak el a város lakosságától, amelynek vendégszeretetére akkor már a legszebben emlékeztek. Az egriek elismerték azonban, hogy a csehek érkezésétől a háború végéig nagy barátság nem volt köztük és a helyi lakosok között: „de az új világ születésével, ők is egybeolvadtak a testvériességben velünk s együtt örültek a mostani nagy napokban a magyarokkal a szabad független Magyarországért.” – írta a helyi lap. Valószínűleg sokkal jobban örültek a független Csehszlovák Köztársaságnak.

A cikk tanulmány változata hamarosan elérhető lesz a Műhely rovatunkban.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr4611764461

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

A Blogról

Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

Könyvajánló

Hadiszalagon 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Bilek

Kiadványaink

Gunesch

Ó, ti fiúk

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Adó 1%

Programajánló

 

Ösztöndíj

 

Utazás

 

Kiállítás

süti beállítások módosítása