A Nagy Háború

A törökországi harcokba ténylegesen csak 1915 decemberétől bekapcsolódó Osztrák–Magyar Monarchia már 1915 januárjától jelen volt a Török Birodalom területén. Ekkor érkezett meg ugyanis az az 5 főből álló síoktató különítmény, amely Kelet-Anatóliába került. Ezt követően a cs. és kir. hadsereg a világháború végéig folyamatosan növekvő, végül mintegy 5200 fővel, főleg tüzér alakulatokkal vett részt az itt zajló hadműveletekben. Az egyre nagyobb számú osztrák-magyar alakulat egészségügyi ellátása 1916 tavaszára egy, a török, illetve a német egészségügyi intézményi hálózattól független, önálló rendszer megszervezését eredményezte, bár továbbra is maradtak német-osztrák-magyar közös fenntartású intézmények.

Dr. Kemény Gyula ezredorvos palesztinai naplója – 11. rész

Amitől már hősünk és bajtársai régen tartottak, most bekövetkezett: 1918. szeptember 18-án megindult a brit hadsereg támadása. Bár az áttörés máshol történt, Kemény doktorék számára világos volt, hogy ebből általános visszavonulás lesz. Csupán az erre vonatkozó parancs nem akart megérkezni. Végre aztán erre is sor került és hőseink megindultak visszafelé. Ugyanazon az úton, amelyen alig néhány héttel korábban megannyi szenvedés árán ide eljutottak…

Fejezetek a Fehérvári út 70. épületének történetéből

Az épületeknek is története van. Igen gazdag múlttal rendelkezik Budapesten a Fehérvári út 70. szám alatti épület, amely ugyan gyárnak épült, de az első világháborútól napjainkig számtalan szállal kapcsolódott a honvédelem ügyéhez is, falai között különböző hadi intézményeknek, fegyveres szervezeteknek is helyet adva. Írásunkban a Nagy Háború idején hadikórházként működő, majd a hadigondozás céljait szolgáló épület történetét tekintettük át a XX. század közepéig.

Dr. Kemény Gyula ezredorvos palesztinai naplója – 10. rész

Kemény doktor ezúttal a palesztinai front egészségügyi viszonyairól fest érzékletes képet. Szívszorító, ahogy katonáink nem csupán a harcok következményeitől szenvedtek, hanem az illetékes katonai hatóságok nemtörődömségétől, a szervezetlenségtől és hozzá nem értéstől is. A betegek és sebesültek szállításának megoldhatatlan problémája: miért rekedt meg a szükséges felszerelés és a gépjárművek a távoli Konstantinápolyban?

A Nagy Háború alatti Pestszentlőrincet bemutató sorozatom előző részében megismerkedhettünk Lipták Pál építési és vasipari gyárával, amely az I. világháború idején a legnagyobb magyar lőszergyártók közé emelkedett. Ennek megfelelően a Monarchia tüzérségének többféle lőszert is előállított, ezekkel fogunk ebben a részben behatóbban megismerkedni.

Dr. Kemény Gyula ezredorvos palesztinai naplója – 9. rész

Kemény doktor mai leckéje: a frontok mögött is mindent a pénz mozgat, mindent az arany dirigál. A helyi arab törzsek vezetőinek megvesztegethetőségét valamennyi hadviselő kihasználja – már csak saját jól felfogott érdekében is… A gyűlölt, de egyúttal rettegett németek osztrák–magyar szövetségeseinek sajátos helyzetéről is képet kapunk. Bibliai tájakon járnak hőseink: a háború a Szentföldet sem kíméli…

Az első világháború kirobbanását követően a franciák internálták a területükön tartózkodó ellenséges országok állampolgárait. Erre a sorsra jutott a zentai Dudás Emil is, aki Blériot tanítványaként került Párizsba. Közös sorsukat Kuncz Aladár is megörökítette Fekete kolostor című regényében.

Dr. Kemény Gyula ezredorvos palesztinai naplója – 8. rész

Kemény doktor folytatja a palesztin front viszonyairól kezdett tanfolyamát: ezúttal főleg az éghajlati viszonyokról és a betegségekről lesz szó. Elmondja, milyen pokoli hőség uralkodik itt, amit szinte lehetetlen huzamosan elviselni. A térség állatvilágából a dögevőknek (sakáloknak, hiénáknak) és a nőstény moszkitóknak a szerepéről olvashatunk. Utóbbiak terjesztik a rettegett betegséget: a trópusi maláriát. A doktortól megtudhatjuk, érdemes-e a gyógyszereként alkalmazott kinin keserűségét elviselni…

Különféle népfelkelő alakulatok szervezése az I. világháború első éveiben

Az első világháború idején a népfelkelés rendszerén belül sok fegyveres és fegyver nélküli szakszolgálatra szervezett népfelkelő alakulat is megjelent, amelyek többsége a béke idején kidolgozott mozgósítási tervekben egyáltalán nem szerepelt. Talán ez lehet az oka, hogy a különféle alakulatok többségéről alig maradt fenn némi emlék, szervezésükről, tevékenységükről még levéltári dokumentumok sem nagyon lelhetők fel. Jelen cikkben azokat a fegyveres és nem fegyveres szolgálatot teljesítő népfelkelő alakulatokat veszem sorra, amelyekről az eddigi kutatásaim során összegyűjtött adatokból, ha nem is teljes, de pontosabb kép vázolható fel.

Dr. Kemény Gyula ezredorvos palesztinai naplója – 7. rész

Ebben a részben Kemény doktor megismertet bennünket Damaszkusszal: érzékletes képet fest nekünk a város nevezeteségeiről csakúgy, mint a zsidónegyed és a bazár jellegzetességeiről. Ezután gyorstalpaló tanfolyamba kezd, hogy felkészítsen bennünket a küszöbön álló harcokhoz szükséges helyismerettel: a mai előadás témája a bazár (mint olyan), továbbá az élelmezés és a vízkérdés. Érdemes odafigyelni, mivel a doktor fontosakat mond ezúttal is…