Jelentős Zala megyei összefogás eredményeként jelent meg 2021 végén a ZalaSzántói Lokálpatrióta Egyesület kiadásában Szekér Imre Tibor szerkesztésében a Háborús emlékek a császári és királyi 48. gyalogezredről 1914–1918 című kiadványsorozat II. kötete.
2020-ban, a ZalaSzántói Lokálpatrióta Egyesület kiadásában jelent meg a Szekér Imre Tibor által összeállított és szerkesztett, Háborús emlékek a császári és királyi 48. gyalogezredről 1914-1918. című, egyszerre hadtörténeti és megyetörténeti jelentőséggel bíró, hatalmas forrásapparátussal rendelkező könyv, melyet a szerkesztő hangsúlyozottan emlékkönyvnek szánt; hosszú idők kutatásai eredményeképpen rendkívül gazdag adattartalommal, fényképanyaggal, sajtóban megjelent írásokkal, korabeli hadijelentésekkel, kitüntetésekkel, veszteségi listák közlésével járulva hozzá a döntően zalai kiegészítésű katonai alakulat világháborús történetének feltárásához - ami azért is különösen jelentős, mert ennek az egyébként nagymúltú, még a napóleoni háborúk idején alapított gyalogezrednek nincs megírva a hivatalos, hadtörténeti szempontból teljes értékűnek számító története. Az ezred működése, szervezeti kerete, az itt szolgáló legénység és tisztikar száma a világháborús időszakban érte el a csúcspontját, legalább 36 000 zalai szolgált, harcolt, szenvedett az ezred kötelékében, kikülönített zászlóaljaiban, és nagyon sokan, tízezernél is többen soha nem is tértek haza; maga az ezred is megszűnt a háború elmúltával és az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásával.
A kötet szerkesztője, Szekér Imre Tibor, kutatótársával, feleségével, Szekér Anikóval és sok más segítőjével az első könyv kiadása után egy újabb kiadvánnyal, a történet következő darabjával jelentkezett, amely 2021 év végén látott napvilágot.
A kiadást jelentős Zala megyei összefogás tette lehetővé, a két megyei jogú város mellett számos község, magánszemély és a kehidakustányi gyógy-és élményfürdő támogatása is hozzájárult, hogy megismerjük szűkebb hazánk, családjaink történetének e fontos időszakát. A széleskörű gyűjtés eredményeképpen sok új adattal, életrajzokkal, fényképekkel lettünk gazdagabbak. A könyv elején tájékozódhatunk a gyalogezred rendfokozati és beosztási listájáról, főtisztek, törzstisztek, kadétok és altisztek tekintetében, és nemcsak a háború kezdeti időszakában, hanem az azt követő időszakból is; az ezredtörténet szempontjából igen fontos, alapvetően kronológiai szerkezetű összeállításban pedig az önálló, tábori, menet- illetve pótzászlóaljak, műszaki egységek rekonstruált útjáról a háborús hadszíntereken.
Cziráki Gyula felsőrajki fiatalember egészalakos portréja, ami Vértes Antal nagykanizsai fényképész műtermében készült. A fotón kivehető a gyalogezred sapkajelvénye, középen az osztrák–magyar távírász gallérjelvény, valamint jobboldalon a Károly Csapatkereszt
(Részlet a kötetből)
Ugyancsak széles érdeklődésre tarthat számot az ezred legénységének felszereltsége, a ruházat mellett a fegyverzet és a technikai felkészültség bemutatása. Tovább bővült az Arany Vitézségi Érem tulajdonosai, valamint a vitézek névsora is. Megismerhetjük az ezred tisztikarából később kiemelkedő, jelentős katonai karriert befutó Pekle Béla tábornok életútját, aki a neves zalaegerszegi építész Morandini családba házasodott be; nyugdíjazása után, a második világháború idején is a városban élt, majd sok hányattatás, kitelepítés után a zalaegerszegi kórházban hunyt el; mellette Bremser Gusztáv ezredes és még számos tiszt sorsáról is értesülhetünk.
Pekle Béla századosként Pilsenben 1916-ban a frontra induló géppuskás század élén
(Részlet a kötetből)
A hősi halottakra vonatkozó korábbi gyűjtés kibővülésével újabb, a világháborús – galíciai, felvidéki, olaszországi – harctereken található katonatemetőkről és hozzájuk kapcsolódóan zalai illetőségű elesettekről készült névsorokról olvashatunk a könyv lapjain. Más megközelítésben, egy-egy zalai településhez tartozó katonák életrajzait, veszteséglistáit is megismerhetjük, fényképekkel, egykorú iratokkal, levelezőlapokkal, katonai dokumentumokkal, harctéri naplókkal illusztrálva. A települések természetesen az egykori Zala vármegye területéhez tartoznak. Külön érdekesség a tábori posta működésének – ez volt az egyik legfontosabb kapcsolattartási lehetőség a fronton harcolók és az az otthon maradottak között – s egy új „fegyvernem”, a távírász tevékenységének, feladatának bemutatása. A katonák nem csak a hivatalos Feldpostkartét – tábori levelezőlapot – hanem saját készítésű képeket is használtak postai küldeményként: így kerültek haza dokumentumértékű fényképek a frontokról, pl. Cziráki Gyula képei az olasz harctérről, Mikes János szombathelyi püspök ottani látogatásáról.
Cziráki Gyula a 48/I. zászlóaljában szolgáló felsőrajki fiatalember fotólapja az olasz frontról. A kép Mikes János szombathelyi püspök látogatása során az olasz fronton Fossalta Maggiore San Marco temploma mellett 1918. szeptember 29-én készült
(Részlet a kötetből)
Ugyancsak különleges emlék Pintér József zalakoppányi születésű katona, kadét majd hadnagy, később celldömölki főjegyző mintegy 200 darabból álló levelezőlap hagyatéka, melyet az örökösök múzeumi közlésre engedték át – ebből olvashatunk itt egy érdekes válogatást.
Az adattári részt egészíti ki az ezred tiszti rendfokozati listája és a háború során szerzett elismerések felsorolása. A hősökre való emlékezés jellegzetes objektumai a hősi emlékművek: a gyalogezred nagykanizsai és a zalaegerszegi emlékművéről is olvashatunk a kötetben, melyet a világháború harcterein készült és az egykori katonákat ábrázoló képek galériája zár le.
Válogatás Pintér József egyéves önkéntes több mint 200 darabból álló világháborús tábori levelezőlapjából, leveleiből
(Részlet a kötetből)
Mindezeket figyelembe véve, a 48. császári és királyi gyalogezred története, ezzel együtt megyénk és magyar hadtörténetünk históriája is újabb jelentős forrásokkal gazdagodott, amelyek fontos alapokat jelentenek a monografikus feldolgozáshoz. A kutatók nemcsak az íróasztal mellett dolgoznak, hanem együttműködve a történeti emlékeket őrző közgyűjteményekkel, hagyományőrző szervezetekkel, önkormányzatokkal aktívan részt vesznek katonai hagyományaink ápolásában, hőseink emlékének ébrentartásában, tevékenységük megismertetésében. A sok személyes, családi történet és a köztörténet így fonódik össze mindannyiunk közös történelmévé, a hazaszeretet forrásává.
A kötet a kiadótól szerezhető be: szantoszit kukac gmail pont com
A cikk szerzője Kiss Gábor történész–könyvtáros, a zalaegerszegi Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár igazgatója.