A Nagy Háború

Aperianov Teréz nicknevű olvasónk küldte be szerkesztőségünknek Tóth Árpád alábbi versét, amit Halottak napjára ajánl mindannyiunk figyelmébe.

Mától, ígéretemhez híven, nem csak tévéműsorokat, hanem egyéb kulturális programokat (kiállítás, mozi, színház, előadás, stb) is igyekszem a heti ajánlóban megjelentetni. Sajnos egyelőre főként csak budapesti eseményekről tudósítunk, de ha értesülünk vidéki programokról, természetesen azok is bekerülnek majd az ajánlóba. Bíztatnám is vidéki olvasóinkat, hogy ha tudomásukra jut valamilyen első világháborúval kapcsolatos kulturális esemény, írják meg annak részleteit a szerkesztői mail címre.

Akkor nézzük, mi várható szombattól jövő péntekig. Október 28-án, azaz tegnap nyílt időszaki kiállítás Moholy-Nagy László I. világháborús rajzaiból, ami bő három hétig lesz látható. A tévében két játékfilmet is adnak, mindkettőt érdemes megnézni: ha valaki szereti Jean-Pierre Jeunet meseszerű, erőteljes képi világát, csavaros történeteit és hóbortos hőseit, akkor semmiképp se mulassza el a Hosszú jegyesség című nagyszerű filmet. A vörös báró inkább látványos légicsatái miatt érdekes, no meg azért is, mert a Nagy Háború legsikeresebb pilótájának, Manfred von Richthofennek állít emléket. Persze ha valaki lemaradna ezekről a filmekről, vagy épp az adást megszakító reklámok idegesítik, azok számára jó hír, hogy itthon is kiadták őket DVD-n. Két ismeretterjesztő- és egy dokumentumfilm egészíti ki a kínálatot, ez utóbbi Moholy-Nagy László és testvére, illetve utódaik történetét dolgozza fel, s csak érintőlegesen szerepel benne maga a háború.

A kutya évezredek óta az ember leghűségesebb társa – tartja a ma már közhelynek számító mondás. A következetes tenyésztés során kialakult fajták közül néhány akár az életét is kockára teszi az emberért. Ezt persze az emberek kihasználják és akár hadicélra is alkalmazzák őket.

 Egészségügyi kutya kiképzése a francia hadseregben
(Buisson-Gallo: La Grande Guerre 1914-1918)

Közismert, hogy a mind a mai napig a legátfogóbb és talán legtöbbet forgatott hazai hadtörténeti sorozat, A magyar nemzet hadtörténelme szerzője, a sikeres első világháborús hadvezér, Breit József (aki a nevét 1931-ben Bánlakyra változtatta) 1916-ban Ferenc Józseftől magyar nemességet és a doberdói előnév viselésének jogát kapta. Kézenfekvő a következtetés, hogy a két dolog (a nemesek közé emelés valamint az előnév megválasztása) szoros összefüggésben áll egymással, vagyis az uralkodó az elismeréssel Breit vezérőrnagy Doberdónál tanúsított helytállását kívánta honorálni. Ez azonban – mint a kézenfekvő következtetésekkel oly gyakran megesik – nem feltétlenül igaz.

 Doberdói Bánlaky (Breit) József

Borbély Kálmán tüzér főhadnagy hadiútja – 13. rész

Az orosz támadások mindig hatalmas tömegtámadások voltak. A gyalogság támadott, de nem kísérte őket a tüzérség. Ezt tapasztaltuk magunk is. Óriásiak voltak az orosz veszteségek. 1917 nyarán volt a Kerenszkij-offenzíva, de nálunk csak tüzérségi lövöldözés volt. Egyszer 1917 augusztusában egy gyönyörű nyári napon azt vettük észre, hogy az oroszok felálltak a mellvédre egész végig, úgy nézett ki, mint egy emberkígyó.

 Orosz lövészárok

Három játékfilm és két ismeretterjesztő film a heti termés. A hónapban számtalanszor játszott Fegyverszünet karácsonyra a híres 1914-es Christmas Truce / Weihnachtsfrieden / Trêve de Noël megtörtént eseményét dolgozza fel egy összeurópai produkcióban. Stanley Kubrick 1957-ben forgatott filmjét, A dicsőség ösvényeit nem játszhatták Franciaországban. Az árok című film érdekes, érdekes, de nem az igazi, mindenesetre tanulságos megnézni.

Fegyverszünet karácsonyra / Joyeux Noël

francia-német-angol-román háborús filmdráma, 2005, 116 perc

A filmet valós események inspirálták, amelyek valahol az I. világháború harcmezején történtek 1914 Szentestéjén. (port.hu)

október 23. szombat, 19:15 Filmbox

Balázs Károly tizedes fényképe nyomában

Balázs Károly debreceni 3-as népfelkelő ezredbeli tizedes a Nagy Háború során megfordult a szerb, az orosz és az olasz fronton is. Negyvenöt hónapnyi katonáskodásának emlékét azonban mindössze egyetlen fénykép őrzi. Ezen egy húsz éves mokány fiatalember néz ránk. „Készült 1917: március az orosz fronton. Kolm. Voliniában” – olvasható a kép hátoldalán. A közelmúltban, miként arról a blogon is beszámoltunk, egy kutatócsoport tagjaként magam is jártam Volhíniában. Az utazás emiatt a fénykép miatt is, ami dédnagyapám egyetlen katonaképe, különleges élmény volt a számomra.

 Balázs Károly tizedes a Volhíniában készült fotón

Borbély Kálmán tüzér főhadnagy hadiútja – 12. rész

Ismét az orosz fronton

Nem tartott sokáig ez a nyugalmas élet. 1916. október közepén kaptam egy értesítést, hogy felülvizsgálták a segédszolgálatomat és megszüntették. Visszarendeltek Sopronba. Ekkor volt a tüzérség átszervezése. Növelték a létszámot és hat üteges ezredeket alakítottak ki. Az 5. üteg tarackos volt, a 6. légvédelmis vagy aknavető. Kaptam egy nyílt parancsot és Bécsben az Arzenálban kellett jelentkeznem. Ott szerelték fel az ütegeket a modern, 10 cm-es tábori tarackokkal.

 10 cm-es tarack

A héten lesz néhány remek játékfilm, amit szívesen ajánlok, ilyen például a Švejk, a derék katona 1957-es csehszlovák feldolgozása, vagy Stanley Kubrick klasszikusa, A dicsőség ösvényein, és a Filmboxon továbbra is előszeretettel sugárzott Fegyverszünet karácsonyra. Beválogattam egy olyan filmet (Csoportkép tündérekről) is, amelynek nem kifejezetten a háború a témája, viszont az a főhős életének egyik állomása. A kínálatot néhány ismeretterjesztő film egészíti ki.

Švejk, a derék katona / Dobrý voják Švejk

csehszlovák vígjáték, 105 perc (1. rész), 91 perc (2. rész), 1957

Jaroslav Hašek klasszikusa a filmvásznon.

október 16. szombat, 20:00 Duna II. Autonómia (1. rész)
október 17. vasárnap, 20:00 Duna II. Autonómia (2. rész)

Behívás és bevonulás a háború kitörésekor – 1. rész

1914 júliusában a tömeg háborút akart, amit az emberek nagyszerű eseménynek képzeltek. Kirobbanásának hírét napok óta várták, s nem szívesen fogadták volna, ha elmarad.

 Utcai járókelők a mozgósítási hirdetményt olvassák, 1914. augusztus 1.
(Gyurgyák János – szerk.: Magyarország története képekben, Osiris)