Sokszor említésre kerül a blogon egy ma már kevésbé ismert földrajzi terület: Volhínia. Hol is található ez, s mi is történt itt a Nagy Háború idején? A Volhínia néven ismert, a Pripjaty és a Nyugati-Bug folyók térségében fekvő történeti földrajzi terület határai és birtokosai az évszázadok során gyakran változtak. A Vladimir központtal létrejött, a magyar történelemben Lodoméria néven is ismert egykori orosz fejedelemség a XII. század végén egyesült a szomszédos Haliccsal. A XIV. századtól Lengyelország és Litvánia terjesztette ki befolyását erre a vidékre. Lengyelország 1795-ös felosztásakor került a terület keleti része Oroszországhoz, ahol a cári hatalom létrehozta a Volhíniai Kormányzóságot. A nyugati, inkább lengyelek lakta területek fölötti fennhatóság a XIX. században többször változott, végül ez is orosz uralom alá került.
Az orosz Volhíniai Kormányzóság és a szomszédos területek egy 1897-es világatlaszban
Az első világháború idején, 1915 nyarán, a gorlicei áttörést követően került a központi hatalmak ellenőrzése alá az Észak-Galíciaként is emlegetett terület egészen a Sztir folyóig. Innen 1916 nyarán a Bruszilov offenzíva nyomán a Stochod folyó mögé vonultak vissza az osztrák-magyar és német csapatok, és ott szilárdították meg a védelmet. A terület jelentősebb települései, Kolm, Kovel, Luck, Vladimir Volinszkij gyakran szerepeltek a korabeli hadijelentésekben.
Az egykori Volhínia területének jelölése mai térképen az angol Wikipédián
