A Nagy Háború

A mostari, egykori cs. és kir. katonai temetőben még ma is fellelhető a brassói születésű Franz Glass vagy Glass Ferenc, a cs. és kir. mostari 26. helyőrségi kórház gyógyszertára egykori vezetője feleségének és gyermekének sírja. A gyógyszerész budapesti és bécsi helyőrségi szolgálatot követően került Hercegovina fővárosába, ahol az első világháború idején két magas katonai kitüntetésben is részesült. A személye adta az ötletet, hogy a katonagyógyszerészekről is hasznos volna egy kis ismertetés közreadása. Az ötletet megvalósítva, remélem, a kedves olvasók is hasonlóan gondolják…

Az osztrák–magyar hadszervezetnek megfelelően tagozódott a katonagyógyszerész-kar is. A források szerint 600 éves múltra visszatekintő katonai gyógyszerészet a korszakunkban szinte egyik állam haderejében sem épült be teljes egészében a katonatársadalomba. A gyógyszerészek – az orvosokkal ellentétben – ugyanis nem a tisztikarhoz, hanem a tisztviselői karhoz tartoztak. Feladatuk a haderő számára szükséges gyógyszerek készletben tartása és elkészítése volt.

Egy gyógyszerügyi gondnok zubbonya
(Forrás: wikimedia.org)

A Habsburg Birodalom első katonai gyógyszertárát 1794-ben alapították Bécsben, amely az Osztrák–Magyar Monarchia idejére a cs. és kir. Katonai Gyógyszerész Igazgatóság központja lett. Alárendeltségében működtek a cs. és kir. helyőrségi kórházak gyógyszertárai is, amiket a nagyobb helyőrségekben a betegápolásra, valamint az egészségügyi segédszemélyzet kiképzésére állítottak fel. A cs. és kir. haderő a Monarchia területén 1870-ben 32, 1900-ban 26, majd 1914-ben 27 helyőrségi kórházat tartott fent, amik az alábbi városokban működtek (felállításuk sorrendjében): Bécs, Przemyśl, Linz, Brünn, Olmütz, Graz, Laibach, Trieszt, Innsbruck, Prága, Josefstadt, Theresienstadt, Lemberg, Krakkó, Budapest, Komárom, Pozsony, Kassa, Temesvár, Nagyszeben, Zágráb, Raguza, Szarajevó és Mostar. A helyőrségi kórházakat először csak települési helyük nevével, 1870-től pedig arab folyószámokkal és települési helyük nevével jelölték.

Egy mostari képeslap a 26. számú helyőrségi kórház parancsnokságának a körbélyegzőjével 1915-ből
(Forrás: Vatera)

Az I. világháború idején a helyőrségi kórházak gyógyszertárai, valamint az úgynevezett csapatgyógyszertárak mellé 16 tábori raktárt is létesítettek. A gyógyszerbeszerzés feladatát az ugyancsak Bécsben székelő Katonai Gyógyszerészet Felügyelőbizottsága látta el. A m. kir. honvédség és az osztrák cs. kir. Landwehr nem rendelkezett önálló gyógyszerészközponttal.

Kezdetben hivatásos gyógyszerügyi, illetve gyógyszerész tisztviselői karral csak a cs. és kir. haderő rendelkezett. Az I. világháború idejére létszámuk elérte a 120 főt, amelyből 8 fő a cs. és kir. Haditengerészetnél szolgált. A századforduló előtt azonban kinevezték a m. kir. honvédség első hivatásos gyógyszerügyi tisztviselőjét Grobetti Károly II. osztályú gyógyszerész számtiszt személyében, aki 1908-ban a m. kir. honvédség gyógyszerügyi gondnoka lett. A m. kir. honvédség az I. világháború idejére 6 fő hivatásos gyógyszerésszel rendelkezett, akik a m. kir. budapesti 1. sz. helyőrségi kórház patikájának állományába tartoztak. A cs. kir. Landwehr egyáltalán nem foglalkoztatott hivatásos patikus tisztviselőt. Természetesen az említett létszámok nem fedezték a haderő valós igényét. Ezért megszervezték a tartalékos gyógyszerész tisztviselők csoportját is. Őket csupán időlegesen és különösen az I. világháború idején osztották be a haderő gyógyszertáraiba. 760 fős létszámával a cs. és kir. haderő tartalékos gyógyszerészkara volt a legnagyobb. Ezt követte a honvédségnél tartalékállományban lévők 250 fős létszáma. Hasonlóan alakult a cs. kir. Landwehr tartalékos patikus állománya is. E közel 1400 fős gyógyszerészkarnak kellett gondoskodni az első világháború kitörésekor az 1 millió 400 fős létszámmal hadbavonuló osztrák–magyar haderő szakszerű gyógy- és kötszerellátásáról.

A cs. és kir. budapesti 16. számú helyőrségi kórház gyógyszertára fejbélyegzőjének a lenyomata 1899-ből Glass Ferenc minősítési lapján
(Forrás: Kriegsarchiw, Bécs)

E tevékenységéről leginkább a kitüntetési javaslatokból kaphatunk némi információt. Példaként sikerült a bécsi Hadilevéltár I. világháborús kitüntetési javaslatok gyűjteményében Glass mostari gyógyszerügyi főtiszt két kitüntetési javaslatát fellelni. Az első, világháború alatti kitüntetését, a Koronás Arany Érdemkeresztet 1915 novemberében kapta. A dokumentum szerint 1908. november 1-jétől vezette a cs. és kir. mostari 26. helyőrségi kórház gyógyszertárát. Kiváló szakismerettel, példás törekvéssel és fáradhatatlan tetterővel rendelkezett. A világháború kitörését követően, különösen a tábori egészségügyi intézetek felszerelésén és az állandó egészségügyi intézetek ellátásán munkálkodott, mindezt a legnehezebb körülmények közt.

Glass Ferenc mostari gyógyszerügyi főtiszt 1915-ös kitüntetési javaslata
(Forrás: ÖSTA KA NBA MBA 49673)

Második kitüntetésére 1917 júniusában került sor. Közben 1916. május 1-jével gyógyszerügyi gondnokká léptették elő. Az 1917. február 2-án készült javaslat szerint dr. Winkler orvos ezredes, kórházparancsnok az ellenség előtti kiváló és áldozatos szolgálatáért az Osztrák Császári Ferenc József Rend lovagkeresztje kitüntetésre terjesztette fel, amit mint felettes parancsnokság Bosznia-Hercegovina vezénylő tábornoka és tartományfőnöke is támogatott. A javaslat indokaként az 1915 novembere, utolsó kitüntetése óta fáradhatatlan kötelességtudattal és kiváló pontossággal végzett munkája szolgált. Szolgálata során minden gyógyszer- és orvosi szükséglet rendelkezésre állt, még a nehezen beszerezhetőek is, így a betegek időben történő ellátása soha nem szenvedett hiányt. Ily módon kiemelkedő szolgálatot tett nemcsak a betegeknek, hanem a hadseregnek is.

Glass Ferenc gyógyszerügyi gondnok kitüntetési javaslata 1917-ből
(Forrás: ÖSTA KA NBA MBA 165770)

Gyógyszerész rendfokozatok 1868–1918