„Jegyezze meg magának, hogy maga katona!”

2020.10.26. 07:00 :: THorváthAttila

Hegedős Károly harctéri emlékei – 3. rész

A fiatalember nagy lelkesedéssel szervezi egyéves önkéntesi szolgálatának előkészületeit: bátyja, Béla a ló vásárlását már elintézte, ő pedig Nagyváradon próbál egyenruhát készíttetni. Erre ugyan várni kell, de addig is hősünk – úriemberhez méltó módon – le akar vizitálni a pótütegparancsnoknál. Naiv elképzelés… Végül az is kiderül, hogy milyen érzés „zsakettban katonának lenni.”

Szólj hozzá!

Címkék: kiképzés egyenruha tüzér egyéves önkéntes Nagyvárad Hegedős Károly

Dragoljub Jeličić, a másik szerb gyermekkatona

2020.10.22. 07:00 :: MolnárTibor

Az első világháború forgatagában számos gyermekkorú is fegyvert fogott. A szerb hadsereg legfiatalabb és legismertebb gyermekkatonájának a korábban már bemutatott Momčilo Gavrić számított, de nem ő volt az egyetlen! Következzék a 1902-es születésű Dragoljub Jeličić története.

Szólj hozzá!

Címkék: szerbia gyermekek

„…hát létezik még huszár a mai világháborúban?”

2020.10.19. 07:00 :: THorváthAttila

Hegedős Károly harctéri emlékei – 2. rész

Az ország háborús lázban ég. Hősünk műegyetemi előmenetelének is csak egy akadálya van: látva a katonának bevonult társai népszerűségét, huszár akar lenni. Csakhogy az első hírek nem bíztatóak, már a harcok kezdetén látszik, hogy a huszárság nagy veszteségeket szenved, szerepe lényegesen csekélyebb az évtizedekkel korábbi háborúkhoz képest. Az idősebb ismerősök, valamint Béla gyámja így hát rábeszéli a kiválóan lovagló öccsét: legyen tüzér, ez nemcsak mérnökpalántának való, intelligens társak megismerését jelenti, hanem a lovaglótudására is szüksége lesz…

Szólj hozzá!

Címkék: tüzér huszár Nagyvárad Műegyetem Hegedős Károly

A Cavell-sztori

2020.10.16. 06:57 :: SzoleczkyEmese

Képeslap-kincsek 1.

Új rovattal jelentkezünk, amelynek témája az I. világháború idején kiadott különféle képeslapok lesznek. E gazdag és változatos képes kiadványok – jórészt propaganda termékek – megismerésével a háború vizuális kultúrájába nyerünk betekintést. A rovat gondozója, dr. Szoleczky Emese, a Hadtörténeti Múzeum Kéziratos Emlékanyag-gyűjteményének vezetője, e gyűjtemény darabjaiból válogat és meséli el egy-egy érdekesebb lap történetét. Sorozatunk első részében egy szomorú évforduló apropóján, Edith Cavell brit ápolónő életét és halálát ismerhetjük meg, valamint azt, hogyan vált története a tömegkultúrára és gondolkodásra ható fegyverré.

2 komment

Címkék: egészségügy propaganda képeslap ápolónő nyugati front edith cavell

Bevezetés a „nagyháborúlógiába”, első rész

2020.10.14. 07:09 :: PollmannFerenc

Hogy mi az a „nagyháborúlógia”? Nos: ilyen tudományterület valójában nincs is. Illetve csupán virtuálisan létezik. Vagy legalább is jó lenne, ha létezne… Azt gondolom ugyanis, hogy ha az első világháborút a maga komplexitásában akarjuk tanulmányozni, akkor lényegében minden tudományos diszciplína segítségét igénybe kell vennünk, hiszen annak hatása földi létünk valamennyi aspektusán kimutatható, ennélfogva vizsgálható. A „nagyháborúlógia” a legkülönbözőbb tudományterületek alkalmi szövetsége lehetne annak kiderítésére és megértetésére, mi történt világunkkal 1914 és mondjuk 1920 között.

Szólj hozzá!

Címkék: könyv

„Minden épkézláb embernek kötelessége, hogy fegyverbe álljon!”

2020.10.12. 07:00 :: THorváthAttila

Hegedős Károly harctéri emlékei – 1. rész

Új sorozat indul a Nagy Háború Blogon. Hegedős Károly építész (1895–1972) hosszú éveken keresztül írta összesen több ezer oldalt kitevő, gazdagon illusztrált emlékiratát, amelyet fiának szánt tanulságul. Az egész életét felölelő írás egyik kötete a Nagy Háborúban megélt kalandokat elevenítette fel. Az egyéves önkéntesként tüzériskolát végzett műegyetemi hallgató a temesvári 17. tábori tüzérezrednél kezdte meg szolgálatát, majd a 20. honvéd nehéztüzér-ezrednél folytatta. A háború alatt megjárta az olasz, az orosz majd az albán frontot is.

5 komment

Címkék: építész visszaemlékezés tüzér Mezőberény Műegyetem

Gli ospedali e i caduti austro-ungarici di Medea

2020.10.08. 07:00 :: Nagy Háború szerkesztőség

magyar

Medea era uno di quei comuni della Monarchia Austro-Ungarica presso l’Isonzo i quali furono occupati subito dalle truppe italiane dopo l’entrata in guerra dell’Italia. La linea del Carso era a 10–15 chilometri a est, quindi nel villaggio si insediarono diversi ospedali militari, nei quali curavano sia feriti italiani che austro-ungarici. Quanti morirono negli ospedali furono sepolti nel cimitero militare locale. Si è riuscito a recuperare i dati di diversi militari austro-ungarici qua sepolti dalla Parrocchia del posto. – Testo di Gianfranco Simonit

Szólj hozzá!

Címkék: Medea

Medea hadikórházai és osztrák–magyar hősi halottjai

2020.10.08. 07:00 :: Nagy Háború szerkesztőség

italiano

Medea egykor az Osztrák–Magyar Monarchia területén fekvő község volt az Isonzó közelében, amit Olaszország hadbalépésével azonnal olasz csapatok szálltak meg. Később 10–15 kilométerre keletre húzódott a doberdói frontvonal, így hadikórházak sora települt a faluba, ahol olasz és osztrák–magyar sebesülteket egyaránt ápoltak. A kórházakban elhunytakat a település katonai temetőjében temették el. Több itt nyugvó osztrák–magyar katona adatát sikerült a település plébániáján fellelni. – Gianfranco Simonit írása

Szólj hozzá!

Címkék: egészségügy veszteség olasz front hadikórház Medea

„Bukarest elesett. Óriási pezsgőzést csaptunk…”

2020.10.05. 07:40 :: PollmannFerenc

A halálmars krónikása – Szakraida István naplója, 18. rész

Hadifogoly magyarjaink fáznak rendesen: az itáliai hegyek között korán jön a tél, ám a szobákban nincs kályha… Szakraida otthonról kért köpenye pedig csak jókora késéssel érkezik meg. Hősünket rendkívül elkeseríti, hogy a fogságot szerencsés módon elkerülő bajtársai számára nyitva áll a hadidicsőségek learatásának lehetősége, míg ő mindebből kimarad. Némi gyógyír a románok folyamatos vesszőfutása és főleg Bukarest elfoglalása… Így ér véget az 1916-os esztendő. És így szakad meg hősünk hadinaplója is…

Szólj hozzá!

A hadigondozás kezdeti időszaka: előtérben a rokkantkérdés. A Csonkított és Béna Katonákat Gondozó Bizottság működése

2020.10.01. 07:00 :: KarikaTímea

Az első világháborús hadigondozás Magyarországon – 2. 

A háború kitörése utáni első hetekben megindultak a hadbavonult katonák családtagjainak segélyezésére irányuló különféle társadalmi akciók, azonban ezek összehangolatlansága miatt a kezdeti időszak rendkívül zűrzavaros volt. Ugyanez jellemezte az egyre nagyobb számú, súlyos sebesülés vagy betegség miatt harcképtelenné vált katonák ügyét is: a Magyar Királyságnak jó ideig nem sikerült a kórházi kezelés befejezése után még kezelésre szoruló sebesült vagy beteg katonák, s a további szolgálatra alkalmatlan rokkant katonák helyzetét szervezetten megoldani. Az 1915 márciusában létrejött Csonkított és Béna Katonákat Gondozó Bizottság is tisztán társadalmi jellegű szervezet volt.

Szólj hozzá!

Címkék: Vöröskereszt hadigondozás

A Blogról

Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Bilek

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

Kiadványaink

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

Könyvajánló

Szentgál 

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Adó 1%

Művészek a háborúban 

Programajánló

Nincs aktuális programajánló.

Utazás

Dér Zoltán visszaemlékezései

Kiállítás

Kiállítások az I. világháborúról

süti beállítások módosítása