A Nagy Háború

Napjainkban már széles körben elterjedt a történettudományban a napló mint elsődleges forrás felhasználása. De mi van, ha a naplóírónk a szöveg vagy a versek helyett inkább a képzőművészet eszközeihez, annak is egy egész különleges válfajához nyúl? Erre a kérdésre kapunk választ, ha belelapozunk Fred G. Reinert közlegény With the 332 Reg. in Italy ’18 – ’19 című, igen rendhagyó harctéri naplójába.

Milyen előzmények vezettek az osztrák–magyar rohamcsapatok megszervezéséhez? Mikor, hogyan, milyen feladattal, fegyverzettel és szervezeti keretek között jöttek létre a rohamalakulatok? Ezekre a kérdésekre keressük a választ a következőkben.

Beöthy-Zsigmond László huszárfőhadnagy élete és lírai harctéri naplója

Nemrégiben adatott meg az a megtiszteltetés, hogy kézbe vehettem, digitalizálhattam és feldolgozhattam az egykori magyar királyi debreceni 2. honvéd huszárezred főhadnagyának, vitéz váradi Beöthy-Zsigmond Lászlónak a harctéri naplóját. De ki is volt ez a huszártiszt, s mitől különleges a naplója? Az alábbi írásban erre próbálok választ adni, bemutatva, s az írás mellékleteként közreadva az 1916–1917-ben készült naplót is.

Kókay László 1918-as naplója az olasz frontról – 49. rész

Hősünk és szálláscsináló társai 1918. november 4-én hajnali 4 órakor elindulnak a rohamzászlóalj előtt Arabbába. A korábbi harcok helyszínére érnek, s útközben átlépik az egykori osztrák határt. A tiroli csendőröktől újságokat kér, amiben izgatottan keresi a magyarországi híreket…

Kókay László 1918-as naplója az olasz frontról – 48. rész

1918. november 3-án reggel Cencighéből tovább indul a rohamzászlóalj a Cordevole völgyében. Egy éve elhagyott olasz raktárak mellett vonulnak el, ahol a szabadban álló fehérnemű is jobb állapotú, mint, amit a bakák viselnek. Menetközben értesülnek a fegyverszünet megkötéséről. Kókay László keményen fellép a fegyelmet bomlasztó örömnyilvánítások ellen. Délután Le Grazie településre érnek, ahol olasz nyelvtudásának köszönhetően tud magának szobát találni, s közelebbi kapcsolatba kerül a házban lakó menyecskével is…

Kókay László 1918-as naplója az olasz frontról – 47. rész

1918. november 2-án reggel Peronból elindulva a Cordevole völgyében hősünk szomorúan tapasztalja a lemaradó katonabandák élelemszerző fosztogatását, rablását, s megérti a helyi lakosság dühét. Útközben a magyar tisztek megbeszélik az otthonról kapott értesüléseiket, és indulnának haza a függetlenné váló Magyarország védelmére. 45 km-es fárasztó gyalogút után érnek Cencenighébe, ahol aznap éjjeleznek.

2018 őszén jelent meg Hatos Pál Az elátkozott köztársaság – Az 1918-as összeomlás és forradalom története című kötete. Amit a szerző véghezvitt ebben a rendkívüli érdeklődést kiváltó munkájában, azt akár mítoszrombolásnak is lehetne nevezni, márpedig ez meglehetősen hálátlan műfaj. Hatos tisztában van vele és le is írja: mítoszok helyébe csak mítoszok léphetnek. De hát mit kezdjen a történész a történelmi mítoszok és a valóság közötti ellentmondásokkal?

Kókay László 1918-as naplója az olasz frontról – 46. rész

1918. november 1-jén a nyugtalan várakozást követően délután fél négykor biztosított menetben indul el Dussánból az utóvédként hátramaradt 46-os rohamszázad. Oregne településen a helyi lakosság viselkedésének a hatására fegyverhasználatra is sor kerül. 10 kilométeres gyalogmenetet követően este 8 órakor Peron mellett a szabad ég alatt vernek tábort a fagyos éjszakában…

Kókay László 1918-as naplója az olasz frontról – 45. rész

1918. november 1-jén a 17-es rohamzászlóalj feladata lesz a 17. hadosztály visszavonulásának a fedezése. A 46-os rohamszázad, soraiban Kókay László szakaszával Mean és Dussan települések mellett rendezkedik be védelemre. A visszavonuló csapatok rémisztő híreket hoznak az olasz lakosság lemaradókkal szembeni viselkedéséről Feltrében, s az otthoni hírek is csak a nyugtalanságukat fokozzák. Egy incidens nyomán pattanásig feszül a helyzet, s lincshangulat kezd eluralkodni...

Kedves olvasóink! 2011 óta minden évben december 31-én visszatekintünk az eltelt esztendőre, és megosztjuk a statisztikák alapján összeállított legnépszerűbb posztok 12-es listáját. Így teszünk most is, és reméljük, velünk együtt újraolvassátok a számotokra érdekesebb írásokat, esetleg találtok olyan cikket is, amit még nem olvastatok. Mi, szerkesztők úgy gondoljuk, hogy ez évben is csupa izgalmas téma került elő, amelyek mindegyike nem került ugyan bele az első 12-be, mégis sok olvasó érdeklődésére tarthat számot. Természetesen mindemellett közzétesszük a blog 2010-es indulása óta eltelt időszak örök ranglistáját is. 2018 a centenárium utolsó éve, mi azonban szeretnénk folytatni a blogot és tevékenységünket, hiszen eredetileg sem az évforduló apropóján indultunk el ezen az úton. Barátainknak, olvasóinknak köszönjük, hogy ez évben is velünk voltak, olvastak, írtak, kérdeztek, kiegészítettek, építő kritikát mondtak, vitatkoztak, ötleteltek, meghívtak, és nem utolsó sorban köszönjük szerzőinknek a posztokat, tanulmányokat, valamint önkénteseinknek az önzetlen munkát. Tartsatok velünk 2019-ben is!