Az első világháború négy éve folyamán a küzdelem változó hevességgel tombolt. A harcoknak voltak nyugodtabb időszakai is, amikor az adott szakaszon egyik fél sem erőltette a támadást. Nagy ritkán, különleges alkalmakkor előfordult, hogy mindkét fél teljesen beszüntette a harci tevékenységet, nem hivatalos tűzszünet jött létre. Egy ilyen alkalom volt 1916 húsvét vasárnapja is a 306. honvéd gyalogezrednél, amiről egy hagyatékból érdekes fotók is előkerültek.
Rajzos húsvéti üdvözlőlapok
2019.04.18. 21:52 :: Nagy Háború szerkesztőség
Ünnepek idején különösen fájdalmas messze lenni szeretteinktől. Amikor egy katona levelet ír haza, írás közben gondolatban újra otthon van, még akkor is, ha közben átvonuló repülő, esetleg ágyúdörgés van körülötte. Az itt következő rajzos tábori lapok is erről tanúskodnak.
Szólj hozzá!
Címkék: húsvét ünnep
„Téli sapkát, meleg kesztyűt, sárcipőt…”
2019.04.15. 07:00 :: ForgácsMárton
László József emlékirata az akmolinszki hadifogságból – 9.
Hadifoglyainknak petropavlovszki ott-tartózkodásuk alatt arra is lehetőségük nyílik, hogy alaposan megfigyeljék az ortodox istentiszteletek sajátosságait. Hamarosan kiderül, hogy másnap folytatni fogják útjukat, de immáron nem vonaton, hanem lovas szekereken. Utolsó nap így mindenki ellátja magát meleg ruházattal és élelemmel, mert tudják, hogy az eddigieknél is viszontagságosabb utazás vár rájuk…
Szólj hozzá!
Címkék: oroszország hadifogoly László József
„Vihar a levelet…”
2019.04.11. 12:00 :: Nagy Háború szerkesztőség
Szepesházy Bertalan tüzér főhadnagyra emlékezve
Szepesházy Imre olvasónk felvidéki katonacsalád leszármazottja. Szerkesztőségünk részére küldött írásában néhány korabeli fotó és a nagymamája naplójából vett részlet segítségével a nagyapja, felsővízközi Szepesházy Bertalan tüzér főhadnagy Nagy Háborúban való részvételére emlékezik.
1 komment
„Lemostam az elfogatás gyalázatát…”
2019.04.08. 07:52 :: ForgácsMárton
László József emlékirata az akmolinszki hadifogságból – 8.
Fogolycsoportunk igyekszik kihasználni a Petropavlovszkban töltött néhány napot. Felfedezik maguknak a várost, amely különös egyvelege keletnek és nyugatnak: egzotikus öltözetű kazahok és tatárok bazárjai között európai jellegű, nagy áruház vár arra, hogy a fogoly tisztek elköltsék rubeljeiket. László József első útja azonban inkább a borbélyhoz, majd a fürdőbe vezet, ahol végre lemoshatja magáról a hosszú, viszontagságos út porát…
Szólj hozzá!
Címkék: oroszország hadifogoly László József
„Jó lesz ez is az ausztickiknek…”
2019.04.01. 07:04 :: ForgácsMárton
László József emlékirata az akmolinszki hadifogságból – 7.
Cseljabinszkot elhagyva a kazah steppék felé folytatódik hadifogoly krónikásunk vonatútja, egészen Petropavlovszkig. Itt végre leszállhatnak a vonatról hosszabb időre; hogy mikor és merre folytatódik útjuk, nem tudják, még az a hír is fölröppen, hogy Szibéria helyett a mesés turkesztáni Buhara lesz a végállomás. Hadifoglyaink elfoglalják nem túl kényelmes szállásukat, hogy aztán másnap felfedezhessék az új környezetet…
Szólj hozzá!
Címkék: oroszország hadifogság hadifogoly hadifoglyok László József Akmolinszk
A limanovai csata tanítása Csurgón 1918-ban
2019.03.28. 07:03 :: BartókBéla
Az 1914. december 11-én vívott limanovai csata már a Nagy Háború alatt eposz lett, és lassan beépült a nemzeti emlékezetbe. Ezt szolgálta az oktatás is, amely a hadviselő állam szolgálatában állt. A csurgói tanítóképző intézet egyik óratervén keresztül jól láthatjuk, milyen volt több mint három év után a győzelem emlékének őrzése és milyen célokat szolgált az iskolában. Mai történelemtanárok számára is tanulságos...
6 komment
Címkék: oktatás hátország limanova Csurgó Kaposi Károly
„Üdvözlégy, te sötét Ázsia…”
2019.03.25. 07:00 :: ForgácsMárton
László József emlékirata az akmolinszki hadifogságból – 6.
A hadifoglyainkat szállító vonat Tatárföldet átszelve rövid időre megáll Baskíria fővárosában, Ufában. Ezt követően pedig hamarosan elérik az Ural hegységet, Európa és Ázsia határát; el is gondolkodnak arról, hogy azon a vidéken járnak, ahol egykor a magyarok ősei éltek. Az Ural vadregényes láncolatain átkelve, a következő nagyobb állomás Cseljabinszk, ahol megviselt kupéjukat lecserélik egy negyedosztályú kocsira – ami nem sok kényelmet ígér az út hátralevő részére…
Szólj hozzá!
Címkék: oroszország vasút hadifogság hadifogoly hadifoglyok Cseljabinszk Ural László József Tatárföld Ufa Akmolinszk
„A sok mecset és faház már bizonyos keletiséget kölcsönöz…”
2019.03.18. 07:36 :: ForgácsMárton
László József emlékirata az akmolinszki hadifogságból – 5.
Penzán, Szizranyon, majd a Volgát átlépve Szamarán keresztül folytatódik hadifoglyaink útja Oroszország belseje felé. Az állomásokat ezúttal nem hagyhatják el, de így is feltűnik nekik, hogy lassan változnak, egyre „keletiesebbek” a települések, és az első tevék is felbukkannak. Az utazás nyomasztó egyhangúságában László József gondolatban igyekszik szeretteivel ismét találkozni. És messze még az út vége…
Szólj hozzá!
„Meghatottan s részvéttel…”
2019.03.11. 07:34 :: ForgácsMárton
László József emlékirata az akmolinszki hadifogságból – 4.
Hadifoglyunk és társai tovább haladnak kelet felé; az átszelt vidéknél már csak a koszt egyhangúbb. Így örömteli változatosság, amikor Asztapovo kis falujában lehetőségük nyílik egy kis kultúrtörténeti kitérőre: megtekintik a pályaudvar közelében azt a szobát, ahol Lev Tolsztoj 1910. november 20-án elhunyt. Az áhítattól kis időre azt is elfelejtik, hogy nem utazókként, hanem hadifoglyokként járnak itt…
Legutóbbi kommentek