Dr. Kemény Gyula ezredorvos palesztinai naplója – 4. rész
A szerelvény, amely a frontra tartó egységet szállítja, végre átjut a zord Taurus-hegységen és eléri Adanát, majd Aleppót. Egyre több a szúnyog és egyre nagyobb a hőség, na meg a maláriajárvány. Ráadásul a helyi szembetegség is fenyegeti hősünket. Gazdag történelmi múlt, s szép lányok azért itt is vannak, és Kemény doktor tolla és kamerája ezúttal sem pihen. Megtudhatjuk, meddig terjed a török szultán hatalma, és hogy milyen a török sorozás…
A Mukusból 1896-ban Mezeivé lett zentai családban öt fiúgyermek született. A szülők minden gyermeküket igyekeztek iskoláztatni. Az első világháború kitörése a Mezei család életét is feldúlta. Három fiú bevonult katonának. Egyikük hősi halált halt. A szerencsésen visszatértek és az itthon maradtak élete sem lett azonban mentes a gondoktól, különösen az impériumváltást követően…
Kemény doktor elhagyja Isztambult és a Bagdad-vasúttal indul a közel-keleti frontra. Tudnivalók az utazáshoz: mire figyeljen az utazó le- és felszállásnál, mitől füstöl és tüzesedik a vonat, miért megszívlelendő az „ablakon kihajolni veszélyes” jótanács. A tajtékpipák alapanyaga. Hogyan vásárolnak a németek? És egyáltalán: honnan van ennyi német a világon?
Magyarországon az első világháború kirobbanásakor több ezer, a területén tartózkodó, a Monarchiával hadiállapotba került ország állampolgárát helyezték a hatóságok rendőri felügyelet vagy őrizet alá. Rajtuk kívül olyanok is közbiztonsági őrizet alá kerültek, akik ugyan magyar állampolgárok voltak, de a polgári vagy a katonai hatóságok „a hadviselés és a közbiztonság” szempontjából aggályosnak tartották őket. Ezeknek a személyeknek a megfelelő felügyelete/őrzése Magyarországon – akárcsak Európa más hadviselő országaiban – komoly gondokat okozott. Kezdetben jelentős feladatot kaptak a probléma megoldásában a polgárőrségek is. Pest–Pilis–Solt–Kiskun vármegyében Vácon és Cegléden alakult ilyen civil önkéntesekből álló alakulat.
Hogy a török főváros rabul ejtette Kemény doktort, az már az előző részből nyilvánvalóvá vált. Ezúttal Isztambul látnivalói közül különösen a hölgyek iránti elragadtatásának ad hangot. Láthatóan alapos ismeretekkel rendelkezik a fátyolviselés értelméről és jelentőségéről, miközben felvilágosít bennünket az európai férfiakra levantei hódításaik során leselkedő veszélyek mibenlétéről is. Emellett kritikus megjegyzésekkel illeti a helyi társadalom szélsőséges megosztottságát. A naplórészlet végén kiderül az is, hogy hamarosan búcsút int Isztambulnak és elindul a frontra.
Mikor lett vége a Nagy Háborúnak? Ha nem is ragaszkodunk az 1918-as évszámhoz, ám az 1923-ban aláírt lausanne-i békeszerződésnél későbbre aligha tehetjük a záróévét. Vagyis elmondhatjuk, hogy az első világháborús centenáriumi eseményekből már nem sok lehet hátra, hamarosan eljön az ideje a mérlegkészítésnek. A számtalan megemlékezés, kiállítás, konferencia, a tengernyi könyv és tanulmány meggyőzően bizonyítja, hogy a világ számára a Nagy Háború emlékezete kiemelten fontos még száz év távlatából is. ha valaki átfogó képet szeretne kapni arról, hogyan őrzik ennek a borzalmas történelmi traumának az emlékét világszerte, annak számára nagyon sok hasznosítható információt kínál egy idén tavasszal megjelent kötet.
1918. augusztus 7-én ezredorvosunk Belgrádból vasúton elindul Palesztina felé, hogy átvegye új beosztását az Osztrák–Magyar Monarchia által 1918-ban felállított Orientkorpsnál. Hősünk vezetésével augusztus 11-én érkezett Konstantinápolyba az egység tüzér ütege mellé beosztott héttagú egészségügyi csoport. A város és a tenger teljesen elvarázsolta ezredorvosunkat. Induljon doktorunk egzotikus keleti kalandja, s varázsoljon el bennünket is! – Dr. Kemény Gyula újabb naplósorozatát Pollmann Ferenc gondozásában adjuk közre.
Az első világháború során a harctérre vonuló tisztek, katonák – sorsuk bizonytalansága miatt – gyakran végrendeletet készítettek, amelyben vagyonukról rendelkeztek haláluk esetére. 1915-ben Keczeli Mészáros Gábor tartalékos főhadnagy is így cselekedett…
1916 májusának végén doktorunk szabadságra megy, de előtte számba veszi a zászlóalja olasz fronton addig elszenvedett veszteségét. Szabadsága végeztével június 14-én a Belgrádban állomásozó kádernél tesz látogatást, amelynek során érzékletes leírást kapunk a városban és a megszállt területen, valamint a pótkeretnél uralkodó viszonyokról egyaránt.
Idén ősszel jelent meg blogunk állandó szerzője, s alapítványunk lelkes segítője, Juhász Balázs Hadifoglyok, dezertőrök. Magyar katonák az olasz hátországban 1915–1920 című új kötete a Zrínyi Kiadó gondozásában. 2022. november 15-én az ELTE BTK Történeti Intézet Szekfű Gyula Könyvtárában volt a könyv bemutatója. A kötetet Pollmann Ferenc méltatta, aki az elhangzott beszédét szerkesztőségünk rendelkezésére bocsátotta. Az alábbiakban örömmel adjuk ezt közre a könyvbemutatón készült fotókkal együtt.
Legutóbbi kommentek