A Nagy Háború

Dr. Kemény Gyula ezredorvos palesztinai naplója – 14. rész

Hőseink sivatagi vándorlása folytatódik. Napok óta meleg étel nélkül, sakáloktól és hiénáktól kísérve, ellenséges repülőktől rettegve haladnak Damaszkusz felé. A török katonák sanyarú sorsa és Asim bég tragikus halála. Kemény doktor és csapata Dzseras városánál valósággal paradicsomi oázisban érzi magát. Örömük akkor válik teljessé, mikor német katonákkal találkoznak, akikhez csatlakozva folytatják útjukat. Az osztrák–magyar üteg ettől kezdve átmenetileg német alárendeltségbe tartozik. Az új parancsnok Hammerstein alezredes…

A Nagy Háború alatti Pestszentlőrincet bemutató sorozatom előző részében megismerkedhettünk Lipták-gyár által gyártott tüzérségi lőszerekkel, azonban az üzem a haditechnika terén kifejezetten innovatívnak számított, nevéhez fűződik az első magyar harckocsi terve és végeztek itt helikopter-kísérleteket is.

Dr. Kemény Gyula ezredorvos palesztinai naplója – 13. rész

A sivatagban nem az egyenes a legrövidebb út – főleg, ha folyton légitámadásokkal kell számolni. Mindenki retteg a betegségtől és a sebesüléstől, mivel az itt szinte a biztos halállal egyenlő. A szőlő mint manna: jószívű török segítség a magyar testvéreknek. Végre víz! – de a lovaknak már nem jut belőle. Asim bég töretlen optimizmusa. Hogyan teszik próbára hőseink férfiasságát a helyiek. Mi az értékesebb: az ágyú vagy az ember? A sebesültek lóra szállnak…

Lawrence és az osztrák–magyar tüzérek

Valószínűleg sokak nagy filmélménye volt a Magyarországon az 1990-es évek elején bemutatott, minden idők 10 legjobb háborús filmje között számon tartott Arábiai Lawrence című brit filmdráma és annak a hatására el is olvasták a magyarul szintén csak ekkoriban megjelent Lázadás a sivatagban című kötetet is. Vagy épp fordított sorrendben. Rám mindkettő nagy hatást gyakorolt. Később tudatosult csak bennem, hogy a filmben az első világháború idején a törökök ellen a brit Lawrence vezetésével gerillaharcot folytató arabok – a németek mellett – osztrák–magyar katonákat is felrobbanthattak a vasúti pályákon. A 2010-es évektől, dr. Kemény Gyula ezredorvos palesztinai naplójának megismerése óta pedig egyre jobban foglalkoztatott a kérdés, hogy vajon a törökök oldalán harcolóló derék doktor és katonatársai, a Közel-Keleten megfordult osztrák–magyar katonák találkoztak-e közvetlenül is a másik oldal legismertebb, ikonikus hőssé vált szereplőjével? Egy esetben bizonyosan…

Dr. Kemény Gyula ezredorvos palesztinai naplója – 12. rész

1918. szeptember 21-én Kemény doktor csapata is megkezdi a visszavonulást. A kis kaliberű ütegek dicsérete. Most hiányoznak csak igazán a korábban a törökök által „kölcsönvett” lovak! Megérkezés Es Saltba, majd indulás tovább Damaszkusz felé. A német ápolónők önfeláldozása. A brit légitámadások szörnyűségei. Megválaszolásra vár az örök drámai kérdés: mi legyen a sebesültekkel?

A törökországi harcokba ténylegesen csak 1915 decemberétől bekapcsolódó Osztrák–Magyar Monarchia már 1915 januárjától jelen volt a Török Birodalom területén. Ekkor érkezett meg ugyanis az az 5 főből álló síoktató különítmény, amely Kelet-Anatóliába került. Ezt követően a cs. és kir. hadsereg a világháború végéig folyamatosan növekvő, végül mintegy 5200 fővel, főleg tüzér alakulatokkal vett részt az itt zajló hadműveletekben. Az egyre nagyobb számú osztrák-magyar alakulat egészségügyi ellátása 1916 tavaszára egy, a török, illetve a német egészségügyi intézményi hálózattól független, önálló rendszer megszervezését eredményezte, bár továbbra is maradtak német-osztrák-magyar közös fenntartású intézmények.

Dr. Kemény Gyula ezredorvos palesztinai naplója – 11. rész

Amitől már hősünk és bajtársai régen tartottak, most bekövetkezett: 1918. szeptember 18-án megindult a brit hadsereg támadása. Bár az áttörés máshol történt, Kemény doktorék számára világos volt, hogy ebből általános visszavonulás lesz. Csupán az erre vonatkozó parancs nem akart megérkezni. Végre aztán erre is sor került és hőseink megindultak visszafelé. Ugyanazon az úton, amelyen alig néhány héttel korábban megannyi szenvedés árán ide eljutottak…

Fejezetek a Fehérvári út 70. épületének történetéből

Az épületeknek is története van. Igen gazdag múlttal rendelkezik Budapesten a Fehérvári út 70. szám alatti épület, amely ugyan gyárnak épült, de az első világháborútól napjainkig számtalan szállal kapcsolódott a honvédelem ügyéhez is, falai között különböző hadi intézményeknek, fegyveres szervezeteknek is helyet adva. Írásunkban a Nagy Háború idején hadikórházként működő, majd a hadigondozás céljait szolgáló épület történetét tekintettük át a XX. század közepéig.

Dr. Kemény Gyula ezredorvos palesztinai naplója – 10. rész

Kemény doktor ezúttal a palesztinai front egészségügyi viszonyairól fest érzékletes képet. Szívszorító, ahogy katonáink nem csupán a harcok következményeitől szenvedtek, hanem az illetékes katonai hatóságok nemtörődömségétől, a szervezetlenségtől és hozzá nem értéstől is. A betegek és sebesültek szállításának megoldhatatlan problémája: miért rekedt meg a szükséges felszerelés és a gépjárművek a távoli Konstantinápolyban?

A Nagy Háború alatti Pestszentlőrincet bemutató sorozatom előző részében megismerkedhettünk Lipták Pál építési és vasipari gyárával, amely az I. világháború idején a legnagyobb magyar lőszergyártók közé emelkedett. Ennek megfelelően a Monarchia tüzérségének többféle lőszert is előállított, ezekkel fogunk ebben a részben behatóbban megismerkedni.