A kutya évezredek óta az ember leghűségesebb társa – tartja a ma már közhelynek számító mondás. A következetes tenyésztés során kialakult fajták közül néhány akár az életét is kockára teszi az emberért. Ezt persze az emberek kihasználják és akár hadicélra is alkalmazzák őket.
Egészségügyi kutya kiképzése a francia hadseregben
(Buisson-Gallo: La Grande Guerre 1914-1918)
Közismert, hogy a mind a mai napig a legátfogóbb és talán legtöbbet forgatott hazai hadtörténeti sorozat, A magyar nemzet hadtörténelme szerzője, a sikeres első világháborús hadvezér, Breit József (aki a nevét 1931-ben Bánlakyra változtatta) 1916-ban Ferenc Józseftől magyar nemességet és a doberdói előnév viselésének jogát kapta. Kézenfekvő a következtetés, hogy a két dolog (a nemesek közé emelés valamint az előnév megválasztása) szoros összefüggésben áll egymással, vagyis az uralkodó az elismeréssel Breit vezérőrnagy Doberdónál tanúsított helytállását kívánta honorálni. Ez azonban – mint a kézenfekvő következtetésekkel oly gyakran megesik – nem feltétlenül igaz.
Doberdói Bánlaky (Breit) József
Az orosz támadások mindig hatalmas tömegtámadások voltak. A gyalogság támadott, de nem kísérte őket a tüzérség. Ezt tapasztaltuk magunk is. Óriásiak voltak az orosz veszteségek. 1917 nyarán volt a Kerenszkij-offenzíva, de nálunk csak tüzérségi lövöldözés volt. Egyszer 1917 augusztusában egy gyönyörű nyári napon azt vettük észre, hogy az oroszok felálltak a mellvédre egész végig, úgy nézett ki, mint egy emberkígyó.
Orosz lövészárok
Három játékfilm és két ismeretterjesztő film a heti termés. A hónapban számtalanszor játszott Fegyverszünet karácsonyra a híres 1914-es Christmas Truce / Weihnachtsfrieden / Trêve de Noël megtörtént eseményét dolgozza fel egy összeurópai produkcióban. Stanley Kubrick 1957-ben forgatott filmjét, A dicsőség ösvényeit nem játszhatták Franciaországban. Az árok című film érdekes, érdekes, de nem az igazi, mindenesetre tanulságos megnézni.
Fegyverszünet karácsonyra / Joyeux Noël
francia-német-angol-román háborús filmdráma, 2005, 116 perc
A filmet valós események inspirálták, amelyek valahol az I. világháború harcmezején történtek 1914 Szentestéjén. (port.hu)
október 23. szombat, 19:15 Filmbox
Balázs Károly debreceni 3-as népfelkelő ezredbeli tizedes a Nagy Háború során megfordult a szerb, az orosz és az olasz fronton is. Negyvenöt hónapnyi katonáskodásának emlékét azonban mindössze egyetlen fénykép őrzi. Ezen egy húsz éves mokány fiatalember néz ránk. „Készült 1917: március az orosz fronton. Kolm. Voliniában” – olvasható a kép hátoldalán. A közelmúltban, miként arról a blogon is beszámoltunk, egy kutatócsoport tagjaként magam is jártam Volhíniában. Az utazás emiatt a fénykép miatt is, ami dédnagyapám egyetlen katonaképe, különleges élmény volt a számomra.
Balázs Károly tizedes a Volhíniában készült fotón
Nem tartott sokáig ez a nyugalmas élet. 1916. október közepén kaptam egy értesítést, hogy felülvizsgálták a segédszolgálatomat és megszüntették. Visszarendeltek Sopronba. Ekkor volt a tüzérség átszervezése. Növelték a létszámot és hat üteges ezredeket alakítottak ki. Az 5. üteg tarackos volt, a 6. légvédelmis vagy aknavető. Kaptam egy nyílt parancsot és Bécsben az Arzenálban kellett jelentkeznem. Ott szerelték fel az ütegeket a modern, 10 cm-es tábori tarackokkal.
10 cm-es tarack
A héten lesz néhány remek játékfilm, amit szívesen ajánlok, ilyen például a Švejk, a derék katona 1957-es csehszlovák feldolgozása, vagy Stanley Kubrick klasszikusa, A dicsőség ösvényein, és a Filmboxon továbbra is előszeretettel sugárzott Fegyverszünet karácsonyra. Beválogattam egy olyan filmet (Csoportkép tündérekről) is, amelynek nem kifejezetten a háború a témája, viszont az a főhős életének egyik állomása. A kínálatot néhány ismeretterjesztő film egészíti ki.
csehszlovák vígjáték, 105 perc (1. rész), 91 perc (2. rész), 1957
Jaroslav Hašek klasszikusa a filmvásznon.
október 16. szombat, 20:00 Duna II. Autonómia (1. rész)
október 17. vasárnap, 20:00 Duna II. Autonómia (2. rész)
1914 júliusában a tömeg háborút akart, amit az emberek nagyszerű eseménynek képzeltek. Kirobbanásának hírét napok óta várták, s nem szívesen fogadták volna, ha elmarad.
Utcai járókelők a mozgósítási hirdetményt olvassák, 1914. augusztus 1.
(Gyurgyák János – szerk.: Magyarország története képekben, Osiris)
„Állásban létünk harmadik napján találjuk meg a később oly nagy szerepet játszó Črnci barlangot. Egy keskeny, több emelet mélységű szakadék alsó részén tártuk fel a nyílást, amely egy nagy barlang bejárata volt...”– áll a székesfehérvári 17-es honvéd gyalogezred emlékkönyvében a katonák életében nagy jelentőségű természeti képződmény felfedezéséről.
A védelmi állások a Doberdó-fennsík északi részén 1915 őszén
(Forrás: József főherceg: A világháború, amilyennek én láttam II. kötet)
A karácsonyt is Galíciában töltöttük, és a következő tavaszt is. 1916. április 7-én egy baleset következtében megsebesültem, és kórházba kerültem. Mint kadet tűzmester, hat ágyúnak voltam a vezetője. Egyik nap egy orosz trénre tüzeltünk, mind a hat ágyú dolgozott. A töltés során kiderült, hogy a lövedék rossz, nem ment bele a csőbe.
Ágyú lőállásba vontatása
Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…
Legutóbbi kommentek