A Nagy Háború

Ezen a héten megint csak jobbára ismeretterjesztő filmekre bukkantam. Érdekesnek tűnnek, bár mi magunk továbbra sem tudjuk megnézni, mivel ezeket a csatornákat sajna nem fogjuk, így fogalmunk sincs sokat veszítünk-e velük, vagy sem. A Fegyverszünet karácsonyra című film mostanában nagyon megy, ezt legalább én személy szerint jó szívvel tudom ajánlani, s ha más nem, DVD-n meg lehet vásárolni.

Halál hajnalban – A császár utolsó hadihajója /
Death at Dawn – The Emperor’s Last Battleship

osztrák dokumentumfilm, 2008

1918. június 10. A legmodernebb osztrák-magyar hadihajó első útján elsüllyed, miután eltalálja két olasz torpedó. A fedélzeten egy forgatócsoport is tartózkodik, amely filmre akarja venni az új hadihajó első bevetését. A tervezett ünnepélyes jelenetek helyett azonban a felvételek egy rémisztő eseménysor dokumentumaivá válnak. Eredeti felvételek, térbeli animáció és a Horvátország partjai közelében nyugvó Szent István roncsait felkereső búvárexpedíció anyagai segítségével próbálja megoldani a film a hajó pusztulásának utolsó titkait. (port.hu)

október 9. szombat, 17:00 Viasat History
október 10. vasárnap, 1:00 Viasat History
október 10. vasárnap, 9:00 Viasat History

Egy olasz dal a háborúból

1916. augusztus 4-e és 16-a között az olasz 3. hadsereg támadást indított az Isonzó-fronton. A cél a görzi osztrák-magyar hídfő elfoglalása volt, amit a kétszeres túlerőben lévő olasz seregnek hatalmas áldozatok árán sikerült is elérnie. Ez volt a hatodik isonzói csata, amelynek során az olaszok kezére került Görz, azaz Gorizia városa. Bár az osztrák-magyar hadvezetés ennek következtében kénytelen volt kiüríteni a Doberdó-fennsíkot is, az olasz győzelem igazi áttörést nem hozott a háború menetében. A veszteségek azonban mindkét oldalról óriásiak voltak: olasz részről több mint 50 ezer, s osztrák-magyar oldalról is meghaladta a 40 ezer főt. Egyetlen front, egyetlen csatájában, mindössze tizenkét nap leforgása alatt.

 Olasz katonák egy mernai (ma Miren) kápolna romjainál, Görz közelében
(Lucio Fabi: Le strade della memoria)

Conrad 1906-ban a trónörökös nyomására lépett magas beosztásába, ugyanabban az évben, amikor Ferenc Ferdinánd emberei kerültek más fontos posztokra (így például a külügyminiszteri székbe). Kezdetben úgy tűnt, együttműködésük harmonikus lesz, ám kiderült: elképzeléseik számos vonatkozásban eltérnek. A korábban meglehetősen vérmes és erőszakos trónörökös egyre inkább lehiggadt és egyáltalán nem helyeselte Conrad kardcsörtető politikáját, amellyel preventív háborút követelt hol Olaszország, hol Szerbia illetve Montenegró ellen. Most tehát a személyes sérelemtől is fűtött Ferenc Ferdinánd feltevésünk szerint akár még helyeselheti is Conrad azonnali támadásra vonatkozó követelését.

 A trónörökös és Conrad von Hötzendorf 1911-ben, hadgyakorlaton a Duklai-hágónál
(Forrás: Österreichische Nationalbibliothek)

Borbély Kálmán tüzér főhadnagy hadiútja – 10. rész

Huszárvirtus, avagy amikor a huszárok mentették meg a tüzéreket

Micsoda nagyszerű katonákkal találkoztam ott Galíciában! Egyikük Farkasházy Farkas Elemér huszár százados volt. Egy faluban voltunk beszállásolva, ott ismerkedtem meg vele. Mentem az utcán, és egyszer csak lövöldözést hallok. «Mi az Isten, már itt is harc folyik?» - gondoltam magamban.

 Huszár éppen spanyollovast ugrat át a harcok szünetében. Orosz front, 1916
(Balla Tibor: Szarajevó, Doberdó, Trianon című könyvéből)

Október 2. és 8. között I. világháborús témában főként dokumentumfilmeket találtunk, ezek közül néhány érdekesnek ígérkezik. Sajnos továbbra is úgy áll a dolog, hogy a téma többnyire nem kap fő műsoridőt, és nem a leginkább hozzáférhető csatornákon fut.

A császár cirkálója

magyar dokumentumfilm, 2009, 23 perc

A Ferenc József cirkáló több évtizede fekszik a tenger mélyén. Most először merültek le magyar búvárok a roncshoz. A monarchia hadihajójának és az expedíciónak a történetét ismerhetjük meg az összeállításból. (port.hu)

A kutatóexpedícióról bővebben itt és itt lehet olvasni.

október 2. szombat, 7:00 Hálózat TV

Mit változtatott volna az előző esethez képest az a körülmény, hogy bár a trónörökös a sikertelen merényletet követően ezúttal is életben maradt, ám elveszítette a feleségét? Először is azt kell eldöntenünk, vajon a trón várományosának hitvese elleni gyilkos merénylet elegendő ok lehetett volna-e egy Szerbia elleni háborús fellépésre. Mielőtt habozás nélkül nemmel válaszolnánk erre a kérdésre, érdemes meggondolnunk, hogy vajon a trónörököspár meggyilkolása – vagyis ahogy a valóságban történt – tényleg elegendő ok volt-e minderre.

 Hohenberg hercegnő, Ferenc Ferdinánd hitvese

Ezzel együtt azonban Williamsonnak valószínűleg igaza lehet, hogy a kudarcba fulladt merényletkísérlet hatására Ausztria-Magyarország nem akar majd feltétlen háborút indítani Szerbia ellen, hanem be fogja érni a déli szomszédja elleni diplomáciai sikerrel is. Már csak az a kérdés, hogy legalább ennyit képes lesz-e elérni. Ne feledjük el ugyanis, hogy akkor, az igazi 1914-ben a háború mellett ágálók egyik fő érve az volt: a szerbek elleni diplomáciai sikerek a múltban gyakorlatilag semmit sem értek. A belgrádi rezsim csak az erő nyelvén ért, hiszen mind 1909-ben, mind 1913-ban (kétszer is) csupán a nyílt katonai fenyegetés hatására voltak hajlandóak engedni. Ígéreteik betartatása azonban megfelelő szankciók híján lehetetlennek bizonyult. Azért kell mindenképpen háborúig fokozni a konfliktust, nehogy a szerbek megint a legutolsó pillanatban látszólag mindent megígérjenek, ezzel téve lehetetlenné, hogy egyszer s mindenkorra elintézzék őket.

 Részlet egy háborús propaganda képeslapról

Borbély Kálmán tüzér főhadnagy hadiútja – 9. rész

Tüzérélet az orosz fronton

Lőszerellátásunkról el kell mondanom, hogy 1915-ben kielégítő volt. Egy-egy támadásnál a hadosztályparancsnok rendelte el, hogy mennyit kell lőni. Támadás visszaverésénél pedig mindig a megfelelő lőszert és mennyiséget használtuk. Később változott a helyzet. 1917-ben már nagyon be kellett osztani a lőszert, korlátozott volt az ellátás. Az osztályparancsnok két ütegnek volt a parancsnoka, és tőle kellett engedélyt kérni minden célpont lövésénél. Ha felbukkant valami célpont, akkor is csak az ő engedélyével lőhettünk. Ő határozta meg, hogy lőhetünk vagy nem, és hányat.

 Tüzérek az orosz fronton, korabeli képeslap

Szeptember 25. és október 1. között a következő I. világháborúval kapcsolatos tévéműsorokat vetítik. Kommentek, visszajelzések jöhetnek.

Toprini nász

magyar kalandfilm, 1939, 81 perc

A század elején, az első világháború előtt játszódó kémtörténetben az orosz kémek és a magyar kémelhárítók csapnak össze a határ menti Toprinban, még orosz területen. (port.hu)

szeptember 26. vasárnap, 13:25, Duna TV

Három ilyet említ: 1. legutóbbi találkozásukkor Vilmos császárral (1912 novemberében) határozottan megmondták a trónörökösnek, hogy Németország nem tekinti casus foederisnek, ha a Monarchia megtámadja Szerbiát, és erre válaszul Oroszország hadba lép a dualista birodalom ellen. („Szóval csak semmi ostobaság!” – intette őt a német uralkodó.) Ferenc Ferdinánd persze nem tudta, hogy a két vezérkar között már 1909 óta titkos szerződés rögzítette ennek ellenkezőjét, azaz hogy Ausztria-Magyarország a vázolt szituációban igenis számíthat német támogatásra. De vajon melyik megállapodás jelent többet puszta papírfecninél, ha a megszegésére csábító (vagy éppen kényszerítő) érvek elegendően erősek? Az osztrák-magyar trónörökös 1912 végén elbizonytalanodott német szövetségesét illetően, és ezen feltehetően az sem változtatott volna, ha ismeri a vezérkari paktum szövegét.

 Ferenc Ferdinánd és Vilmos császár