A Nagy Háború

Élet a Doberdó lövészárkaiban – 2. rész

Az 1915 júliusában-augusztusában lezajlott első két isonzói csatában a Monarchia csapatai hatalmas veszteségeket szenvedtek. Ennek legfőbb oka az volt, hogy az olaszok hadba lépése előtt nem volt elegendő idő arra, hogy a műszaki alakulatok megfelelő védelmi rendszert építsenek ki az Isonzó mentén. József főherceg, miután átvette a Doberdó-Karszt-fennsík védelmét, látva az ott uralkodó viszonyokat gyors cselekvésre szánta el magát.

 József főherceg a Monte San Michele állásaiban, 1916 nyarán

2010. szeptember 24-én, pénteken, 18 órai kezdettel blogunk állandó szerzői, Pintér Tamás, Rózsafi János és Stencinger Norbert bemutatják a Hibernia Nova és a Zrínyi Kiadó közös gondozásában tavaly megjelent Magyar ezredek a Doberdó-fennsík védelmében című könyvüket. Bemutatásra kerül továbbá Mitja Juren-Nicola Persegati: Debela Griza - San Michele 1915-1916 című olasz nyelven megjelent kötete is.

Helyszín: Szent István Egyetem Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézete (Gödöllő, Páter Károly utca 1. főépület, IV. emelet).

Az eseményt, amely az Ember és környezet az Alpok-Kárpátok természeti régióban programcsoport része, a Kutatók Éjszakája 2010 keretében rendezik meg.

A bemutatóhoz kötődő alábbi programot szintén ajánljuk olvasóink figyelmébe:

17 órától Hadiutakon a békéért, az egészségért és a tudományért címmel fotókiállítás nyílik, amit Dr. Kedves Gyula, a Hadtörténeti Múzeum igazgatója és Dr. Urbán László, a kiállítás rendezője mutat be.

További információk itt találhatók.

Az összeesküvők ismeretei azonban nem csupán katonai téren bizonyultak feltűnően hiányosnak, de nem voltak tisztában a konspiráció elemi szabályaival sem. A Bosznia-Hercegovinában meglehetősen régóta bizonytalan belpolitikai helyzet miatt különösen megerősített rendőri apparátus, a rendszeres ellenőrzések, a besúgók kiterjedt hálózata még azt is kétségessé tette, hogy a Belgrádból érkező Princip, Čabrinović és Grabež egyáltalán eljut Szarajevóig. Hármuk közül csupán az utóbbi rendelkezett útlevéllel, a többiek számára a határátlépés eleve kockázatos volt. Ennél még nagyobb bajt okozhatott volna, hogy Čabrinović képtelen volt lakatot tenni a szájára, és boldog-boldogtalannak kifecsegte a merénylet tervét. A csoport két fele között az összeköttetést fenntartó Ilić a saját lakásában szállásolta el Principet, méghozzá – hogy minden rendben legyen – teljesen szabályosan, bejelentőlappal hozva mindezt a hatóságok tudomására(!).

 
A hivatalosan Egyesülés vagy halálnak nevezett szerb titkos szervezet „Fekete kéz” néven vált ismertté

Borbély Kálmán tüzér főhadnagy hadiútja – 8. rész

A tűzkeresztség

Ekkor még semmit sem éreztünk a hadi helyzetből. Közben megtörtént az olasz hadüzenet is. Ekkor Esterházy az egyik szakasszal felment a hegyekbe, ott foglalt állást. Én nem tartoztam közéjük. A hegygerincen húzódott a vonal. Aztán mégsem jöttek az olaszok, nem történt semmi. Így aztán rövidesen visszajöttek a táborba. Július végéig ott voltunk az Obervellach melletti táborban. Kiképzés nem volt már, úgy hatott az egész, mintha üdülés lett volna. Időnként bementünk Villachba. Július végéig maradtunk ott, aztán parancsot kaptunk és megkezdtük a felkészülést az északi frontra történő utazásra. Így aztán rövidesen Galíciába kerültünk.

 Villach korabeli képeslapon

Szeptember 18. és 24. között a következő I. világháborúval kapcsolatos tévéműsorokat vetítik. Ha tudomásotokra jut egyéb idevágó műsor, kérlek, jelezzétek kommentben. Sőt, nem bánnánk, ha visszajelzést adnátok az itt felsorolt filmekről, dokumentumfilmekről, stb. is.

Pacsirtavár

angol–bolgár–francia–olasz–spanyol játékfilm, 2007, 115 perc

A történet 1915-ben, a törökországi örmény népirtás idején játszódik.

szeptember 18. szombat, 22:25, Duna TV

Ferenc Ferdinánd trónörökös és felesége halála, majd a végzetes bécsi döntés a hadüzenetről számos érdekesnek ígérkező alternatív tényt kínál vizsgálódásra. Előbb azonban arról, ami ténylegesen történt Szarajevóban. 1914. június 28-ának és az azt követő napoknak az eseményeit bizonyára nem szükséges részletesebben felidézni. Minden történelem tankönyv több-kevesebb részletességgel tartalmazza, hogy a boszniai hadgyakorlat megtekintésére érkező osztrák-magyar trónörökös, feleségével együtt látogatást tett a tartományi fővárosban, ahol azonban az ünneplő tömegen kívül egy hét főből álló összeesküvő csoport is várta. A merénylőknek a felületes biztonsági intézkedéseket kihasználva sikerült a magas vendégeket szállító gépkocsioszlop közelébe jutni, majd egy kézigránáttal elkövetett, kudarcba fulladt akciót követően a szerb diák, Gavrilo Princip Ferenc Ferdinándot és feleségét lelőtte.

 Gavrilo Princip

Adonyiak kegyeleti utazása a Doberdó-fennsíkon – 2. rész

A gyönyörű szlovén tájat magunk mögött hagyva érkeztünk meg olasz területre, Gorizia (az egykori Görz) városához. Az autópályáról lekanyarodva a Vallone-völgyben haladtunk tovább. Ez a völgy választja ketté a Karszt-fennsíkot: tőle nyugatra a Doberdói-, keletre a Comeni-fennsík található. A harcok során fontos szerepe volt a völgynek: itt helyezték el hatalmas barakkokban a tartalékokat, itt kerültek felállításra a segélyhelyek, a parancsnokságok, az anyagraktárak és a harcolók kiszolgálására létrehozott számtalan katonai egység, s itt létesültek a hatalmas, több ezer hősi halottat befogadó katonai temetők.

 A Doberdó és a Comeni-fennsík

Amint a sakkparti végeztével az ellenfelek felállnak az asztaltól, rendszerint akkor következik az éppen befejezett játszma elemzése: a játékosok sorra veszik az egyes változatokat, erősebb lépéssorrendet keresnek, igyekeznek megjavítani a fehér vagy a fekete által választott tervet. Ennek az utólagos analízisnek természetesen gyakorlati jelentősége van: a sakkpartik újrajátszhatók, a megjavított variációkat a későbbiekben bárki alkalmazhatja. Sajnos abban a nagy történelmi játszmában, amelyben az emberiség csapatának tagjaiként mi mindannyian részt veszünk, ilyen újrajátszásra nincs lehetőség. A múltbéli alternatívák számbavétele azonban nagyon is ésszerű gyakorlat: leginkább akkor élünk vele, ha valamely kudarcunk megismétlődését elkerülendő arra keressük a választ, hogy mit kellett volna másként tennünk, s hogy egyáltalán volt-e alternatívája annak, ami ténylegesen megtörtént. Ez a magánéleti vonatkozásban nap mint nap alkalmazott eljárás nyilván nagyobb embercsoportok múltjának esetére is érvényes. Mégis, a történészek túlnyomó része a „mi lett volna, ha…” kezdetű kérdéseket csípőből történelmietlennek minősíti, mondván: értelmetlen társasjáték (parlour game) csupán azon elmélkedni, ami nem történt, és mindenesetre a tudományhoz az efféle spekulatív elemzéseknek bizonyosan nincs semmi közük.

 Nagy Károly unokaöccse a vesztes parti után csalással gyanúsítja az egyik Haymon-fivért, aki a sakktáblával vesz elégtételt a sértésért
(Endrei-Zolnay: Társasjáték és szórakozás a régi Európában)

Borbély Kálmán tüzér főhadnagy hadiútja – 7. rész

Karintiába, Villach mellett egy Obervellach nevű községbe kerültünk. Itt már nem volt kiképzés, csak néha gyakorlatoztunk egy kicsit az ágyúkkal. Csak mi voltunk itt, semmilyen másik katonai egység nem volt. A közelben volt Hermagor község, amelynek mezején megszemlélt minket a trónörökös, a későbbi IV. Károly.

 Villach és Hermagor korabeli térképen

A Magyar Televízió 1-es csatornáján a Sírjaik hol domborulnak... ma 15:25 perckor kezdődő adásában Drávetzky Márta és Négyesi Lajos beszél arról a kutatásról, amelyről blogunkon egy kétrészes posztban már mi is beszámoltunk.  Az állandó szerzőink közreműködésével folytatott kutatásról 23 perces összefoglaló film készült, amelynek előzetesét ma, a teljes anyagot pedig két hét múlva vetítik le.