A Nagy Háború Blogon közel 300, hosszabb-rövidebb írás jelent meg a tavaly júliusi indulás óta. Év végi poszt gyanánt most megosztjuk veletek, hogy mely cikkek voltak idén a legolvasottabbak. Örömmel konstatáltuk, hogy a népszerűség nem csupán egyetlen szerzőre és egyetlen rovatra korlátozódott: a kép kellőképpen változatos. Íme a top 12:
Pintér Tamás: A „Doberdó” fogalma
Sokszor hallott név a Doberdó, de ha a mai térképeken keressük, bizony nem találjuk. Kik és mit neveztek Doberdónak? Mi történt ott, és miért fontos a magyarság számára? Mindezekre a kérdésekre választ kaphatunk Pintér Tamás összefoglalójából.
Örömkatona: Isonzó, Doberdó csataterei napjainkban
Örömkatona számos képpel illusztrált úti beszámolójából nemcsak egy lehetséges úti tervet, de hasznos információkat és személyes tapasztalatokat is megtudhattok.
Kiss Gábor: Családfakutatás a Hadtörténelmi Levéltárban az Osztrák–Magyar Monarchia időszakára vonatkozóan
Kiss Gábor levéltáros érdekes és hasznos összefoglalója a Hadtörténelmi Levéltárról, illetve a családfakutatási lehetőségekről a Monarchia, és azon belül is az első világháború időszakára vonatkozóan.
Natasa Gajdarova: Két dal a Doberdóról
Két dal a Doberdóról, egy magyar és egy olasz. Akár egy időben is énekelhették a karszt szemben álló lövészárkaiban.
Sallay Gergely: „Nagy arany, nagy ezüst…”
Arany, Ezüst és Bronz Vitézségi Érem, Károly Csapatkereszt és még sorolhatnánk. Sallay Gergely cikke az osztrák-magyar hadi kitüntetésekről ad átfogó képet olvasmányos stílusban.
Szőts Zoltán Oszkár: Történettudományi elméletek az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásáról
Vajon az Osztrák-Magyar Monarchia magától, belső feszültségeitől is szétesett volna, vagy a külső agresszió a felelős ezért? Szőts Zoltán áttekinti a Monarchia felbomlásának okait tárgyaló fontosabb történettudományi elméleteket.
Rózsafi János: Lövészárkok, emlékhelyek. Adonyiak kegyeleti utazása a Doberdó-fennsíkon 2. rész
Rózsafi János többek között Adony helytörténetét kutatja. Sok évnyi kitartó munkával feltárta a település első és második világháborús emberveszteségeit és számtalan vonatkozását ismeri az Adonyról bevonult katonák történetének. Többször is tartott előadást a témában, s 2010 májusában az érdeklődő adonyiakat maga kalauzolta el az egykori olasz hadszíntérre.
A cikk 1. része: „Kimegyünk a Doberdóra! Jöttök ti is?”
Szőts Zoltán Oszkár: A központi hatalmak hadicéljai
Szőts Zoltán egy kétrészes bejegyzésben foglalta össze az első világháborús hadicélokat. Elsőként a központi hatalmakét vette sorra, a második részben pedig az antantét.
A cikk 2. része
Stencinger Norbert: „Otthagytuk a hullákkal borított, hős vérrel áztatott sziklasivatagot”
Az osztrák-magyar haderők több mint egy évig sikeresen védték a Doberdó-fennsíkot. 1916 augusztusában, a 6. isonzói csatában azonban az olaszok végül elfoglalták Görz városát, így a fennsík további védelme tarthatatlanná vált: a Doberdót az osztrák-magyar hadvezetés kiürítette.
Négyesi Lajos: Huszárroham a Csíki-havasokban
A bejegyzés a román frontra kalauzol el bennünket, ahol 1916 szeptemberétől a központi hatalmak oldalára fordult a hadiszerencse. A visszavonuló román csapatok üldözésében fontos szerepet kaptak a magyar huszárezredek. 1916. október 14-én a 7-es huszárok egy átkaroló támadást hajtottak végre az Úz-völgyében. Ennek a történetét és utólagos helyszíni rekonstruálását ismerteti Négyesi Lajos írása, betekintést engedve a csata- és hadszíntérkutatás bűnügyi helyszínelést idéző módszertanába.
Balla Tibor: Érosz a hadszíntéren, avagy a Nagy Háború osztrák–magyar tábori és tartalék bordélyai 1. rész
Háborús időszakokban Mars és Érosz kéz a kézben jártak... A legújabb korban a modern hadseregek már központilag is törekedtek a testi örömöket nyújtó szolgáltatások szervezett keretek közé szorítására. A rohamosan terjedő nemi betegségek ellen vívott harcban a császári és királyi hatóságok prostitúciót szabályozó, mindenre kiterjedő intézkedései viszonylag eredményes fegyvernek bizonyultak. Ennek a részleteit ismerhetitek meg Balla Tibor kétrészes bejegyzéséből.
A cikk 2. része
Natasa Gajdarova: Hétvégi kirándulás a Doberdón
Natasa sok képpel kísért úti beszámolója az ez év nyarán tett közös doberdói villámlátogatásról. A blog tablót tervezett, kapcsolatot épített, kirándult és koszorúzott. Remek volt!
A fenti posztok túlnyomó többsége 2010-ben vagy az év első felében jelent meg, így a frissebben közölt írásoknak kevesebb esélyük volt bekerülni az első 12 közé, pedig ezek között is számos kiváló poszt született. Hadd ajánljunk néhányat a figyelmetekbe:
Pollmann Ferenc: Limanova – magyar győzelem
Idén több cikkel és egy előadóesttel emlékeztünk az 1914 decemberében lezajlott limanovai ütközetre, amelyet a nagyarányú magyar részvétel okán a két háború között hadtörténetünk kiemelkedő eseményeként ünnepeltek. Pollmann Ferenc ebben a cikkében ismerteti az összecsapás előzményeit, lefolyását és jelentőségét.
Kaba Eszter: Az osi hadifogoly mészárlás, avagy egy rémtörténet természete
Az osi hadifogolytáborból 1919 tavaszán hazainduló osztrák-magyar hadifoglyok rémtörténetbe illő lemészárlásáról szól a történet. Szerzőnk összeállította a tragikus körülmények között eltűnt csoport 42 magyar tisztjének a névsorát is.
Csicsek Anna: Mikor látlak, kedvesem?
„Da bóm, te vidla moi dragi? - Mikor látlak, kedvesem?” - sóhajtott fel Stefó felesége a horvátok lakta Fityeházán. Csicsek Anna nagykanizsai olvasónk írása nagyapjáról, aki a győri 11-es tábori vadászzászlóalj katonájaként esett orosz hadifogságba. „Isten veled Győr vármegye örökre, de örökre…” – énekelték a vadászok a frontra induláskor. Vajon Reglin Stefó is örökre elbúcsúzott kedvesétől?
Hadnagy Attila: Fotóritkaságok a Monarchia repülőgépgyártásáról 1. rész
Hadnagy Attila kutatótársunk a Monarchia repülőgépgyártásával kapcsolatos, eddig sehol nem publikált fotóritkaságait és az ezekkel kapcsolatos eddigi kutatásának beszámolóját teszi közzé két részben. Várjuk a ti segítségeteket is a még hiányzó információk megfejtéséhez! Vajon hogyan kerülhettek ezek a képek Fischamendből Nagyváradra? Kármán Tódoron és Asbóth Oszkáron kívül hány magyar dolgozhatott a repülőgépgyártás korabeli fellegvárában?
A cikk 2. része
Vargabetű: Vargabetűvel az olasz harctér hegycsúcsain 1. rész
Vargabetű túrabeszámolói arra a vidékre kalauzolnak el bennünket, ahol B. Sárközy Gergely, valamint Dr. Serényi Jenő történetének egy része is játszódik, és amelyről a magashegyi harcok kapcsán Rózsafi János is írt háromrészes cikksorozatában. Gyönyörű és vad vidék, ahová Vargabetűt a vállalkozó kedvűek jövő nyáron akár el is kísérhetik.
A cikk 2. része
Sőregi Zoltán: Egy szépen dekorált katonatiszt a Nagy Háborúból
Sőregi Zoltán posztjából Paduschitzky Alfréd sikeres katonatiszti pályafutásának részleteit ismerhetitek meg. A szegedi 46/III-as zászlóaljjal végrehajtott legjelentősebb fegyvertényei a blog sok olvasója számára ismerősek lehetnek...
Békési László: Peresztegtől Taskentig és vissza
Kiképzés, bevonulás, sebesülés, újabb frontszolgálat, hadifogság. Sokak élete alakult így az első háború idején. Békési László posztjának hőse, saját nagyapja, szerencsésen visszatért Oroszországból… Személyes története mellett a soproni 76-os közös gyalogezred hadiútját is megismerhetitek.
És végül, de nem utolsó sorban 2011. január első hétfőjén kezdtük publikálni Péter I. Zoltán átiratában egy Bihar megyei gazdálkodó, B. Sárközy Gergely első világháborús visszaemlékezését. Annak, aki még nem ismeri a történetet, érdemes beleolvasnia az első részbe, hátha kedvet kap a továbbiakhoz is:
„Soha, mióta e sártekét emberi láb tapodta, ilyen borzalmas események nem mentek végbe”
A Bihar megyei Árpád községből a nagyváradi 4. honvéd gyalogezredbe bevonult katona irathagyatékát dédunokája bocsátotta rendelkezésünkre. A részletes napi feljegyzések alapján írt visszaemlékezés érzékletes képet ad a korszakról, s ahogy azt a múlt és a jelen történései iránt érdeklődő gazdaember átélte.
A válogatás nem könnyű, még számos posztnak itt lenne a helye, de nem akarjuk tovább nyújtani e rövidnek szánt összefoglaló kereteit. Köszönjük az eddigi figyelmet, kommenteket. Boldog új évet és jó olvasgatást kívánunk!
