A Nagy Háború

Életkép az északi frontról

„Állásunk félköralakban ékelődik elő. A muszka időnkint azzal szórakozik, hogy légi torpedóval dob át nekünk egyet. Először ismerkedem meg ezzel a szörnyű fegyverrel. Szinte hangtalanul lövik ki, valószínűleg komprimált levegővel s így állandóan kell figyelni.

— Gyün a kacsa! — kiáltják az emberek s ahogy felpillantok, egy talán méteres lövedéket látok, amint a végén szétálló szárnyakkal, imbolyogva, szinte lassan, száll a magasba... már majdnem felettünk van... s akkor hirtelen, mintha egyensúlyát veszítené... lebukó orral zuhan lefelé és már robban is

Irtózatos egy detonáció, minden por meg büdösség. Alig lehet levegőhöz jutni s mire félig kábultan feltápászkodom, hogy utána nézzek, mi is történt, már látjuk ám a második torpedót jönni.

 Aknavetők az orosz fronton, jobbra egy "légi torpedó"
(Forrás: Wikipédia)

Pozsonyi utászok a Nagy Háborúban – 3. rész

A pozsonyi utászok nem csak műszaki munkálatokban, hanem gyakran gyalogsági harcokban is részt vettek. Így volt ez 1914 szeptemberében is a szerb betörés idején. A következőkben egy ilyen esetet, majd a szerbek kiverését követően az utászok által felrobbantani tervezett mitrovicai szerb hadihíd körüli eseményeket ismerhetjük meg.

 Szerb hadifoglyok
(Háborús Album – a Pesti Napló kiadása I. kötet)

Csak egy hét van karácsonyig, sokan már megvették az ajándékokat, én azonban biztosra veszem, hogy hozzám hasonlóan vannak, akik ezt még nem tették meg. A Nagy Háború iránt érdeklődők családtagjainak súgnám, hogy remek könyvek, igényes albumok jelentek meg mostanában (egy részükről már tudósítottunk), az e heti ajánlóban is szerepel mindjárt kettő. Lesz még mozi és tévé, no meg a hideg téli estékre a blog olvasgatása.

„Ma kezembe akadt egy első világháborúval foglalkozó korabeli könyv, egy anekdotát kimásoltam belőle. Nekem nagyon tetszett, esetleg érdemes lenne másokkal is megosztani, ha Önök is úgy gondolják.” – Az idézett levelet és az alábbi anekdotát Miklós Tamás olvasónk küldte. Nekünk is tetszett.

A huszár és a baka a keresztfa alatt ülnek és vitatkoznak, hogy melyik a különb katona: a huszár, vagy a baka?

A huszár önérzetesen mondja, hogy a huszár, a „vörös ördög” a világ első katonája.

A baka sem hagyja magát, hogy az régen volt, mióta a lövészárok szerepel, azóta az első katona, a ki a csatákat nyeri, mégis csak a baka.

De már az nem áll, mert a huszár is tud a lövőárokban harcolni, de a baka nem tud lovon ülni. „Ha az Úr Jézus leszállna a keresztfáról és beállna katonának ő is csak huszár lenne!” - vágta ki nagy hetykén a legnagyobb tromfot, várva a hatást.

A baka felmutat a keresztfára, s csak ennyit mond: „Az már osztég igazán nem áll, olvasd el, hogy mi van felibe írva:

In(fanterie) R(egiment) I.”

[I. gyalogezred – a szerk.]

Egy magyar srapnel robbanása - ahogy Hemingway leírja

Kerestem valamit a napokban, és ismét belelapoztam Hemingway első világháborús regényébe. Véletlenül megakadt a szemem egy látványos srapnelrobbanás leírásán, a történet érdekessége, hogy minden bizonnyal egy magyar alakulat által kilőtt srapnelről lehet szó.

 Ernest Hemingway 1918-ban Milánóban

Pozsonyi utászok a Nagy Háborúban – 2. rész

1914. augusztus 12-én a Száván történt erőszakos folyamátkelést követően a kaposvári 44. közös gyalogezred 8. százada szilárdan megvetette lábát a szerb oldalon, és lehetővé vált, hogy az utászok a készültségben álló további gyalogegységeket is gyorsan áthajózzák. A pozsonyi 5/2. utászszázad a később beérkezett 5/4. utászszázaddal együtt ezután 10 evezős kompot és két kikötő hidat épített, majd rövidesen egy tábori ágyús üteget is átszállított az ellenséges partra. Az 5/2. utászszázad gyors és határozott cselekvésének az érdeme, hogy a 62. gyalogdandár augusztus 12-én 15 óra 45 perckor elfoglalta Szabácsot (Šabac - Szerbia). A város elfoglalása után az áthajózást már itt folytatták.

 A szabácsi hadihíd korabeli képeslapon

Örvendetes, hogy idén több könyv is megjelent az első világháború témájában. Az utóbbi időben minden hétre jutott legalább egy könyvajánló, így van ez most is, sőt ezen a héten két, mostanában megjelent érdekességet is ajánlhatok: Balla Tibor hiánypótló művét, A Nagy Háború osztrák-magyar tábornokait, illetve Sallay Gergelynek az első világháborús osztrák-magyar alakulat- és emlékjelvényekről írt munkáját. A héten is lesz Svejk a Tivoliban, a tévében pedig a már ismert játék- és dokumentumfilmek.

Behívás és bevonulás a háború kitörésekor – 2. rész

A részleges mozgósítás után Székesfehérváron, a nagy számú katonai alakulattal rendelkező katonavárosban is mozgalmassá váltak a napok. Az eseményeket a legnagyobb példányszámú helyi lap tudósításai alapján követjük nyomon. A lelkes hangulat magával ragadta az újságírókat is, akik kint voltak az utcán, sodródtak az eseményekkel, gyűjtötték a híreket, sok esetben írásaikkal fokozták olvasóik hangulatát.

 Ideiglenes „kaszárnya” a bevonulók részére, Pesti Hírlap

Kutatási esetek a magyar hadilevéltári kirendeltségnél

Az alábbi, 2007-ben készült írását Hermann Róbert bocsátotta blogunk rendelkezésére, aki 2003 januárjától 2008 szeptemberéig volt az Osztrák Hadilevéltár mellett működő Állandó Magyar Levéltári Kirendeltség vezetője. A cikkből olvasóink tájékozódhatnak a Nagy Háború bécsi hadilevéltárban fellelhető családtörténeti kutatásokat segítő forrásairól és jó néhány érdekes kutatási esettel is megismerkedhetnek.

Az osztrák Staatsarchiv Kriegsarchivjában működő magyar levéltári kirendeltség feladatai között a Kriegsarchiv magyar vonatkozású anyagainak feltárása, másolás céljából történő hazajuttatása, a magyarországi kutatók kutatásainak elősegítése mellett az elmúlt években egyre nagyobb mértékben szerepelt a nem hivatásos kutatói érdeklődés kielégítése. Maga az aktaforgalom is érezhetően megnőtt, hiszen az elmúlt években szinte majdnem minden munkanapra jut egy-egy akta. Az alábbiakban néhány érdekesebb eset alapján kívánom bemutatni, hogy milyen típusú megkeresésekkel van dolgunk a Kriegsarchivban.

 A Kriegsarchivnak helyet adó Osztrák Állami Levéltár épülete

Pozsonyi utászok a Nagy Háborúban – 1. rész

Új sorozatunkban a pozsonyi császári és királyi 5/2. utászszázad harctéri eseményeiből ismertetünk meg a blog olvasóival néhányat. A század hadiútja, mint minden egységé, a mozgósítás során kezdődött. A hadilétszámra kiegészített század a 2. hadsereg felvonulási körletébe lett irányítva, s 1914. augusztus 2-án 17 óra 39-kor érkezett meg a Száva partján fekvő Ruma községbe, ahol kirakodást követően a szállására vonult.

 Átkelés a Száván korabeli képeslapon