@PintérTamás:

lehet nekem is majd költöznöm kell, és a blog export-import zökkenőmentesen működött? vagy nem mentették le a költösékor hanem újat szerkesztettek?

Bejegyzés: Elköltöztünk

@tesz-vesz: Könnyebben kezelhető, jobb, szebb, stabilabb, saját megoldást akartunk.

Bejegyzés: Elköltöztünk

az index tulajdonváltása miatt történt a költözés?

Bejegyzés: Elköltöztünk

@Molnár Z.: Blogunk új oldalra költözött a teljes korábbi tartalommal. Kérem, hogy az ottani cikk alatt fogalmazza meg a kérését:
nagyhaboru.hu/blog/2013/06/13/nok_a_fronton_a_monarchia_apolonoirol/

Bejegyzés: Nők a fronton - a Monarchia ápolónőiről

Tisztelt Szerző!
Kiváló cikk, olvasmányos, mégis rendkívül informatív. A nők szerepét kutatom az első világháborúval kapcsolatosan, a doktori disszertációmhoz tanulmányoznom kellene a tanulmányban szereplő:császári és királyi hadügyminisztérium 1915. évi 29445/14. számú rendeletét. Esetleg hozzáférhető valahol?
Nagyon szépen köszönöm!

Bejegyzés: Nők a fronton - a Monarchia ápolónőiről

Köszönjük!

Szegény azt hitte, mindenkinek a hazáért dobog a szíve, aztán hogy elárulták őt is, a hazát is...

Bejegyzés: „Előttünk kibontakoztak Szentgotthárd tornyai...”

Köszönöm a közreadást, nagyon lebilincselő volt olvasni.

Bejegyzés: „Előttünk kibontakoztak Szentgotthárd tornyai...”

@BartókBéla: Nagyon jó fotók, köszönjük, Béla!

Bejegyzés: Emlékkép egy tábori fotóstúdióból, 1878

Gratulálok a kitartó és figyelmes nyomozáshoz!
Mondjuk Jovan Sveticként is el tudom képzelni ezt a fiatalembert... Az viszont biztos hogy Ó-Gradiska a Száva északi partján stratégiai szempontból is fontos támaszpont volt 1762-től. A hatalmas erőd volt az okkupáció egyik kiindulópontja (Új-Gradiska kissé távolabb északkeletre található Horvátországban Bosnyák-Gradiska pedig Ó-Gradiskáva szemben a Száva déli partján 1878-ig török fennhatóság alatt állt)
"Az Ó-Gradiskánál gyülekezett 7. hadosztály zöménél az átkelés biztosítására július 29.-én reggel egy 3 vontató hajóból összeállított kompon mindenek előtt a 22. gyalogezred 3 százada kelt át a túlsó partra, melyeket csakhamar Gradiskán alul pontonok segítségével átszállított 2 ugyanazon ezredbeli század követett. Ezen osztagok védelme alatt az utászok d. e. 9 óra 45 perc és 12 óra 30 perc között hadihidat vervén, azon az 5. dsidás ezred 2 századából álló előhad, majd a hadosztály törzse, utána a 22. gyalogezred többi részéből és 1 hegyi ütegből János Salvator főherceg parancsnoksága alatt álló elővéd kelt át" - olvasható Bánlaky hadtörténetében.
Szóval ez az utász hadapród-tiszthelyettes is kivehette alaposan részét a boszniai műszaki munkálatokból:
Az okkupáció utáni hetekből pedig a pozsonyi Löwy József bécsi udvari fotósnak vannak képei a neten:
www.europeana.eu/cs/search?page=1&view=grid&query=josef%2BL%C3%B6wy%2BBosnien

Bejegyzés: Emlékkép egy tábori fotóstúdióból, 1878

A rendezvény eseményszervezője a FB-on:
www.facebook.com/events/1083901809683985

Bejegyzés: Egy műegyetemista a Nagy Háborúban

@Mihály István: Az alapítványunk kiadásában, a sorozatot a blogunkon is gondozó T. Horváth Attila szerkesztésében sikerült megjelentetnünk nyomtatásban is az emlékirat első világháborús részét. Most jött ki a nyomdából, hamarosan a könyvesboltokban is elérhető lesz.

Bejegyzés: „Minden épkézláb embernek kötelessége, hogy fegyverbe álljon!”

@Antal70: Köszönjük az információt, nagyon érdekes! Van esetleg korabeli fotójuk róla és a katonatársairól?

Bejegyzés: „No, megálljatok, majd rendbe szedlek én benneteket!”

@PintérTamás: A csoportképen a felső álló sorban balról a 4. személyben két, még élő unokája, egymástól függetlenül Molnár Lajos dorozsmai tizedest véli felismerni, aki híradósként (telefonos) szolgált és a kitüntetésre való felterjesztéséből egyértelmű, hogy a 46.-os gyalogezred 3. századának a tagja volt.

Bejegyzés: „No, megálljatok, majd rendbe szedlek én benneteket!”

Gratulálok, Gyuri! Nagyon érdekfeszítő volt mindkét rész. Azért van abban egy hatalmas adag pesti csibészség, hogy a lassú merev és hagyományos haditengerészettől Déry főhadnagy átment a fürge búvárhajókhoz. Szabadabb és kreatívabb volt a harctevékenységük. Olyanok lehettek mint az Égei-tenger kalózai! Kellett a görögnek az antatot támogatni ?!
És micsoda zsákmányai voltak k. u. k. U 27 nevű Cápának! Itt a lista: en.wikipedia.org/wiki/SM_U-27_(Austria-Hungary)
Mondjuk a skót zászló nélküli brit lobogó is megérne 1-2 kérdést. Mostanában lehet csak ilyet látni...

Bejegyzés: Tengeralattjárók fedélzetén

Szép munka, gondos szöveg, figyelmes terepszemle, kitartó veszteségkutatás, elismerésem, Jani.

Bejegyzés: Veszprémi honvédek pokoli napjai a Piavén túl

@PintérTamás: Köszönöm, elolvastam. Elképesztő, mi játszódhatott le a honvédekben egy ilyen támadás előtt és alatt.

Bejegyzés: „Borzasztó pokol van a partokon...”

@Gátai Róbert: Az eseményekhez megismeréséhez ajánlom Kókay László naplójának az elolvasását is ugyaninnen, aki gyalogság oldaláról örökítette meg az eseményeket: nagyhaboru.blog.hu/2018/06/15/atkeles_a_piaven

Bejegyzés: „Borzasztó pokol van a partokon...”

Szörnyű lehetett így elpusztulnia annyi embernek. Ahogyan Király Iván írja: nem volt összeköttetés a két part között, így a sebesülteket kiáltozásaik ellenére sem mentette ki senki. Elvérezve vagy az olaszok tűzereje által lelték embertelen halálukat... :(

Bejegyzés: „Borzasztó pokol van a partokon...”

Nekem főleg azok a részek tetszettek, amelyek azt írták le, hogy hevenyészve, milyen átsorolásokkal igyekeztek egy-egy újonnan alakított egység magját létrehozni. Engem leginkább a nemzetiségi keveredés izgat főként éppen a honvéd ezredeknél. Nem csak azért, mert a vezényleti nyelv magyar volt és mondjuk egy cseh legénységű üteg nem tudhatott valami knnyen szót érteni. Velük nyilván ékes németséggel ment a diskurzus. Hanem azért is, mert már a háború alatt is (utána meg főleg) a száv nemzetiségű egységeket megbízhatatlannak tartották. Érdekes lenne egyenként végigmenni, hogy a hiányzó ágyús majd tarackos osztályok, ütegek melyik közös egységtől voltak vezényelve. De lehet, hogy ez az egész nemzetiségi kérdés, mint a kohézió akadálya csak nekem és utólag tűnik fontosnak.

Bejegyzés: A 41. honvéd tábori tüzérdandár felépítése és szervezeti változásai a világháború alatt

@KajonÁrpád: Köszönöm, megtaláltam a szöveget az 1926-ban indult Tüzérségi lőutasítás 6. (1932) füzetében.
Valóban "tervmérés" szerepel, ami kissé abszurd: hogyan lehet egy tervet mérni?
Csak utólag mérhető a realitása, ha megvalósítják, előre nem lehet mérni...
Addig ezt ajánlom, ha nem ismernéd:

mek.oszk.hu/18400/18455/18455.pdf

(Ez pedig 1917-ben már elavultnak tűnik, de sok kudarcot megmagyaráz...)

Bejegyzés: A 41. honvéd tábori tüzérdandár felépítése és szervezeti változásai a világháború alatt