A 7., 8. és 9. isonzói csata
1916 nyarán a hadiszerencse elpártolt az Osztrák–Magyar Monarchia mellől. A keleti fronton a Bruszilov-offenzíva az összeomlás szélére juttatta az osztrák–magyar haderőt; az olaszok a hatodik isonzói csatában elfoglalták a Doberdót és a Görzi medencét, Görz városával együtt; Románia belépett az antant oldalán a háborúba, a román hadsereg benyomult Erdélybe. Ausztria–Magyarország gyengülése és szorult helyzete láttán az olasz sajtó és a közvélemény azt várta Luigi Cadorna vezérkari főnöktől, hogy egy nagy őszi támadással végre foglalja már el Triesztet.
Új sorozatot indítunk a mai nap. Az 1916-os 
Az alábbiakban a szerző egy kaposvári műteremben készült egészalakos katonaportrét vesz górcső alá. Nemcsak az egyenruha sajátosságait ismerhetjük meg, hanem azt is, hogyan datálható a fotó, illetve mit tudhatunk meg a kép alapján az egyenruha viselőjéről.
Az Osztrák–Magyar Monarchia ellen 1916. augusztus 27-én megindított román támadás már annak első napján elérte Háromszék vármegyét. Az agresszió következtében menekültek tömegei keltek útra nyugati irányban. Közülük többen eljutottak a 650 km-re fekvő Szabadkáig, ahol a Bácskai Hírlap újságíróinak mondták el élményeiket.
Tüzérünk visszaemlékezésének legvégén a harctéri létfenntartási- és életösztönről elmélkedik, s a vad embernek megismert rohamista katonákról is kifejti a véleményét. Végezetül megállapítja: „bellum interdicendum omnio, – vagyis – a háborút teljesen el kell tiltani…” 
Gömörmihályfalva kis település a történeti Gömör megyében; a Vály-völgyben terül el, lakossága 100 fő körül mozog. A település egyik lakója, Forgon Andor, a falu híres szülöttje, a Nagy Háborúban elesett dr. Forgon Mihály emlékére egy szobát rendezett be, ahol megismerkedhetünk a településsel és a doktor munkásságával, életének történetével.
Az Osztrák–Magyar Monarchia fémszükségletét már a háború kirobbanása előtt is csak importból tudta kielégíteni. Kivételt ez alól az alumínium jelentett. A háború kitörésével a hadiipar szükségletei ezért megkövetelték minden fontos fém és fémötvözet begyűjtését. A hadipar számára legfontosabb fém, a réz beszerzése különösen nehéz helyzetet teremtett. Ugyanis a Monarchia rézszükségletének csak 7,8 %-át tudta megtermelni. A hiányzó rézmennyiséget elsősorban az USA-ból szerezte be. A háború kirobbanását követően azonban az amerikai behozatal az antant blokádja miatt nem volt lehetséges. 
Tüzérünk a harctéri élményei mellett fontosnak érzi, hogy a háború alatt általa megismert vidékek lakosságának az életéről, szokásairól és erkölcsi felfogásáról is megemlékezzen. Erdélyben rendkívüli módon meglepte a szexuális élettel kapcsolatos általános gondolkodás és a nők erkölcsi felfogása…
Az 1914–1918 között zajló első világháború több millió hősi halottat követelt. Voltak, akiket kitüntettek és életben maradtak, de voltak olyanok is, akik nem tudtak hazatérni szeretteikhez. Közéjük tartoztak az 1715-ben Magyarországra települt, német eredetű Holmár család férfi tagjai is. A családnak a Fejér megyei Rácalmáson és a Tolna megyei Dunaföldváron élő tagjai közül nyolcan fordultak meg a nagy háború különböző frontjain.
A cirkuszi hadijátékok, amelyek Franciaországból származtak és a híres csaták újrajátszását jelentették, rengeteg szereplőt és állatot mozgattak meg, ezért nagy sikert aratva születtek újjá Oroszországban a Nagy Háború idején. Az első ilyen hadijátékot már az 1877–1878-as orosz-török háború után bemutatták, amikor több mint 100 gyalogos és lovas katona szerepelt a cirkuszban robbanások és füst közepette, de híres volt az 1380. évi kulikovói csata újrajátszása is. A nézők nemzeti büszkeségét növelték ezek az előadások, és ez folytatódott 1914 őszén is.
Legutóbbi kommentek