A Nagy Háború

1916 januárjában jelent meg a korszak egyik legnépszerűbb képes hetilapjában, a Tolnai Világlapjában ez a háborús időkre aktualizált, gyermekeknek szóló ábécés szócikk-gyűjtemény. Egyik fele békebeli ablakzsiráf, másik fele belföldi és külföldi egyenruhásokat magyaráz rövid versikékben: a magyar honvéd híre messze földön ragyog és a vörös ördögnek nincs párja az ég alatt, ellenben a kozák kegyetlen, de ha szükségét érzi, megfutamodik, a komitácsi nem jó bácsi, a francia katona pedig bánatos, mert a német elverte. Köszönjük az anyagot Orsós Istvánnak, illetve a Kovács Pál Szellemi Műhelyének.

Az első világháború hadieseményei Gyergyó vidékén 4/2. rész

A román front megnyílása után a Székelyföld északi részén, a Gyergyói-medencében és környékén vívott harcokat bemutató sorozatunk második részében az osztrák–magyar csapatok a Maros és a Laposnya völgyében 1916 októberében kibontakozó ellentámadásának és a vidék felszabadításának a történetét ismertetjük.

Barcasági csángók visszaemlékezései menekülésükre 4.

Marosújvárról Magyarcsesztvére vezet a Brassó vármegyei Barcaújfaluból Balogh György bíró vezetésével menekülők útja. Itt gróf Mikes Kelemen birtokán szeretettel fogadják őket. A szállás mellett itt munkát is kapnak, s nem kell tovább vándorolniuk. 1916. november 3-án, tíz hetes menekültlét után, innen indulnak vissza szülőfalujukba…

Fischer Ottó 29-es vadász lapja Vetsey Magda úrleánynak Aradra

Kedves Magda!

Látja mégis sor kerül a virágjaira. Holnap menek rapportra a századom nevében kérni, hogy vigyenek minket a románok ellen. Azt hiszem ezt nem tagadhatják meg. Minden esetre most hálát adok az Istennek, hogy eddig életben maradhattam –
ott, Székelyföldön – szívesen. Kezét csókolja Fischer

[1916.IX.4.]

Az első világháború hadieseményei Gyergyó vidékén 4/1. rész

1916. augusztus 27-én Románia hadat üzent az Osztrák–Magyar Monarchiának és csapatai azonnal támadásra indultak, betörve Erdély területére. Székelyföld a románok kezébe került, amíg meg nem érkeztek az osztrák–magyar és német csapatok, hogy megindítsák ellentámadásukat, s kiverjék a támadókat. A Székelyföld északi részén, a Gyergyói-medencében vívott harcok történetét négyrészes sorozatban mutatjuk be. Az első részben a Román Királyi Hadsereg gyergyói térségben indított támadását ismertetjük.

Barcasági csángók visszaemlékezései menekülésükre 3.

A Barcaújfaluból Balogh György vezetésével menekülő 13 család útja elhagyott településeken vezet keresztül, ahol a bíró az „erkölcsös viselkedésre” figyelmezteti az övéit. Hosszú vándorlás után Marosújvárra érkezik a karaván, ahol a gróf csőszével és intézőjével gyűlik meg a bajuk...

Az első világháborúban a Gallipoli-félsziget védelmében vívott heroikus küzdelem a mai Törökország nemzeti identitásának egyik sarokköve, a modernkori török hőskultusz talán legismertebb szimbóluma. Ennek köszönhetően a félszigeten egymást érik a monumentális emlékhelyek. Filmek, dalok, kiállítások, emléktárgyak és kiadványok tömkelege őrzi a száz évvel ezelőtti harcok és a török katonahősök emlékét. A Gallipoli csaták századik évfordulójához közeledve érthető módon az amúgy is élő emlékezet még nagyobb hangsúlyt kapott, amely megmutatkozott mind a megemlékezések, mind a szakmai konferenciák számában. Természetesen a centenárium alkalmából számos új publikáció és újra kiadott korabeli forrás is napvilágot látott.

Egy cseh ezred búcsúzása egri állomáshelyétől 1918-ban

Az 1918-as forradalmi események meglepő epizódja volt Egerben a magyar és a cseh nemzeti himnusz többszöri elhangzása, ami a városban állomásozó cs. és kir. kuttenbergi 21. gyalogezred pótzászlóaljában szolgáló cseh katonák és a magyar kisvárosi polgárok akkori kapcsolatát jellemezte. A polgári lakossággal ugyanis együtt ünnepeltek a 21-esek is. A katonák letépték a sapkarózsákat, és helyébe nemzetiszínű szalagot vagy őszirózsát tűztek. Eltűntek a kaszárnyákból a Habsburgok jelvényei, a kétfejű sasos jelvények és a fekete-sárga színek is.

Barcasági csángók visszaemlékezései menekülésükre 2.

A román betörés elől a Brassó vármegyei Barcaújfaluból Balogh György bíró vezetésével szekerekkel menekülő 13 család Erdély középső területei, Földvár, majd Nagy-Küküllő vármegyében Kőhalom felé veszi az irányt, hogy a közbülső megyéket átszelve eljusson a végállomásként a hatóságok által meghatározott Torontál vármegyébe. A 4 férfi, 18 nő, 33 gyerek 18 ló, 10 ökör és 9 tehén, valamint bivaly karavánja a bíró irányításával rója a poros erdélyi utakat…

Feleségem Cser Imre nevű dédnagyapjáról sokáig csak annyit tudtam, hogy Budapesten élt, és matematikatanár volt. Nemrégiben az egyik rokon megemlítette, hogy egy világháborús sebesülés következtében egyik fülére rosszul hallott. Unokái annyit tudtak, hogy a Doberdón szolgált, ott szenvedte el a súlyos fejsérülést. Ez az információ felkeltette az érdeklődésemet, és elhatároztam, hogy megpróbálok minél többet kideríteni Cser Imre életéről és persze katonai múltjáról.