Az Országos Széchényi Könyvtár Térképtára 2015 őszén indította el gazdag első világháborús térképanyagát bemutató tematikus kiállítás-sorozatát. Sorban az első – kapcsolódva a könyvtár nagy kiállításához – a propagandatérképekkel foglalkozott, a gyűjtemény összetétele miatt főként külföldi (brit, francia, német) anyagot mutatva be. A második kamarakiállítás szeptember 29-én nyílt meg, témája pedig, mint az a címéből is kiderül, a háború különböző aspektusainak bemutatása, mi jutott el ebből a hátország olvasóközönségéhez, valamint miként használták és tették egyedivé (kéziratos bejegyzésekkel) ebben az időszakban a kartográfiai dokumentumokat.
A világháború alatt a térképek, atlaszok kiadása is ugrásszerűen megnőtt, hisz ez volt az a forrás, ahonnan az otthon maradottak tájékozódhattak, hol húzódnak a frontvonalak, hova szállíthatták a hadifoglyokat, egyáltalán: épp ki vesz részt a háborúban. Kiváló eszköze volt a propagandának is, gondoljunk csak a nemzetiségi térképekre, melyekkel egy-egy ország területi követeléseit támaszthatta alá, vagy épp az afrikai győzelmeket vagy a gyarmatbirodalma gazdasági fölényét taglaló brit falragaszokra, de a kiállításban is szerepel egy, a korlátlan tengeralattjáró-háború első évét kis elsüllyesztett hajókkal szemléltető német plakát. Érdekes jelenség, hogy a polgári célra kiadott térképek, sőt, ’hadi’ atlaszok jelentős részén nincs semmifajta információ az aktuális harcállásokra vonatkozóan, ami betudható egyrészt a hatalmas kiadásszámnak (egyszerűbb volt egy már meglévő politikai vagy topográfiai térképet újra felhasználni), másrészt annak is, hogy létezett egyfajta öntevékenység is az olvasók részéről, nevesen a frontvonalak saját kezű bejelölése az érkező hírek alapján. Erre láthatunk egy kiváló példát a kiállításon is, egy holland ’interaktív’ térképet a nyugat-európai erődökről, kivágható kitűző-zászlócskákkal, amelyekkel az erődítések elestét jelölhették.
Nem feledkezhetünk el természetesen a katonai topográfiai térképekről sem, ezekből is látható néhány a kiállításon, így a Przemyślt és környékét ábrázoló 1:200 000-es méretarányú munka, valamint több kéziratos bejegyzésekkel ellátott térkép.
A tárlat a kartográfiai munkák mellett több tárgycsoport bevonásával szélesebb körű képet szeretne adni a bemutatott témáról, így sajtófotók, plakátok, kisnyomtatványok másolatai is bemutatásra kerülnek, a könyvtár Plakát- és Kisnyomtatványtárából, valamint Diafilm- és Fotótárából.
Mivel az egyes vitrinek és tárlók más-más tematika köré csoportosulnak, érdemes röviden felvázolnunk a kiállítás szerkezetét:
Az első vitrinben láthatóak a hátországban használt anyagok, az egyedi kéziratos térképek és a megszállt vagy háború sújtotta területeket ábrázoló művek. Érdemes kiemelnünk a közös hadsereg brassói 2. gyalogezredének hadnagya, Maximilian Dietrich von Sachsenfels (1878. Nagyvárad – 1918. Nagyszombat) kéziratos megjegyzéseivel sűrűn ellátott hagyatékát, mely egyfajta ’térkép-napló’, hisz tulajdonosa feljegyezte az olasz frontra vezető útján szerzett tapasztalatait, elsősorban katonai szempontból. Egy rövid szakasz fordítását is olvashatjuk, némi ízelítőt kapva a jegyzetek stílusáról és tartalmáról is.
A második vitrin a kor haditechnikáját és annak újításait mutatja be, már ami térképeken bemutatható. Az erődrendszerek és a vasúti szállítás mellett helyet kap az Osztrák–Magyar Monarchia rádiós felderítése, a tank mint új technikai eszköz (borítón ábrázolva), valamint egy katonai topográfiai térkép, mely a Bruszilov-offenzíva kezdetén (1916. június 4-6.) készült. Ez utóbbihoz jelmagyarázatot is mellékeltünk, mivel az akkoriban katonai körökben közismert jelrendszer a ma emberének már nem sokat segít a hadihelyzet rekonstruálásában.
A harmadik vitrin már túlmutat a háborún, mind térben, mind időben. Fő tematikája a hadikórházak és a hadifogolytáborok, de ide került a semleges országok térképkiadását képviselő dán hadszíntértérkép, az Orosz Birodalom területének 1918. március 3-át követő felbomlását illusztráló munka, valamint egy 1939-ben, feltehetően a 20 éves évforduló alkalmából tervezett és gyűjteményünkbe került összfegyvernemi emléklap, melynek utóéletéről egyelőre semmiféle információval nem rendelkezünk. Szintén ritkaságszámba megy az a helyszínrajz, mely az egykori sopronnyéki (ma Neumarkt, Burgerland) hadifogolytábort ábrázolja. Mindez egy terv, az ideális állapotot mutatja be, de így is jól érzékelteti, milyen logisztikai, technikai háttér kellett egy-egy több ezer főt magába foglaló tábor üzemeltetéséhez.
A két külön tárlóban a fentiektől kissé eltérő anyagot mutatunk be. Az egyikben egy, a nyugati és keleti front állását napról-napra követő holland térképsorozat tagjai kerültek, 1916. június hónapjából. Az egyes példányok számozása alapján a háború kezdete óta majdnem minden nap kiadták ezeket a vázlatos térképeket. Mivel a kérdéses időszakban zajlott Verdun ostroma, a nyugati helyzet valóban változatlan volt, szemben a keleti fronttal, ahol ekkor kezdődött az orosz áttörés, ami a frontvonal gyors változásán is jól látható.
A másik tárlóban láthatjuk Lakath János (1859-1924) berhidai lakos iskolai atlaszát, melybe számtalan cikket és több térképet ragasztott az eseményekkel erősen foglalkozó tulajdonos. 1915-ben ő maga is megjárta tartalékos hadnagyként a frontot, öt hónap után azonban tüdőgyulladás miatt leszerelték. Ezen a személyes tárgyon keresztül rövid betekintést nyerhetünk a kor emberének érdeklődési körébe – ami ebben az időszakban érthető módon az élet minden szintjét érintő háború –, valamint abba is, milyen információkhoz, milyen forrásokhoz juthattak hozzá a hátországban élők.
A kiállítás megtekinthető 2017. március 31-ig az Országos Széchényi Könyvtár Térképtárának folyosóján (VI. emelet) a tár nyitvatartási idejében: keddtől péntekig 9.00-17.00, szombaton 9.00-14.00 óra között.
Szerző: Samu Botond, Országos Széchényi Könyvtár
