Azután, hogy az olaszok 1917 végén a Piave–Monte Grappa frontvonalon feltartóztatták a caporettói áttörés folytatását célzó német és osztrák–magyar offenzívát, félévre megmerevedett a front. Majd a Monarchia 1918. június 15-én új nagy támadást indított, amelyről joggal írták, hogy annál „feleslegesebb és értelmetlenebb kevés akad a hadtörténelemben” (Hajdú Tibor-Pollmann Ferenc: A régi Magyarország utolsó háborúja 1914-1918).
Az akmolinszki táborban töltött első napon a foglyok berendezkednek szobáikban, és elfogyasztják a megszokott orosz káposztás ebédet. Bár a priccsek kemények, László József némi átalakítással és légpárnájával szinte kényelmes körülményeket tud teremteni magának az alvás óráihoz. Hogy némileg megnyugtassa magát, képzeletében feleségéhez és kislányához kalandozik, s elképzeli örömüket, amint leveléből megtudják, hogy a harcmezőről a biztonságos hadifogságba került…
Sorozatunk következő képén egy honvéd őrnagy látható dolmányban (díszzubbonyban). A háború előtt Újvidéken készült fotó valószínűleg a m. kir. szabadkai 6. honvéd gyalogezred tisztjéről, Meleghy Ágostonról készült...
Purpriger Dezső tartalékos főhadnagy a m. kir. miskolci 10. honvéd gyalogezred I. géppuskás századának parancsnoka 1917. augusztus 8-án esett el a Magyaros tető közelében, és Úzvölgyében temették el. Harminc évnyi életét nehéz, de nem lehetetlen rekonstruálni, így az erdélyi katonai temető egy újabb hősi halottjának tudunk személyiséget adni. A következő poszt életének azokra a részleteire hívja fel a figyelmet, amit a hadtörténelem nem jegyzett fel.
László József és társai megérkeztek hosszú utazásuk végállomására, Akmolinszkba, ahol az egykori járványkórházban szállásolják el őket. Elsőként mindenki igyekszik elfoglalni a legkellemesebbnek ígérkező szobát és ágyat. A feljegyzésekből és rajzvázlatokból részletesen megismerhetjük az épületet, a sajátságos kialakítású ablakokat és ajtókat, a mosdók és mellékhelyiségek állapotát, és a lazaretthez tartozó udvart és kertet.
Az első világháború idején addig soha nem látott mennyiségben és kivitelben keletkeztek a fronton vagy a hátországban a különféle katonai alakulatok, a hadifogságban pedig a táborok saját újságjai. Ilyen, fronton szerkesztett újság volt A Négyes Honvédek Háborús Lapja is, amit a m. kir. nagyváradi 4. honvéd gyalogezred tisztikara, elsősorban Jámbor Lajos hadnagy szerkesztői és lapkiadói munkájának köszönhetően, 1916 és 1918 között adott ki. A lap 1918. áprilisi számában, vicces történetek, aranyköpések, színpadi jelenetek, ezredhírek, kesergő és csúfolódó versek társaságában, a tárcarovatban jelent meg Ács Vilmos hadnagy pünkösdi története a szemben lévő lövészárok olasz káplárjáról, Caneppa Attilióról. Ács írásán keresztül megismerhetjük a gyilkos aknaharc együttérző emberi oldalát.
A háború elengedhetetlen kelléke a tábori konyha. Sorozatunk következő fotóján egy felsorakozott konyhai személyzetet láthatunk, ahol ki-ki azt a tárgyat tartja a kezében, amivel épp foglalatoskodott...
Átélt ostromok tüze, rekkenő nyár és fagyos tél, lövészárok-kiszolgáltatottság és otthon-hiány közepette talán figyelem terébe sem lopódzik, kézbe sem kerül az a mutatós regény, mely a „boldog békeidők” aranyló hétköznapjait felváltó szarajevói eseményt, annak regényes hátterében magukat a katonasorsokat, élő közösségek élő egyedeinek korszakos csalódását örökíti meg a belgrádi író, Aleksandar Gatalica művében.
A fogolykaraván utazásának utolsó két napján jobb híján a steppei utakat figyelik meg, megállapítva, hogy azok jelentősen eltérnek az Európában megszokott, kiépített utaktól. A síkság felett megjelenő délibábok tudják valamelyest lekötni a foglyok figyelmét. Október 7-én különös fata morganát figyelnek meg mielőtt megérkeznek útjuk végállomására, Akmolinszkba…
Sorozatunk következő fotója a háború egy békés jelenetét örökíti meg valahol Olaszországban. A képen valószínűleg pucereket, azaz tisztiszolgákat láthatunk egy pacsit adó kutyussal...
Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…
Legutóbbi kommentek