Képek az asztalfiókból 10.
A Ludovika Akadémián az uralkodó születésnapján került sor a frissen végzett tisztek avatására. Ferenc József idején ez augusztus 18-át, míg IV. Károly esetében augusztus 17-ét jelentette. Az asztalfiókunkból most az 1917. évi avatás néhány fotója került elő a korabeli sajtó beszámolójával együtt. Írásunkban röviden a tisztképző történetét is áttekintjük.
A Ludovika Akadémia rövid története 1808–1918 között
II. József uralkodása alatt már felmerült egy magyar tisztképző iskola létrehozása, de a bécsi kormány újabb és újabb nehézségeket gördített a megvalósítás útjába. A napóleoni háborúk hatására a viszonyok kedvezőbbé váltak, és az 1808-as országgyűlés törvényt fogadott el az akadémia felállításáról, amit I. Ferenc harmadik feleségéről, Ludovika királynéról neveztek el, egyúttal mintegy 1 300 000 Ft felajánlás érkezett a célra. A háború folyása azonban kedvezőtlen fordulatot vett és az 1811-es devalváció a felajánlások értékét a töredékére csökkentette, ami ismét hátráltatta az intézet megalakulását. A következő években több épület is szóba jött lehetséges helyszínként, de igazán egyik sem felelt meg a célnak. Az 1820-as évek végére újabb lendületet kapott az ügy, s az Orczy-családtól megvették az ún. Orczy-telket, ami különböző adományokkal tovább bővült. József nádor 1829-ben megbízta Pollack Mihályt a tervek elkészítésével, az épület pedig 1830–36 között fel is épült.
Az Akadémia azonban nem nyitotta meg kapuit, mivel az 1830-as országgyűlés határozata szerint az oktatás magyar nyelven folyt volna, amit a kormány hevesen ellenzett és álláspontjából egyik fél sem engedett. A szabadságharc alatt, 1849 januárjában ugyan elindult az oktatás, de a hamarosan bevonuló császári csapatok kórházat alakítottak ki az épületben, ami 1872-ig ekként is működött.
A kiegyezés után végül 1872-ben az épületet megkapta a honvédelmi minisztérium és még abban az évben megindulhatott az oktatás. Eleinte a törvényi keretek miatt csak a honvédséghez már besorozott egyének vehettek részt a tanfolyamokon. Három képzés futott párhuzamosan: egy 8 hónapos előkészítő a tisztképző tanfolyamhoz, az 1 éves tisztképző tanfolyam és a felsőbb tiszti tanfolyam. Ez utóbbi egy előkészítő volt azoknak a tiszteknek, akik bécsi hadiiskolába szándékoztak felvételizni.
1883-ban változtattak a rendszeren. Kettéválasztották a tartalékos és a tényleges tisztek képzését. Az előbbi 1890-ben meg is szűnt az akadémián, mivel a megnövekedett létszám miatt a honvédkerületeknél zajlott. A tényleges tiszti képzés pedig lényegében hadapródiskolai jellegű lett, a 14–16 éves fiatalokat 4 év oktatás után tanulmányi eredménytől függően hadnagyokká (a két legjobbat), hadapród-tiszthelyettessé (jeles és igen jó eredménnyel) illetve hadapród-őrmesterré nevezték ki.
Végül 1897-ben, hosszas politikai csatározások után, báró Fejérváry Géza hadügyminiszternek sikerült elérnie, hogy a Ludovika ténylegesen tisztképző akadémia legyen, a bécsújhelyi Mária Terézia Katonai Akadémiával teljesen egyenértékű. Az 1898-tól induló, új rendszerű, 3 éves képzés után az összes akadémikust immár hadnaggyá avatták fel.
A háború kitörése idején, 1914. augusztus 1-én felavatták és a harctérre indították az akkori III. éveseket, majd október 15-én a korábbi II. évfolyamot is. 1915. március 15-én, alig másfél évnyi tanulmány után, az I. évfolyam is harcba indult, őket követték alig 10 hónapos képzéssel az új I. évesek 1915. augusztus 18-án.
Mivel a népfelkelési kötelezettséget a 18 évesekre is kiterjesztették, ezért törvényt kellett módosítani, hogy az ennél fiatalabbakat felvehessék az Akadémiára. A létszámot évfolyamonként 120 főre bővítették a képzési idő pedig két év lett. 1916. augusztus 1-től 1 éves tanfolyamot hirdettek, a legalább 3 hónapos harctéri szolgálattal rendelkező, 18 éves és középiskolát végzett fiatalok számára. Így 1917. augusztus 17-én egyszerre avatták fel két éves képzés után az akadémikusokat, illetve az egy éves akadémia tanfolyamot végzőket. Erről az eseményről készültek az alábbi képek.
Tisztavatás 1917. augusztus 17-én
Az 1917. augusztus 17-én, IV. Károly születésnapján tartott tisztavatásról így számolt be a Magyarország című lap 1917. augusztus 18-ai száma.
„A király születésnapja alkalmából fényes ünnepség keretében avattak fel ma százhuszonkét akadémikust és kilencvenhat tanfolyam-hallgatót. A Ludovika Akadémia homlokterén emelt oltár körül állottak fel a felavatandó tisztek. A tér baloldalán a gyalogos, középen a lovas, jobboldalán a tüzér hadnagyok helyezkedtek el. A tér körül díszőrséget Ludovika növendékei, a Ludovika százada és a honvédtisztikar tartalékos tisztiiskola növendékei állottak sorfalat. Pontban nyolc órakor érkezett meg Auguszta főhercegnő Majthényi Anna udvarhölgy kíséretében, pár perccel később pedig József Ferenc főherceg, a király képviselője, tábori főhadnagyi egyenruhában. A fenségek az oltárral szemben felállított, vörös bársonynyal letakart térdeplőkön foglaltak helyet.
Az ünnepélyen ott voltak: Tabajdy Kálmán honvédelmi államtitkár, Karg János báró honvédfőparancsnok, honvédkerületi parancsnok és Kornhaber Adolf altábornagyok, Fluck Rezső vezérőrnagy, a katonai parancsnokság képviselője, von Dörlenbach német ulánusőmagy, számos törzstiszt és tiszt, valamint előkelő hölgyközönség. Auer Jenő dr. akadémiai apátplébános szentbeszédet tartott, majd tábori misét celebrált.
Előkelőségek a tisztavatáson. A székek előtt a főhercegnő és udvarhölgye valamint József Ferenc főherceg, középen Auer Jenő apátplébános, hozzánk legközelebb pedig Bartha Lajos vezérőrnagy, az akadémia parancsnoka áll.
Ezután Hrusztek Ernő százados-segédtiszt felolvasta az eskümintát, amelyet a felavatandó tisztek érces hangon mondottak utána. Az eskütétel után a kardszentelés volt, majd Bartha Lajos tábornok, a Ludovika parancsnoka, mondott ünnepi beszédet, amelyben hangoztatta, hogy a honvédek hősiességének elismerése, hogy most első ízben történik, hogy a király képviselőjének jelenlétében avatják fel a honvédő tiszteket, akikről reméli, tudja, hogy csak újabb dicsőséget, újabb fényt szereznek a honvéd névnek. Beszédét háromszoros Éljen a király! – felkiáltással fejezte be.
Az eskü
Bartha tábornok beszéde
József Ferenc főherceg, a király képviselője, üdvözölte ezután a felavatott tiszteket a következő szavakkal: — Örömmel teljesítem azon legmagasabb megbízást, hogy a Ludovika Akadémia mai felavatási ünnepélyén Ő császári és királyi Felsége legmagasabb személyét képviseljem.
Legfelsőbb Hadurunk nevében, az Ő legteljesebb bizalmáról biztosítva, szívem egész melegével üdvözlöm Önöket.
A Ludovikások a magyar vitézségnek és hű kötelességtejesítésnek tündöklő példányképei a mai világháborúban. Meg vagyok győződve, hogy önök is, a Ludovikások ezen jóhírnevéhez méltóan fognak harcolni.
Szívből szerencsét kívánok pályájukon és útnak bocsátom önöket e jelszóval: Istennel, Királyért és Hazáért!
József Ferenc főherceg beszéde
Zúgó éljenzés követte a fenség beszédét, aki ezután cerklét tartott. Kezet fogott a felavatott tisztekkel és mindegyikkel elbeszélgetett.
A főherceg kezet fog és elbeszélget a felavatott tisztekkel
A cerkle végén Bartha tábornok a főherceget üdvözölte, aki messze ország határáról, a lövészárokból jött el, hogy részt vegyen a felavatandó tisztek ünnepén. Az ifjúság szeretét, ragaszkodását tolmácsolta. Beszéde végén zúgó éljenzés közben a tisztek vállukra kapták a főherceget és kocsijáig vittek. Az ünnepély további folyamán Bartha tábornok az akadémiától és a szülőktől búcsúztatta el a felavatott tiszteket, akiknek nevében Somlyódy Árpád és Vály Béla hadnagyok válaszoltak. Ezután a díszszázadok vonultak el a felavatott tisztek elölt, akiknek tiszteletére tizenegy órakor villásreggeli volt.”
Bartha tábornok búcsúzik a hadnagyoktól
A felavatott akadémikusok névsora itt érhető el.
A felavatott akadémiai tanfolyam hallgatóinak a névsora itt érhető el.
