Vágovits Gyula harctéri visszaemlékezése – 11. rész
A Bruszilov-offenzívát követő visszavonulás után, 1916 júniusának végén megindult a német és osztrák–magyar szövetséges csapatok ellentámadása Luck irányába. Tüzérünk számára a Zaturcy körüli véres harcok maradtak a legemlékezetesebbek.
[1916.] június 17-ével fokozatosan a szövetségesek javára látszott a hadiszerencse fordulása. Változatos hevességgel folytatódtak a harcok, de az erős orosz nyomás enyhülését lehetett érezni, bár nem tágított, amit az egyik napló feljegyzése így jellemzett: „Mint valami hatalmas tavaszi árvíz zúdulnak előre a sárga hullámok.” Megemlítésre méltó, hogy hadosztályunk parancsnokságát Tabajdi tábornok távozásával Háber János tábornok vette át június hó 19-én.
A harcok váltakozó szerencsével tovább dúltak, de június 20-án a szövetséges csapatok, magyar honvédek, osztrák landwehrek és németek esős időben a Wladimir Wolynskit Luckkal összekötő országút mentén az orosz csapatokat Zaturcy felé űzték.
Június 21-én Luck ellen irányult a szövetségesek sikeres ellentámadása. Június 22-ével pedig kezdetüket vették a zaturcy-i véres harcok eseményei, amelyeknek leírása több oldalt venne igénybe. E véres és rendkívül heves harcok Zaturcy birtokáért és a 245-ös magaslat elfoglalásáért dúltak, s nem egyszer véres kézitusákra is sor került, amelyek mind két oldalról rendkívül nagy emberáldozatot követeltek.
A Zaturcy körül folyt 1916. június-júliusi harcok vázlata egy másik tüzér, a magyar királyi 37. tábori tarackos ezredben szolgált Solth Imre kötetéből (Solth Imre: Egy tüzértiszt naplója az 1914–1918 évi világháborúból. Budapest, 1942. 373. oldal)
A Zaturcy előtt immár több mint egy hete tomboló véres tusákra, azoknak harcászati és tüzér lövésszaki mozzanataira igen jellemző az a kép, amely ezredünk, valamint I. osztályparancsnokságunk harctéri naplójából, mégpedig különösképp azoknak június 30-áról szóló feljegyzéséből bontakozik elénk. Beró naplójában így írt: „Az elmúlt hét küzdelmes napjai mind egyformák voltak. A naplók katonai stílussal rögzített száraz adataiból egy harci napnak kaleidoszkópszerű ezer jelenete, harcos tömegeknek egymásra zúdulása, az őrjöngésig fokozódó ágyúdörej, összeomló, elvágódó embertestek utolsó hörgése zúg felénk.”
Még olvasni is borzalmas, nem pedig benne részt venni. Tovább haladva a naplónak egybeolvasztott részletein, a németeknek végre sikerült a 245-ös magaslatot elfoglalniuk. „Az éj folyamán a németek előredolgozták magukat és most 200–300 lépésre vannak az oroszoktól. A 18. és 13. gyalogezred között pár járőr 600 lépésre előrement.
D. e. 3 óra 30 perc: erős gyalogsági tüzelés a 245-ös irányába. Az előrekúszó németeket az orosz észrevette. A németek beássák magukat.
5 óra 30 perc: megindul a német tüzérség előkészítő munkája. A mi ütegeink is lassan tüzelni kezdenek.
6 óra 06 perc: parancs a dandártól: saját balszárny a 217- estől keletre levő hidat elérte. Élénken lőni a két templom közé és a déli falurészre. A tüzelést a német tüzérséggel egyidejűleg kell elkezdeni.
6 óra 15 perc: a német tüzérség tüzet szüntet, gyalogságuk megindul előre. Minden ütegünk hatásos tüzelést kezd a kiutalt célrészre.
6 óra 30 perc: a figyelők jelentik, hogy az orosz Zaturcytól keletre és délkeletre visszamegy. Ütegeink a falu mögé lőnek. A Zaturcy-i temető mögül erősen lődöz az orosz gyalogság. A 2. üteg odatüzel.
6 óra 40 perc: a németek a 245-öst elfoglalják, a 4. üteg átteszi tüzét a Kol Gale felé.
7 óra 05 perc: Zaturcytól keletre vivő országúton orosz csapatok jönnek nyugatra és északnyugati irányban felfejlődnek. A 3. és 5. üteg odatüzel.
7 óra 10 perc: délről pergőtűz hallható, majd Zaturcynál erős gyalogsági tűz.
7 óra 20 perc: az oroszok a Kol Golétól északra levő kis erdőbe húzódnak.
7 óra 30 perc: tűzszünet.
7 ója 35 perc: a 3. üteg tüzel, mert balszárnyunk előrenyomul.
7 óra 40 perc: erős gyalogsági tűz előttünk. Saját csapataink a temetőtől jobbra előremennek, az 5. 2. és 4. ütegünk tüzeléssel támogatja az előnyomulást. A 3. üteg még a németek elé lő.
7 óra 50 perc: a célok így oszlanak meg: 3. üteg Zaturcy északi templomára, 5. üteg a temető mögé, a 4. üteg a H.H.-tól /Hegerhaus/ délre, 2. üteg Zaturcytól keletre az érkező orosz elé. A 3. üteg három lövege elromlott, kettőt a szertiszt kijavít, a harmadik nem javítható. Csőszáma 5440.
A 3. üteg Zaturcy előtt lövegállásban lévő tisztjeinek egy csoportja 1916 nyarán
(Białoskurski Ödön: A m. kir. 37. honvéd tüzérdandár története 1914–1918. I. köt. A m. kir. 4. honvéd tábori ágyúsezred története. Budapest, 1939)
8 óra 05 perc: a németek behatolnak a 245-östől keletre fekvő erdőbe.
8 óra 15 perc: jelentés, hogy a déli templomtól nyugatra levő orosz géppuskák igen akadályozzák az előnyomulást. Helyzet: lassú előnyomulás, melyet az orosz géppuskával és ágyútűzzel akadályoz. Saját balszárnyon a 18. gyalogezred, tőle délre a 13. gyalogezred nyomul előre.
8 óra 55 perc: a németek a 245-östől délre levő kis erdőbe benyomultak. Zaturcynál a helyzet megállapodott.
9 óra 05 perc: az ütegek Zaturcy templomának környékét 5 percig élénken lövik. A templomnál a házak kigyulladnak. A 2. üteg a H.H.-ra lő a házcsoport nemsokára ég, kocsik vágtatnak onnan keletre. A 3. üteg ezalatt is egy löveggel lövi a temetőben meghúzódó gyalogságot.
9 óra 20 perc: Zaturcy keleti kijáratánál az északi temető irányában oroszok jönnek. A 4. üteg hatásos tüzelést kezd. A németek jelentik, hogy az északi templom orosz kézen van. Ha lehet, tüzet kérnek oda. A 3. és 4. üteg odalő.
9 óra 50 perc: parancs a tüzérdandártól: A német tüzérség 10 óra 30 perckor pergőtüzet kezd. Német roham pont 11 órakor. A mi ütegeink is élénken lőjenek, pontosan 11 órakor tüzet szüntessenek. Órák igazítandók.
10 óra 10 perc: a 91. oldenburgi gyalogezred parancsnokság értesít, hogy a német tüzérség megkésett, de a gyalogság ezért 11 órakor támadásra indul. Kérik a tűz megindítását.
10 óra 30 perc: lassú tüzünk hatásossá, 10 óra 40 perckor élénkké, 10 óra 50 perckor pergőtűzzé fokozódik. Közben értesítés, hogy a németek csak 11 óra 45 perckor fognak rohamozni.
11 óra 30 perc: a géppuskákat az 5. üteg lövi lassan.
D. u. 1 óra 30 perc: Zaturcy déli templomától keletre levő teknőben 300 orosz gyűlt össze. A 2. üteg odalő.
2 óra 10 perc: tüzérdandár tájékoztat: Zubilno és Kol. Zarka német kézen. Balszárnyunk beássa magát. Hadtestparancsra Wola Sadowskaja ellen támadás, amelyhez majd a mi hadosztályunk is csatlakozik.
5 óra 30 perc: a németektől értesítés: 6 óra 15-től 6 óra 30 percig a német tüzérség fogja lőni az északi templomot, azután roham. A mi ütegeink figyeljenek és ha lehet, segítsenek. Orosz ellentámadás esetén azonnal hatásosan lőni.
5 óra 40 perc: A németek támadása elmarad holnapra.
6 óra 35 perc: dandárparancs: éjjelre az ezrednek kiutalt célterület: zárótűz bal határa a déli templom, jobb határa az Alte Schnazentől Kol. Antonowskáig vezető út.
6 óra 40 perc: A 2. üteg belövi magát éjjeli célrészre. Jelenti, hogy 576 sz. lövegéből töltési nehézségek miatt csak nagyobb időközökben lehet lőni.”
Az 1916. június 30-ai tüzérségi cél- és zárótűz vázlat Zaturcynál a magyar királyi 37. tábori tarackos ezred esetén. A célpontok jó része megegyezik a Vágovits Gyula által is említett helyszínekkel. Balra láthatók a 37. hadosztály ezredeinek állásai a magyar királyi 18. soproni, 13. pozsonyi, 15. trencséni és a 14. nyitrai honvéd gyalogezredek sávhatárainak jelölésével. (Solth Imre: Egy tüzértiszt naplója az 1914–1918 évi világháborúból. Budapest, 1942)
A mi tüzérezredünk által összesen kilőtt lövések száma 3028 volt. Idő: egész napon át ködös, szemereg az eső, hűvös, közepes látási viszonyok. Beró ehhez roppant találóan a következőket fűzi hozzá: „Íme egy harci nap a katonai stílus tükrében. Az olvasó szeme végigsuhan a szavakon, lelkében felsorakoznak egymás után a képzetek: előnyomulás, ágyúlövés, célterületek, gépfegyver, dandárparancs, német értesítés, elromlott ágyú, előtt lövés stb., de a kora hajnaltól késő estig kifejtett emberfeletti erőfeszítést csak az tudja belőle igazán kiérezni, aki maga is végig élt ilyen napokat. A 245-ös elfoglalása egy sor az ezrednaplóban: »D. e. 6 óra 40 perckor a németek a 245-öst elfoglalták.« Pedig egy hét óta mennyi vér folyt el érte s elfoglalása micsoda körültekintő előkészületnek, csak tüzérségi anyagban is mekkora vagyon elpusztításának lett nagyon megérdemelt eredménye. S a mai napon Kisielintől egész Szelwowig három birodalom minden segítő eszközével felszerelt sok-sok ezer férfi feszítette egymásnak teljes erejét és tudását, s ezt a hatalmas történelmi jelenetet négy szó rögzíti a hivatalos jelentésben: »Lucktól nyugatra tért nyertünk.«”
Következő rész: Újabb heves orosz támadások
Összes rész: Vágovits Gyula harctéri visszaemlékezése
