Utolsó kommentek:

BartókBéla 2020.09.23. 23:57:02

A fenébe a billentyúkkel! II. Napóleon 1831. júniusában lépett be az ezredbe és 1832. július 22-én halt meg.

Bejegyzés: „A hatvanas család tagjának érzem magam”

BartókBéla 2020.09.23. 23:39:06

@Karl F.Tietze: Egriként örülök a hagyományőrzésnek, de hadd tegyek néhány megjegyzést. Aspernnél valóban vitézül harcolhattak a hatvanasok Napóleon csapatai ellen, 1832-1843 között pedig Napóleonnak Habsburg Mária Lujzától született fia, Franz Bonaparte (a Sasfiók) reichstadti herceg a másodparancsnoka volt az ezrednek.
A 2. Vattay Antal Területvédelmi Ezred 60. Mike József Területvédő Zászlóaljának neve viszont kissé pontatlan. Mike József ezredes már a hatvanasok utódezredének a m. kir. 14. Dobó István honvéd gyalogezrednek 1942. okt. 3-án a Don mellett hősi halált halt parancsnoka volt. Mike József egyébként a Nagy Háborút a cs. és kir. 86. báró Steininger gyalogezred kötelékében harcolta végig, amelynek a boldog békeidőkben a törzse és egyik zászlóalja Szabadkán, a többi pedig Budapesten és a boszniai Visegradon volt elhelyezve. Mike József 1893-ban született Lugoson, 1913-tól zászlósként, 1914-től hadnagyként szolgált a 86-osoknál, 1918 májusában többször kitüntetett főhadnagy volt az ezrednél. Úgy érzem, hogy a tartalékosok tévedésből vették fel a nevét, Nickl Károly aki szintén a 14. gyalogezred parancsnoka lett később már alkalmasabb lenne névadónak, mert ő valóban a hatvanasoknál szolgált 1915-től hadnagyként.

Bejegyzés: „A hatvanas család tagjának érzem magam”

PéterVirág 2020.09.23. 15:19:54

Köszönjük Zsoltnak az ismertetőt, én a saját kutatásaimhoz már találtam is hozzá anyagot.

Bejegyzés: I. világháborús sérülésekre, betegségekre vonatkozó levéltári iratok

PéterVirág 2020.09.23. 15:18:50

@Károly Kovács: Én úgy gondolom, hogy a képeslapon az alakulat megjelölése nem pontos. Kicsit megpiszkálva a dolgot, megnéztem, milyen nfk. őr alakulat köthető Aradhoz.
A XII. nfk. őr zlj. pk-ságot találtam, kb. a jelzett időpontban. Azt gondolom, hogy ennek a 2. századában szolgált nagyapja. Én ebbe az irányba indulnék tovább.
A HL-ben van anyaga az alakulatnak. De meg lehet próbálni a veszteségi adatbázist is: militaria.hu/hirek/mar-elerheto-az-i-vh-magyar-katonahoseinek-adatbazisa

Bejegyzés: M. kir. népfelkelő őrzászlóaljak az I. világháború idején

Károly Kovács 2020.09.23. 08:40:44

Apai nagyapám 1917 végén tűnt el öt gyereket hagyott árván. Már többször írtam a levéltárnak is sajnos konkrét választ nem kaptam ,a egysége M.kir. Arad II népfelkelő őrszázad néven szerepelt. 1917 dec írta a utolsó levelét Arad városából. Amennyiben lehetséges ,és valaki tudja egysége irányának mozgását ,vagy hol harcoltak ,vagy teljesítettek
egyéb feladatot kérem írja meg . Köszönöm .

Bejegyzés: I. világháborús sérülésekre, betegségekre vonatkozó levéltári iratok

Karl F.Tietze 2020.09.23. 08:14:23

A 60-as ezred a magyar 101-esek. A birodalom szinte minden háborújában ott harcoltak, kivéve a dániai csatát, és a kínai boxerlázadást. A Napóleon seregeit Arspennél megállító legendás alakulatnak később maga 2. Napóleon, a sasfiók is főtisztje volt. Hosszasan lehetne sorolni a 60-asokkal, kapcsolatos különlegességeket, de ami a legéedekesebb, hogy újra van 60-as ezred Egerben, amely így a MH legtöbb háborúban részt vett alakulata (csapatjelzésünkön a legtöbb csillagot viseljük), amely törekszik felnőni a legendás ősök vitézségéhez, bátorságához. ☝️

Bejegyzés: „A hatvanas család tagjának érzem magam”

Károly Kovács 2020.09.19. 15:43:18

Egy kérdésem lenne mindenkihez ,apai nagyapám 1917 decemberébe M. kir.Aradi II Népfelkelő Őrszázad tagjaként Aradról küldött egy képeslapot ,utána eltűnt ,próbáltam keresni a Aradi II Népfelkelő Őrszázad mozgása után nem találok anyagot róluk ,ha valaki tud segíteni megköszönöm !

Bejegyzés: M. kir. népfelkelő őrzászlóaljak az I. világháború idején

PollmannFerenc 2020.09.15. 20:57:30

A csehek világháború alatti szereplése állandó toposza ennek a korszaknak. Rengeteg helyen volt eddig is róla szó a blogon. (Elég beírni a keresőbe, hogy "csehek", és nyomban kiderül.) Talán megérdemelne az ügy egy önálló posztot is.

Bejegyzés: „Sokszor az ember már valamilyen végzetes lépés fölött gondolkozik…”

Hungry horse 2020.09.15. 19:11:03

A naplóban sokszor esik szó az áruló csehekről és a cseh tisztekről.

Ez a valóságban is így volt?

Bejegyzés: „Sokszor az ember már valamilyen végzetes lépés fölött gondolkozik…”

JuhászBalázs 2020.09.14. 20:49:53

A püspöki / érseki látogatással kapcsolatban: 1918. október 31-ével az aquilai érsekség kapta feladatul, hogy ránézzen Cittaducaléra, ami azért is fura, mert a rieti püspökséghez tartozott, és ennek pont 1916. június 20-tól újra volt "gazdája". Az 1916. márciusában indított első nagy látogatási hullámnál is szerepelt a tábor, de a táblázatban nem írták mellé ki felelt érte, vagyis a rieti püspök és az aquilai érsek is szóba jöhetett. Szöllősy szerint Rómából érkezett az illető, ami irreális (mindig a megyéspüspököt / érseket kérték fel), így egy tévesztés alapján egy második is valószínűsíthető. Kukuljevič József népfölkelő főhadnagy állatorvos beszámolója (HL I. vh, Rendezetlen, 4361) szerint is az aquilai érsek látogatta meg őket, vagyis én ez utóbbit fogadnám el. Sajnos egyik alkalomról se maradt fenn a beszámoló a Vatikáni Titkos Levéltárban, illetve a Vatikáni Államtitkárság államokkal ápolt kapcsolatának részlege, Történeti Levéltárban. :(

Amúgy Szakraida minden sorát jó olvasni. Azok az őszinte vélemények... Látszik mennyire nem találta a helyét, és ez mennyire irritálta.

Bejegyzés: „Sokszor az ember már valamilyen végzetes lépés fölött gondolkozik…”

Zoltán Mátray 2020.09.14. 01:15:21

Üdvözlöm a szerkesztőséget! Élvezettel olvastam a blogot, ám nem mindenre volt lehetőségem. Fokozottan érdekelne Artz Arthur tábornok monográfiája. A fiumei úti sírkertben megtaláltam nyughelyét.. érdekelne életútja ( wikipédián olvastam róla) A könyv , roppant jó lenne. Előre is köszönettel, Mátray Zoltán

Bejegyzés: A Monarchia katonája

PollmannFerenc 2020.09.12. 10:05:53

@JuhászBalázs: Igen, nyilván erről a földrengésről lehet szó. Köszönöm a forrást, Balázs! Abban az adatbázisban, amit én használtam, nem találtam ezt meg...

Bejegyzés: „Az ember egészen beteg már, annyira hiányzik a szabadság…”

Hungry horse 2020.09.11. 12:04:56

Elképesztő miként vette semmibe a mindenkori államhatalom az érte áldozatokat hozókat.
Zsakó Andor nem az "elnyomott" társadalmi rétegekhez tartozott, ennek ellenére is semmibe vették, porba alázták.

Tanulságos a jelenre és a jövőre nézvést is.

Bejegyzés: Hét év hadifogság

JuhászBalázs 2020.09.11. 09:32:08

Apró pontosítás: 1916. április 24-én valóban nem volt földrengés Aquilában, 22-én hajnalban viszont igen, és körülbelül 6-7-es fokozatú. Szakraida valószínűleg elcsúszott az írással és összekeverte a napokat. A földrengés adatait lásd: emidius.mi.ingv.it/CPTI15-DBMI15/event/19160422_0433_000

Bejegyzés: „Az ember egészen beteg már, annyira hiányzik a szabadság…”

BartókBéla 2020.09.10. 21:43:16

Színes, érdekes, személyes poszt, majdnem polgári idillt tükröz. Az viszont tisztán látszik, hogy más volt az 1. Világháborúban vagy a 2. Világháborúban, tisztként és közlegényként, értelmiségiként vagy egyszerű emberként és más volt a Távol-Keleten vagy közelebb raboskodni és még ott is volt a táborok között különbség. A bolsevik kormány pedig 3000-4000 tisztet valóban túszként visszatartott, amíg 10 magyar kommunista népbiztost ki nem engedtek Moszkvába.

Bejegyzés: Hét év hadifogság

BálintFerenc · http://nagyhaboru.blog.hu 2020.09.10. 10:09:10

Egy kis pontosítás a kitüntetésekkel kapcsolatban: az Ezüst Katonai Érdemérem (ezüst Signum Laudis) a kitüntetés másodszori adományozását jelenti.
Az elsőt, a Bronz Katonai Érdemérmet 1915-ben kapta, a Honvédségi Közlöny 1915 évi 19. számában jelent meg az adományozás a 229.oldalon.
A Jubileumi Érmet 1898-ban kellett kapnia, mivel akkor volt FJ uralkodásának 50 évfordulója. És mivel később is bíróként tevékenykedett, 1908-ban a Jubileumi Keresztet is meg kellett (volna) kapnia.

Bejegyzés: Hét év hadifogság

Ágnes Ragóné Nagy 2020.09.06. 16:30:48

Alapos, érdekes cikk a Nagy Háborúban tapasztalt változásokról. Ilyen tintaceruzával még én is írtam. Igaz nem mai évjáratú vagyok.

Bejegyzés: A tintaceruzától a sorvezetőn át a császárcérnáig

KarikaTímea 2020.08.31. 23:52:10

Köszönöm a gratulációt és az ajánlást! A HONSZ és jogelődei történetét Schutzbach Csaba 2017-ben már összefoglalta egy kötetben "A HONSZ története" cimmel. De sebaj, amúgy is megvan a koncepció az elkövetkezőkre. :)

Bejegyzés: Az első világháborús hadigondozás Magyarországon – 1. rész

Elmoran11 2020.08.27. 19:24:51

@Hungry horse: Kedves Hungry horse! Rengeteg szerb civil került magyar táborokba a háború alatt, mivel közülük sokan gyanúsnak minősültek. Az "ellenséghez átálló csehek" döntőrn katonai ügynek minősültek, ezért nem szerepelnek a belügyminisztériumi iratokban, amelyek a civil internálásra vonatkoznak.
A szabadkőművesek és kommunisták: Magyarországon politikai okokból nem internáltak civileket (értsd: politikai ellenzéket), az majd ilyen formában 1919-től valósult meg.

Somogyi László

Bejegyzés: A tápiósülyi civil internálótábor működése az első világháború alatt

A Blogról

Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Bilek

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

Kiadványaink

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

Könyvajánló

Szentgál 

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Adó 1%

Művészek a háborúban 

Programajánló

Nincs aktuális programajánló.

Utazás

Dér Zoltán visszaemlékezései

Kiállítás

Kiállítások az I. világháborúról