Utolsó kommentek:

PollmannFerenc 2024.04.11. 14:03:06

@m17: Kövess magyarságáról: mindahhoz, amit a posztban írtam, nem sokat tudok hozzátenni. Beszélték, hogy parancsnokként nemigen tűrte a magyar szót - igaz-e, nem-e? -, ám 1918 után nyilván felfedezte ő is a magyar nemzethez való eredendő tartozását, ugyanúgy, ahogy pl. Arz Arthur. Kövess nyilván tisztában volt félig magyar származásával, de félig szász gyökereivel is: a Birodalom fennállása idején mindennek azonban döntő jelentősége nem volt. Ami számított: a feltétlen uralkodó- ill. dinasztiahűség.
Magánéletével nem sokat foglalkoztam: sok minden mással sem... Nem szabályos "rövid életrajz" (Kurzbio), amit írtam. Manapság már könnyű dolga van annak, aki pl. Kövess életéről többet szeretne megtudni: az interneten nem is sokat kell hozzá kutakodni, de kábé 10 éve megjelent egy jól használható életrajz is, melynek szerzője sokat profitált a tábornagy hadtörténész fi (Kövess Géza) kéziratából, amit apjáról írt, és ami sajnálatos módon mindmáig kiadatlan maradt...

Bejegyzés: Kövess 170 – 100

m17 2024.04.11. 09:42:44

Köszönöm a gondolatébresztő és sok információt, ismeretet tartalmazó bejegyzést!
2-3 gondolat jut az eszembe az alapkérdéssel kapcsolatban. Hogy például magyarnak tekinthető-e ő vagy sem. Szerintem a legfontosabb ismérv az, hogy ő saját magát minek tekintette. Erre pedig a válasz az, hogy nem tartotta fontosnak a nemzetiségét, hanem úgy, ahogy az a kor császárhű arisztokratáira általában jellemző volt, az uralkodóhoz és a dinasztához volt kötődése. Ez a dinasztikus kötődés nagyon sajátos jellemzője volt a Monarchiának, egyben komoly gyengesége is, hiszen szembe ment a korszellemmel, amit a nemzetállamok kialakulása, felfokozott nacionalizmus jellemzett. Ferenc József saját magát az általa csodált feudális társadalmi viszonyokra támaszkodó utolsó "klasszikus" uralkodónak tekintette. De ez másik történet.
Az utólagos heroizálásnak a magyar történelem nagy alakjaival való összehasonlítása erősen sántít, hiszen sem Zrínyi, sem (és talán legkevésbé) Rákóczi nem mutatott fel olyan makulátlan katonai pályafutást, mint amit Kövessnek tulajdonított az utókor.
Ugyanakkor kétségtelen tény, hogy ő volt a Monarchia egyik legsikeresebb tábornoka a nagy Háborúban.
Magánéletével, főleg az összeomlást követő időszakkal nem sokat foglalkozik a bejegyzés, inkább csak halálával, és hogy Budapesten temették el. Pedig érdekes lenne mgtudni, hogy miért történt ez így? Így végrendelkezett, vagy az osztrákok nem akartak méltó temetést adni neki? Ez utóbbi nem túl valószínű, hiszen sok nem osztrák származású monarchiás főtiszt és tábornok végső nyughelye van osztrák földön.
Érdemes talán megjegyezni, hogy legidősebb fia 1914-ben elesett. Középső fia lett a bécsi Hadtörténeti Múzeum vezetője, akiről a bejegyzésben is olvashatunk. Legkisebb fia Budapesten élt és halt meg fiatalon, zaklatott életvitele következtében. A három fiú három teljesen különböző történet: ez is érdekes és furcsa fényt vet a háborús hős apa háború utáni éveire. Tragikus kor volt az a Monarchia és a dinasztia lojális alattvalói számára.

Bejegyzés: Kövess 170 – 100

PintérTamás · http://nagyhaboru.blog.hu 2024.03.30. 09:48:03

@BartókBéla: Szerencsére ők csak rövidebb időszakra, s nem lettek koronás (vagy kalapos) magyar királyok is. :)

Bejegyzés: A kapucinus kripta, a Habsburg-család temetkezési helye Bécsben

BartókBéla 2024.03.29. 22:32:00

Köszönjük a beszámolót, valóban a magyar történelem kitörölhetetlen részei lettek mint pl. az Oszmánok...
Mária Ludovika Beatrix császárné szarkofágjára szoktak virágot vinni a magyarországi tisztjelöltek?

Bejegyzés: A kapucinus kripta, a Habsburg-család temetkezési helye Bécsben

Fosca 2024.03.04. 15:23:16

Nagyszüleinknek minden elismerés! ???Szép, tartalmas életút, és megérdemelt jutalom a sorstól az utolsó olasz utazás... ?Meghatódtam, gratulálok Árpád!

Bejegyzés: Király Iván, a tudós tanár

Galaric 2024.02.12. 14:18:08

Nagyon érdekes sorozat volt. Köszönöm a megosztását.

Bejegyzés: „A magyar szellem és a magyar virtus mindvégig legfőbb jellemvonásunk maradt”

jajnemár 2024.02.01. 09:34:24

Szép összefoglaló, köszönjük!
Sajnos, azt tudjuk, mennyire érzi magáénak ezeket a temetőket (és a régi német temetőket, stb.) a szerb állam, figyelni kell ezekre is. Különben minden külön értestés nélkül felszámolják őket, és minden gátlás nélkül rátemetkeznek a régi parcellák eltüntetett sirjaira. Sok példa van erre Szerbiában...

Bejegyzés: A szabadkai I. világháborús hősi temető

PollmannFerenc 2024.01.29. 18:26:10

@PintérTamás: Az persze igaz, hogy Szerbia és Montenegró szívesen osztozott volna rajta, de ennek nem volt realitása

Bejegyzés: A kettős monarchia „harmadik fele”: Bosznia-Hercegovina és a Nagy Háború

PintérTamás · http://nagyhaboru.blog.hu 2024.01.29. 11:20:49

@PollmannFerenc: Senki sem... :) Csak egy korábbi hozzászólásában Béla vetette fel a fikciós lehetőségét annak, ami akkor "elmaradt" és 1995-ben valamilyen módon megvalósult.

Bejegyzés: A kettős monarchia „harmadik fele”: Bosznia-Hercegovina és a Nagy Háború

PollmannFerenc 2024.01.29. 10:15:58

@PintérTamás: Én nem tudok 1878-as elmaradt felosztásról... A berlini kongresszus idejére (1878 nyara) lényegében nagyhatalmi konszenzus volt abban a kérdésben, hogy Ausztria-Magyarország szállja meg és igazgassa Bosznia-Hercegovinát. Egyedül Törökország ellenezte a dolgot, de nem volt esélye rá, hogy megakadályozza annak végrehajtását.

Bejegyzés: A kettős monarchia „harmadik fele”: Bosznia-Hercegovina és a Nagy Háború

PintérTamás · http://nagyhaboru.blog.hu 2024.01.28. 20:47:44

@BartókBéla: Az 1878-as elmaradt és az 1995-ös daytoni "felosztás" párhuzamba állítása nagyon érdekes felvetés. Vajon 1878-ban lett volna lehetőség/szándék etnikai alapon felosztani a területet? Az alternatív történelem kedvelőinek széles teret ad(na) egy ilyen spekulációs játék... :)

Bejegyzés: A kettős monarchia „harmadik fele”: Bosznia-Hercegovina és a Nagy Háború

BartókBéla 2024.01.28. 18:54:14

Ez igaz, bár Budapesten is nagyobb volt az étvágy mint a konyha felkészültsége..
Ez egy kiváló tanulmány a háttérhez: real.mtak.hu/85366/1/A_modernizaciotol_az_expanzios_torekvesekigNYOM_u.pdf

Bejegyzés: A kettős monarchia „harmadik fele”: Bosznia-Hercegovina és a Nagy Háború

PollmannFerenc 2024.01.28. 18:00:03

@BartókBéla: Félreérthetően fogalmaztam. Úgy értettem, hogy a birodalom két fele közül csak mMgyarországhoz lett volna történelmi alapon csatolható (már ha a dualizmus keretei között maradunk)...

Bejegyzés: A kettős monarchia „harmadik fele”: Bosznia-Hercegovina és a Nagy Háború

BartókBéla 2024.01.28. 17:28:37

Nem tudom, Feri, de szerintem a többi államnak is legalább annyi jogalapja, történettudományi indoka volt Boszniára (bár ezeket nem ismerjük részletesen) mint az osztrákoknak-magyaroknak, vagyis nem egyértelmű hogy "csakis" Magyarországhoz lehetett volna csatolni. Talán 1878-ban kellett volna felosztani Boszniát nem 1995-96-ban, rengeteg szenvedést, vért megkíméltek volna a diplomaták.Gondolj csak bele mi lett volna és mi nem lett volna 36 év múlva, ha nem vonulnak be az osztrákok.(Ha szereted még ezt a játékot...)

Bejegyzés: A kettős monarchia „harmadik fele”: Bosznia-Hercegovina és a Nagy Háború

PollmannFerenc 2024.01.27. 18:20:05

@BartókBéla: Ez azt jelenti, hogy Bosznia-Hercegovinát történelmi indokok alapján csakis Magyarországhoz lehetett volna csatolni... ha sikerül megtalálni, hogyan nem borul fel ettől a dualizmus addigi rendszere... Nem véletlen, hogy bizonyos trialista megoldásokban is komoly szerephez juttatták volna egyes politikusok a két hányattatott sorsú tartományt.

Bejegyzés: A kettős monarchia „harmadik fele”: Bosznia-Hercegovina és a Nagy Háború

BartókBéla 2024.01.27. 11:46:54

Azt se hagyjuk ki, hogy 1138-ban vette fel II. Béla magyar király (felesége Jelena Vukanović szerb hercegnő!) a Rama királya címet, amely tkp. az észak-hercegovinai Rama folyó völgyét jelentette és a titulust kb. 880 évig használták Magyarország uralkodói. A 19. század elejére a szerbek és horvátok is kialakították a maguk 800-900 évre visszamenő elméleteiket Bosznia (ez pedig eredetileg a Bosna folyó völgye volt) hovatartozásáról, vagyis a területi követelések jogtudományi, történettudományi indoklása a nacionalizmus és sovinizmus módszere lett...

Bejegyzés: A kettős monarchia „harmadik fele”: Bosznia-Hercegovina és a Nagy Háború

PollmannFerenc 2024.01.26. 17:25:21

@BartókBéla: Ja, a nagyhatalmi politika már csak ilyen, hogy az erősebb hatalom gyarapodik... És sajnos a sikeres nagyhartalmi politika szinte feltételezte a területi gyarapodást. A Monarchia persze szívesen bekapcsolódott volna a tengeren túli gyarmatszerzésbe, de ehhez nem volt elég ereje. Valóban csak a Balkán kínálkozott szabad vadászterületként. Más kérdés, hogy a századforduló utánra lassanként az is "Tiltott Rengeteg" lett a számára...

Bejegyzés: A kettős monarchia „harmadik fele”: Bosznia-Hercegovina és a Nagy Háború

A Blogról

Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

Könyvajánló

Hadiszalagon 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Bilek

Kiadványaink

Gunesch

Ó, ti fiúk

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Programajánló

 

Ösztöndíj

 

Utazás

 

Kiállítás

süti beállítások módosítása