Utolsó kommentek:

Galaric 2024.02.12. 14:18:08

Nagyon érdekes sorozat volt. Köszönöm a megosztását.

Bejegyzés: „A magyar szellem és a magyar virtus mindvégig legfőbb jellemvonásunk maradt”

jajnemár 2024.02.01. 09:34:24

Szép összefoglaló, köszönjük!
Sajnos, azt tudjuk, mennyire érzi magáénak ezeket a temetőket (és a régi német temetőket, stb.) a szerb állam, figyelni kell ezekre is. Különben minden külön értestés nélkül felszámolják őket, és minden gátlás nélkül rátemetkeznek a régi parcellák eltüntetett sirjaira. Sok példa van erre Szerbiában...

Bejegyzés: A szabadkai I. világháborús hősi temető

PollmannFerenc 2024.01.29. 18:26:10

@PintérTamás: Az persze igaz, hogy Szerbia és Montenegró szívesen osztozott volna rajta, de ennek nem volt realitása

Bejegyzés: A kettős monarchia „harmadik fele”: Bosznia-Hercegovina és a Nagy Háború

PintérTamás · http://nagyhaboru.blog.hu 2024.01.29. 11:20:49

@PollmannFerenc: Senki sem... :) Csak egy korábbi hozzászólásában Béla vetette fel a fikciós lehetőségét annak, ami akkor "elmaradt" és 1995-ben valamilyen módon megvalósult.

Bejegyzés: A kettős monarchia „harmadik fele”: Bosznia-Hercegovina és a Nagy Háború

PollmannFerenc 2024.01.29. 10:15:58

@PintérTamás: Én nem tudok 1878-as elmaradt felosztásról... A berlini kongresszus idejére (1878 nyara) lényegében nagyhatalmi konszenzus volt abban a kérdésben, hogy Ausztria-Magyarország szállja meg és igazgassa Bosznia-Hercegovinát. Egyedül Törökország ellenezte a dolgot, de nem volt esélye rá, hogy megakadályozza annak végrehajtását.

Bejegyzés: A kettős monarchia „harmadik fele”: Bosznia-Hercegovina és a Nagy Háború

PintérTamás · http://nagyhaboru.blog.hu 2024.01.28. 20:47:44

@BartókBéla: Az 1878-as elmaradt és az 1995-ös daytoni "felosztás" párhuzamba állítása nagyon érdekes felvetés. Vajon 1878-ban lett volna lehetőség/szándék etnikai alapon felosztani a területet? Az alternatív történelem kedvelőinek széles teret ad(na) egy ilyen spekulációs játék... :)

Bejegyzés: A kettős monarchia „harmadik fele”: Bosznia-Hercegovina és a Nagy Háború

BartókBéla 2024.01.28. 18:54:14

Ez igaz, bár Budapesten is nagyobb volt az étvágy mint a konyha felkészültsége..
Ez egy kiváló tanulmány a háttérhez: real.mtak.hu/85366/1/A_modernizaciotol_az_expanzios_torekvesekigNYOM_u.pdf

Bejegyzés: A kettős monarchia „harmadik fele”: Bosznia-Hercegovina és a Nagy Háború

PollmannFerenc 2024.01.28. 18:00:03

@BartókBéla: Félreérthetően fogalmaztam. Úgy értettem, hogy a birodalom két fele közül csak mMgyarországhoz lett volna történelmi alapon csatolható (már ha a dualizmus keretei között maradunk)...

Bejegyzés: A kettős monarchia „harmadik fele”: Bosznia-Hercegovina és a Nagy Háború

BartókBéla 2024.01.28. 17:28:37

Nem tudom, Feri, de szerintem a többi államnak is legalább annyi jogalapja, történettudományi indoka volt Boszniára (bár ezeket nem ismerjük részletesen) mint az osztrákoknak-magyaroknak, vagyis nem egyértelmű hogy "csakis" Magyarországhoz lehetett volna csatolni. Talán 1878-ban kellett volna felosztani Boszniát nem 1995-96-ban, rengeteg szenvedést, vért megkíméltek volna a diplomaták.Gondolj csak bele mi lett volna és mi nem lett volna 36 év múlva, ha nem vonulnak be az osztrákok.(Ha szereted még ezt a játékot...)

Bejegyzés: A kettős monarchia „harmadik fele”: Bosznia-Hercegovina és a Nagy Háború

PollmannFerenc 2024.01.27. 18:20:05

@BartókBéla: Ez azt jelenti, hogy Bosznia-Hercegovinát történelmi indokok alapján csakis Magyarországhoz lehetett volna csatolni... ha sikerül megtalálni, hogyan nem borul fel ettől a dualizmus addigi rendszere... Nem véletlen, hogy bizonyos trialista megoldásokban is komoly szerephez juttatták volna egyes politikusok a két hányattatott sorsú tartományt.

Bejegyzés: A kettős monarchia „harmadik fele”: Bosznia-Hercegovina és a Nagy Háború

BartókBéla 2024.01.27. 11:46:54

Azt se hagyjuk ki, hogy 1138-ban vette fel II. Béla magyar király (felesége Jelena Vukanović szerb hercegnő!) a Rama királya címet, amely tkp. az észak-hercegovinai Rama folyó völgyét jelentette és a titulust kb. 880 évig használták Magyarország uralkodói. A 19. század elejére a szerbek és horvátok is kialakították a maguk 800-900 évre visszamenő elméleteiket Bosznia (ez pedig eredetileg a Bosna folyó völgye volt) hovatartozásáról, vagyis a területi követelések jogtudományi, történettudományi indoklása a nacionalizmus és sovinizmus módszere lett...

Bejegyzés: A kettős monarchia „harmadik fele”: Bosznia-Hercegovina és a Nagy Háború

PollmannFerenc 2024.01.26. 17:25:21

@BartókBéla: Ja, a nagyhatalmi politika már csak ilyen, hogy az erősebb hatalom gyarapodik... És sajnos a sikeres nagyhartalmi politika szinte feltételezte a területi gyarapodást. A Monarchia persze szívesen bekapcsolódott volna a tengeren túli gyarmatszerzésbe, de ehhez nem volt elég ereje. Valóban csak a Balkán kínálkozott szabad vadászterületként. Más kérdés, hogy a századforduló utánra lassanként az is "Tiltott Rengeteg" lett a számára...

Bejegyzés: A kettős monarchia „harmadik fele”: Bosznia-Hercegovina és a Nagy Háború

PollmannFerenc 2024.01.26. 17:20:03

@PintérTamás: Azt jól érzed, hogy lényegében nagyhatalmi konszenzus (mínusz Törökörszág...) volt abban a tekintetben, hogy a Monarchia tartson rendet a két lázongó tartományban, mivel a törökök nem bírnak... Hogy aztán ehhez milyen ideológia hátteret kerestek (civilizatórikus misszió... pl.), az másodlagos. Viszont a dualizmusba nem lehetett csak úgy belenyúlni, mivel már így is eléggé ki volt dekázva. Érthetően sok fejtörést okozott, hogyan lehetne Bosznia-Hercegovinát nagyobb megrázkódtatások nélkül integrálni. Mindenesetre ez a lépés politikai döntést igényelt; a jogászok dolga: a megfelelő jogszabályi környezet megteremtése már ennek függvénye lett volna csak.

Bejegyzés: A kettős monarchia „harmadik fele”: Bosznia-Hercegovina és a Nagy Háború

PintérTamás · http://nagyhaboru.blog.hu 2024.01.26. 15:22:23

@BartókBéla: Így igaz! Engem a hagyományőrzés mai lenyomataként a Tizeshonvéd utcák jelenlegi nagy száma lepett meg!

Bejegyzés: Honvéd ezrednapok Miskolcon 1922 és 1942 között

BartókBéla 2024.01.26. 15:14:52

Hát szerintem minden jogi és történettudományi indoklás kevés és átlátszó a nagyhatalmi ambíciók igazolására. Az ellentmondásos kiegyezést is jogi érvekkel támasztották alá pedig azt is mélyebb gazdasági társadalmi politikai érdekek motiválták. Úgy gondolom az 1870-es években Bécsben is a önző imperialista célok tervek jelentek meg és két elvesztett háború (1859, 1866) után csak a Balkán-félsziget felé lehetett a befolyást kiterjeszteni. Lehet hogy a jogászok csak a diplomaták, politikusok, tábornokok bűntudatát tudják csökkenteni?

Bejegyzés: A kettős monarchia „harmadik fele”: Bosznia-Hercegovina és a Nagy Háború

PintérTamás · http://nagyhaboru.blog.hu 2024.01.26. 13:00:53

@PollmannFerenc: Igen, az ő esetében egyértelmű az óvatosság és ennek az indoka is, ez a szövegből is érezhető, itt inkább a berlini kongresszus határozatára gondolok, a szövegezésből úgy tűnhet, mintha nemzetközileg "kényszerítették" volna a Monarchiát az okkupációra, pedig azt ő is "akarta". S ugye, könnyű Katit táncba vinni... :)

Bejegyzés: A kettős monarchia „harmadik fele”: Bosznia-Hercegovina és a Nagy Háború

PollmannFerenc 2024.01.26. 11:53:57

@PintérTamás: Andrássy a dualizmus kényes egyensúlyát féltette az újabb szláv népességtől. Történelmi okok miatt első sorban Magyarország része lehetett volna az új tartomány, azé a Magyarországé, ahol a magyarság részaránya az 50%-ot sem érte el az esetleges bővülés előtt...

Bejegyzés: A kettős monarchia „harmadik fele”: Bosznia-Hercegovina és a Nagy Háború

A Blogról

Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

Könyvajánló

Hadiszalagon 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Bilek

Kiadványaink

Gunesch

Ó, ti fiúk

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Adó 1%

Programajánló

 

Ösztöndíj

 

Utazás

 

Kiállítás

süti beállítások módosítása