A Nagy Háború

1915 márciusában a galíciai harctéren Staszkówka község közelében harcoló kassai 9-es és besztercebányai 16-os honvédek súlyos harcokat vívtak a szembenálló orosz erőkkel. Mindkét fél részéről tömegével maradtak hősi halottak a két állás között, akiknek a közös eltemetésére pillanatnyi fegyverszünet állt be 1915 húsvétján…

Az első világháború hadieseményei Gyergyó vidékén 4/3. rész

A Székelyföld északi részén, a Gyergyói-medencében és környékén vívott harcokat bemutató sorozatunk mai részében az 1916. november 4–11. között a Tölgyesi-szoros birtoklásáért az osztrák–magyar és szövetséges német erők, valamint az orosz csapatok által vívott „tölgyesi csata” történetét ismertetjük.

Barcasági csángók visszaemlékezései menekülésükre 5.

Egy anya és négy gyermekének a története következik az erdélyi román betörés elől menekülő barcasági csángó visszaemlékezéseket közreadó sorozatunkban. A Brassó vármegyei Tatrangról származó Molnár Anna 1917-ben lejegyzett történetét lánya, Csabai Anna visszaemlékezése vezeti be. A család kálváriáját bemutató írást a korábbiakhoz hasonlóan az eredeti formában és helyesírással, két részre bontva közöljük. A mostani részben az elindulás és a Szászkézdig megtett 100 kilométeres kocsiút viszontagságait ismerhetjük meg.

1916 januárjában jelent meg a korszak egyik legnépszerűbb képes hetilapjában, a Tolnai Világlapjában ez a háborús időkre aktualizált, gyermekeknek szóló ábécés szócikk-gyűjtemény. Egyik fele békebeli ablakzsiráf, másik fele belföldi és külföldi egyenruhásokat magyaráz rövid versikékben: a magyar honvéd híre messze földön ragyog és a vörös ördögnek nincs párja az ég alatt, ellenben a kozák kegyetlen, de ha szükségét érzi, megfutamodik, a komitácsi nem jó bácsi, a francia katona pedig bánatos, mert a német elverte. Köszönjük az anyagot Orsós Istvánnak, illetve a Kovács Pál Szellemi Műhelyének.

Az első világháború hadieseményei Gyergyó vidékén 4/2. rész

A román front megnyílása után a Székelyföld északi részén, a Gyergyói-medencében és környékén vívott harcokat bemutató sorozatunk második részében az osztrák–magyar csapatok a Maros és a Laposnya völgyében 1916 októberében kibontakozó ellentámadásának és a vidék felszabadításának a történetét ismertetjük.

Barcasági csángók visszaemlékezései menekülésükre 4.

Marosújvárról Magyarcsesztvére vezet a Brassó vármegyei Barcaújfaluból Balogh György bíró vezetésével menekülők útja. Itt gróf Mikes Kelemen birtokán szeretettel fogadják őket. A szállás mellett itt munkát is kapnak, s nem kell tovább vándorolniuk. 1916. november 3-án, tíz hetes menekültlét után, innen indulnak vissza szülőfalujukba…

Fischer Ottó 29-es vadász lapja Vetsey Magda úrleánynak Aradra

Kedves Magda!

Látja mégis sor kerül a virágjaira. Holnap menek rapportra a századom nevében kérni, hogy vigyenek minket a románok ellen. Azt hiszem ezt nem tagadhatják meg. Minden esetre most hálát adok az Istennek, hogy eddig életben maradhattam –
ott, Székelyföldön – szívesen. Kezét csókolja Fischer

[1916.IX.4.]

Az első világháború hadieseményei Gyergyó vidékén 4/1. rész

1916. augusztus 27-én Románia hadat üzent az Osztrák–Magyar Monarchiának és csapatai azonnal támadásra indultak, betörve Erdély területére. Székelyföld a románok kezébe került, amíg meg nem érkeztek az osztrák–magyar és német csapatok, hogy megindítsák ellentámadásukat, s kiverjék a támadókat. A Székelyföld északi részén, a Gyergyói-medencében vívott harcok történetét négyrészes sorozatban mutatjuk be. Az első részben a Román Királyi Hadsereg gyergyói térségben indított támadását ismertetjük.

Barcasági csángók visszaemlékezései menekülésükre 3.

A Barcaújfaluból Balogh György vezetésével menekülő 13 család útja elhagyott településeken vezet keresztül, ahol a bíró az „erkölcsös viselkedésre” figyelmezteti az övéit. Hosszú vándorlás után Marosújvárra érkezik a karaván, ahol a gróf csőszével és intézőjével gyűlik meg a bajuk...

Az első világháborúban a Gallipoli-félsziget védelmében vívott heroikus küzdelem a mai Törökország nemzeti identitásának egyik sarokköve, a modernkori török hőskultusz talán legismertebb szimbóluma. Ennek köszönhetően a félszigeten egymást érik a monumentális emlékhelyek. Filmek, dalok, kiállítások, emléktárgyak és kiadványok tömkelege őrzi a száz évvel ezelőtti harcok és a török katonahősök emlékét. A Gallipoli csaták századik évfordulójához közeledve érthető módon az amúgy is élő emlékezet még nagyobb hangsúlyt kapott, amely megmutatkozott mind a megemlékezések, mind a szakmai konferenciák számában. Természetesen a centenárium alkalmából számos új publikáció és újra kiadott korabeli forrás is napvilágot látott.