1917 májusának elején hősünk alakulata pihenőjét tölti, azonban mindennap várják az újabb, immár tízedik olasz offenzívát és az állásba indulási parancsot. A periódus 15. napján erre is sor kerül, és elindulnak a 20. védelmi szakaszba, a Monarchia akkori határára…
100 éve, 1918. január 16-án, az olasz fronton, Poppe Kornél cs. és kir. százados, a 13. ballonmegfigyelő század parancsnoka 300 méter magasságban kiugrott a kosárból és mintegy másfél perc alatt sértetlenül leereszkedett ejtőernyőjével a földre. Az esemény úgy került be az ejtőernyőzés történetébe, hogy ez volt az első ismert alkalom, amikor egy magyar saját jószántából, önként leugrott a megfigyelőballon kosarából.
1917 áprilisának végén hősünk alakulata hadosztály tartalékban van. Az állandó műszaki munkák mellett „passziózni” is van idejük, azonban az olasz tüzérség itt sem hagy nyugtot nekik…
A XIX. század közepén megindult ipari fejlődés a kiegyezést követően Magyarország területén is egyre nagyobb mértékben növekedett. Létrejött az önálló honvédség, melynek ruházati, felszerelési, élelmezési ellátása a magyar kormányzat hatáskörébe került. A XX. század elejére egyre több katonai megrendelés került magyar gyárakhoz, vállalatokhoz. A hadiipari termelés egyre csak bővült, létrejöttek kifejezetten hadibeszállító cégek is. Az államok közti forrongó hangulat miatt a 10-es években tovább növekedett a hadibeszállítások száma. Már nem csak a nagy gyárak, hanem a kisebb, sőt a legkisebb cégek is kaptak katonai megrendeléseket. Az I. világháború kitörése újabb lendületet adott a magyar ipar fejlődésének. A gyárak fejlődtek, növekedtek, a munkások száma megtöbbszöröződött. A harcok iszonyatos anyagfelhasználása miatt az összes beszállító a maximális kapacitásával dolgozott. A különféle törvények és rendeletek szabályozásai miatt a hadiiparban dolgozók felmentést kaptak a katonai szolgálat alól, így a termelést már csak az alapanyag, szénhiány akadályozta. A háború végére a hadiipari cégek száma 1000-nél is több volt.
Az állásperiódus alatt hősünk továbbra is tartalékban van szakaszával az első vonalak mögött, s az árkokat mélyíti, javítja. Az olasz tüzérség azonban a latrinán sem hagy nyugtot nekik. Nagyon várják már a váltást, ami végül 1917. április 20-án éjjel megérkezik…
1916 tavaszán az Isonzónál, a Monte San Michelén, majd 1917 decemberében a Monte San Gabrielén is felvetődött az ott elesett magyar hősök emlékét őrző monumentum állításának a gondolata, amit a közelmúltban előkerült levéltári források is bizonyítanak.
Hősünk kint van a Fajti hrib melletti állásokban. 1917. április 11. és 16. között szinte állandóan esik az eső, s a kavernákban tóban áll a víz. Szakadó esőben is a futóárkok mélyítésén dolgoznak, s közben az olasz tüzérség nyugtalanítja őket…
Kedves olvasóink! Az év utolsó napján, mint az már nálunk itt a blogon lassan hagyomány, felelevenítjük az év legolvasottabb, legnépszerűbb posztjait. Közzétesszük a 12-es listát, amelyet az oldal forgalmát mérő statisztikai adatok alapján állítottunk össze. Tartsanak velünk a 100 évvel ezelőtti történetek megismerésében, a közös emlékezésben jövőre is! Jó olvasást és boldog új évet kívánunk – a szerkesztők.
„Három karácsony elé nézett békereményekkel minden hadbavonult ország népe. Háromszor foszlottak szét a remények. A negyedik háborús karácsony előtt azonban már hatalmas erőre kaptak a békevágy hullámai […] Szombaton, december huszonkettedikén délután négy órakor megindultak a béketárgyalások a központi hatalmak és az orosz kormány kiküldöttei között. A béketárgyalások megszokott, hosszadalmas ceremóniáit ezúttal teljesen mellőzték.” – számolt be a Pesti Napló a Breszt-Litovszkban megkezdett béketárgyalásokról. Az eddig is mindenki által áhított, vágyott fegyvernyugvás szinte kézzel fogható közelségbe került.
1917. április 9-én, húsvét másnapján állásba mennek a szegedi 46-osok. A reifenbergi szerpentinen felfelé vezető út megizzasztja ugyan a társaságot, de a „vesztüket érző” századok egymást ugrató vidám viccelődésével telik. A barakkokban, majd a kavernákban már jóval komorabb lesz az élet…
Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…
Legutóbbi kommentek