A Nagy Háború

A montenegróiak évszázadokon keresztül a Balkán-félsziget legádázabb harcosainak számítottak, akikkel még az Oszmán Birodalom sem tudott elbánni. Az első világháború során is hősiesen, olykor kegyetlenül küzdöttek. Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplójából is rettegett ellenfélként ismerhetjük meg őket, a legutóbbi részben egyik legendás parancsnokuk, Janko Vukotić (ejtsd: Jankó Vukotity) tábornok neve is említésre kerül.

Dr. Kemény Gyula ezredorvos szerbiai naplója – 6. rész

A sikertelen Mali Vardar-i összecsapást követően Bilekből egyedül hősünk vállalkozik, hogy vöröskeresztes zászlókkal kis csapat élén visszatérjen sebesültek után átkutatni a csatatér környékét. A helyszínen tapasztaltak leírását csak erősebb idegzetű olvasóinknak ajánljuk. 1914. augusztus 31-én újabb támadásra indulnak Bilekből a montenegrói ágyú elfoglalására, amit Lange Tomnak neveztek el a katonák. Ezúttal a 3. hegyidandár erői is részt vesznek az akcióban…

Képek az asztalfiókból 14.

Mai fotónkon egy fémraktár valószínűleg népfelkelő őrszemélyzete tűnik fel 1917-ből. A ruházatuk és a felszerelésük is elég vegyes. Két bosnyák is látható mellettük.

Avagy mit érdemes tudni Jánosa Ferenc hadnagy 1916-os kihallgatási jegyzőkönyvéről és vallomásáról

Az első világháborús hadifoglyok életében sokszor felmerült a szökés iránti vágy, de a kísérleteknek csak relatíve kis hányada végződött sikeresen. Aki hazaért, az valamilyen formában beszámolt élményeiről, és ha szerencsénk van, akkor ez megmaradt. Az eredménytelen szökések után pedig a fogva tartó hatóság vizsgálta meg a szökés „módszertanát”, természetesen azért, hogy ezt a későbbiekben lehetetlenné tegye. Ezekről a vizsgálatokról viszont nagyon keveset tudunk. Az alábbiakban egy olyan olaszországi magyar hadifogoly kihallgatási jegyzőkönyvét közöljük, akit a svájci határ előtt fogtak el. A dokumentum a hadifogság számos jellemzőjére világít rá.

Dr. Kemény Gyula ezredorvos szerbiai naplója – 5. rész

A Bileket és környékét folyamatosan nyugtalanító montenegróiak elleni korábbi sikertelen kitörések után 1914. augusztus 25-ére újabb kirohanást rendel az erőd parancsnoksága. Ezúttal újra Mali Vardar irányába indul a támadás. Hősünk ismét az események középpontjában van, és igyekszik hűen megörökíteni mindent, amit csak lát, s ami így szinte a szemünk előtt pereg le…

Képek az asztalfiókból 13.

Asztalfiókunkból ma egy Salzburgban készült kép került elő, amelyen a helyi ezred géppuskás osztagában szolgáló fegyvermester látható. Az egyenruhája még a háború eleji, állógalléros csukaszürke darab. A fotó 1915-ben készülhetett.

A szerb történelem – akárcsak a magyar – bővelkedik legendás, már-már népmesébe illő személyiségekkel. A XX. század első évtizedében a prímet minden bizonnyal egy katonatiszt, nevezetesen Vojislav Tankosić (ejtsd: Vojiszláv Tankoszity) viszi. Következzék az ő rövid, ámde annál mozgalmasabb élettörténete.

Dr. Kemény Gyula ezredorvos szerbiai naplója – 4. rész

A bileki erődöket ágyútűz alatt tartó montenegróiak ellen kirohanásokat rendel el a parancsnokság. 1914. augusztus 16-án Mali Vardar és Kovčeg irányába, majd 19-én a Jabukovac magaslat elfoglalására indul támadás. Mindkét akcióban bevetik a nagyváradi 37/IV-eseket is. Hősünk is közelről szemléli az eseményeket, sőt, orvos létére mindkét alkalommal fegyvert is kell, hogy ragadjon…

Képek az asztalfiókból 12.

Mai fotónkon tüzértiszteket láthatunk, valószínűleg egy tábori ágyús üteg tisztikarát 1915 második feléből. A tisztek csuka- és tábori szürke ruhadarabok keverékét viselik. Néhányan már kitüntették magukat…

Arcok a Nagy Háborúból 17.

A német SMS Berlin kiscirkálón szolgáló Dani Tillschneider Hamburgból küldött fotólapot a Baranya megyei Mágocsra a „szébreményű” Ádám Anna kisasszonynak. A német hadihajón szolgáló tengerész magyar nyelven írt üdvözlőlapja sok kérdést felvet, amelyekkel kapcsolatban az olvasóink véleményét is várjuk.