A Nagy Háború

Az első nagy világégésben magyar családok milliói adták a hazának legdrágább kincsüket, gyermeküket, gyermekeiket. Ki egyet, de a többség kettőt, hármat vagy akár többet is. Reszketve és imádkozva várták fiaik hazatértét. Szerencsések voltak, akik ha sebesülten is, de viszontláthatták gyerekeiket. Nagyon sok család élete azonban gyászba borult, mert fiuk, fiaik a harctéren vagy súlyos sebektől szenvedve kórházban vesztették életüket. A debreceni Miklóssy család 1914. október 10-e és november 18-a között négy fiúgyermeke közül hármat veszített el.

Dr. Kemény Gyula ezredorvos szerbiai naplója – 13. rész

Az 1914. október 5–6-ai súlyos veszteséggel zárult, keserű emlékű Kalinovik melletti csapdából való kijutást követően újra Szarajevóba indítják a 3. hegyi dandár csapatait. A hadvezetőség a hegyek között hóban, fagyban napokon keresztül oda-vissza vándoroltatja az elcsigázott zászlóaljakat. A végsőkig kimerült katonák felsőbb parancsra elvadult lélekkel, irgalom nélkül gyújtják fel az útjukba kerülő ellenséges érzelmű boszniai szerb falvakat. Október 17-én végre megérkeznek Szarajevóba, ahol a sok viszontagság után az élet örömei várnak rájuk…

Törzsök Géza tartalékos kadét aspiráns tanító 1914-ben zászlótartóként szolgált a m. kir. budapesti 30. honvéd gyalogezredben a szerb fronton. 1938-ban megírt rövid visszaemlékezésében ennek az időszaknak a megpróbáltatásai is megelevenednek.

Dr. Kemény Gyula ezredorvos szerbiai naplója – 12. rész

1914. október 6-án folytatódik a Kalinovikból Szarajevóba tartó, s az előző nap a szerbek által megtámadott 3. hegyi dandár kálváriája. A viszonylagos éjszakai nyugalmat újra a harc váltja fel. Fennáll az alakulat teljes bekerítésének és felmorzsolódásának a lehetősége. Mindenki igyekszik a bőrét menteni, a sebesültekkel ismét nem törődik senki, akikre szörnyű sors vár, s a „feketék” végzete is beteljesedik…

A jó bornak nem kell cégér – tartja a közmondás, ám erről a borkereskedők alighanem másként vélekednek, mivel pontosan tudják, hogy bizony még a legjobb borra is ráfér több-kevesebb hírverés. Alighanem hasonlóképpen áll a dolog a jó könyvvel is: hiszen az olvasót feltétlenül tájékoztatni kell a mégoly sikeresnek számítható publikációk esetében is legalább a megjelenés örvendetes tényéről. Jelen esetben arról, hogy hosszú várakozás után nemrégiben kikerült a nyomdából egy régóta várt szakmunka: Balla Tibornak az első világháborús osztrák–magyar tábornoki kar altábornagyait bemutató kötete.

Amerikai magyar katonák 2.

Egy korabeli újságcikk szerint az amerikaiak részéről az első ágyúlövést 1917-ben egy magyar származású katona, bizonyos Arch Sándor adta le a németek ellen. Az I. világháború idején az amerikai hadseregben szolgált magyar származású katonákat bemutató sorozat mai epizódjában szerzőnk e történet igazságtartalmának jár utána. A primer forrásokkal kiegészített kutatásból Arch Sándor életének néhány momentumára is fény derül.

Dr. Kemény Gyula ezredorvos szerbiai naplója – 11. rész

1914. október 5-én hajnalban Kalinovikból a szerbek által szorongatott Szarajevó megsegítésére vezénylik a 3. hegyi dandárt. A hadvezetőség értesülései szerint szabad az országút, így ott indul meg a menet, akár egy hadgyakorlaton. A vizes, sáros úton, sűrű ködben, szakadó hideg havasesőben az erdősségbe érve azonban váratlanul puskalövések dördülnek, majd elszabadul a pokol…

Jóval az eset után, amikor újra találkoztak és beszélgetésbe elegyedtek, szóba került az illavai fegyencek 1918. őszi váci leveretése. Unger megjegyezte, hogy ha találkozna valamelyikkel a rájuk tüzelő karhatalmisták közül, kitekerné az illető nyakát. Erre válaszul Bertha megmondta, hogy ehhez itt a megfelelő alkalom, mert ő volt az egyik...

Dr. Kemény Gyula ezredorvos szerbiai naplója – 10. rész

1914. október 2-án hősünk alakulata több más zászlóaljjal együtt a boszniai Kalinovikból támadást hajt végre a települést szorongató szerbek ellen. Az ellenség nyomában haladva a többnapossá váló akció során ezúttal az időjárás viszontagságai és az éhség kínozza őket leginkább. Közben utánpótlást is kapnak csupa idős, vagy túl fiatal, tapasztalatlan, „feketébe” öltöztetett katonából…

Az első világháború nem csak a hátország rendjét, stabilitását kezdte ki, de változást idézett elő a társadalmi normák helyzetében is. Az újabb és újabb sorozások, illetve az egyre nagyobb veszteség híre átformálta a gondolkodást. Többek között ennek tudható be, hogy a fiatal, gimnazista korosztály tanulmányi eredménye, magatartása is jelentősen átalakult a háborús tanévekben. – Szabó Róbert, az Eötvös Loránd Tudományegyetem történelem szakos hallgatójának írása egykori középiskolája, a Kalocsai Érseki Főgimnázium példája alapján mutatja be ezt a változást.