A Nagy Háború

A Doberdó-fennsíkot védő magyar ezredek első vonalban harcoló csapatainak is fontos feladata volt a hírszerzés. Igyekeztek minél többet megtudni a velük szembeni állásokat tartó olasz erőkről: melyik ezred katonái, mikor kerültek az arcvonalba, milyen harci eszközök vannak beépítve az állásba és még számos információt. Minden adatra szükség volt a sikeres védelemhez.

Dr. Kemény Gyula ezredorvos szerbiai naplója – 15. rész

1914. október 21-én a boszniai Romanija Planina hegyláncon védekező szerbek ellen indított támadás során teljesen kaotikussá válnak az események. A támadó csapatok egymásra lőnek, összekeverednek, majd a saját tüzérség is tűz alá veszi őket. A segélyhelynek újra sok dolga akad. Balogh Sándor őrnagy, a nagyváradi 37/IV-es zászlóalj parancsnoka is súlyos sebesülést szenved. A másnap viszont fordulatot hoz…

A 20. század őskatasztrófájának tartott Nagy Háború centenáriumának lezárulásával sem lanyhul az olvasók érdeklődése a világháborús magyar szerepvállalás, a világégés és a trianoni békediktátum következményei iránt. Ismét egy új kötettel bővült a Magyarország első világháborús szerepét és történetét, valamint a háború következményeit egészen 1924-ig összefoglaló kötetek sora, méghozzá az ismert hadtörténész, Balla Tibor tollából. A kötet címe sokak számára ismerősen csenghet, hiszen a most megjelent könyv a szerző 2003-ban azonos főcímmel napvilágot látott kötetének teljes körűen átdolgozott és kibővített kiadása.

Dr. Kemény Gyula ezredorvos szerbiai naplója – 14. rész

A szarajevói kellemes élet csak egyetlen napig tart. 1914. október 19-én a zászlóalj egy kombinált hadosztály részeként bekapcsolódik a Romanija Planina hegyláncon befészkelődő szerb–montenegrói csapatok elleni támadásba. A felvonulás során többször eltévednek, s doktorunk rangidős tisztként vezet kisebb-nagyobb csoportokat. A beérkezésük után október 21-én reggel 8 órakor rendben megindul a támadás, a támadó él mögött nyugodtan haladó főcsoportot azonban hirtelen meglepik a szerbek…

Részlet Ujházy Sándor most megjelenő emlékiratából

Zúgott a Dnyeszter partja címmel Benkő Levente kolozsvári történész, szerkesztő gondozásában a jövő héten jelenik meg Ujházy Sándor emlékirata. Az erdélyi baróti Tortoma Könyvkiadó által a Hadinapló könyvek sorozatban megjelenő kötet szerzője Eger háziezredében, a cs. és kir. egri 60. gyalogezredben szolgált az első világháború idején. Ujházy Sándor a polgári életben tanító, festő–grafikus. A tartalékos hadnagy a naplójában az 1915–1916-ban az orosz fronton szerzett háborús élményeit, majd hadifogsága kezdeti időszakát meséli el rendkívül olvasmányos stílusban. A napló szereplői, a „hatvanasok” Heves és részben Borsod, valamint Nógrád vármegyék fiai voltak. Háborús történetükről nem jelent meg ezredalbum, így minden újonnan előkerülő emlékirat különös jelentőséggel bír. A 2019. november 27-én Egerben a közreműködésünkkel bemutatásra kerülő kötetből idézünk az alábbiakban egy izgalmas részletet.

Az első nagy világégésben magyar családok milliói adták a hazának legdrágább kincsüket, gyermeküket, gyermekeiket. Ki egyet, de a többség kettőt, hármat vagy akár többet is. Reszketve és imádkozva várták fiaik hazatértét. Szerencsések voltak, akik ha sebesülten is, de viszontláthatták gyerekeiket. Nagyon sok család élete azonban gyászba borult, mert fiuk, fiaik a harctéren vagy súlyos sebektől szenvedve kórházban vesztették életüket. A debreceni Miklóssy család 1914. október 10-e és november 18-a között négy fiúgyermeke közül hármat veszített el.

Dr. Kemény Gyula ezredorvos szerbiai naplója – 13. rész

Az 1914. október 5–6-ai súlyos veszteséggel zárult, keserű emlékű Kalinovik melletti csapdából való kijutást követően újra Szarajevóba indítják a 3. hegyi dandár csapatait. A hadvezetőség a hegyek között hóban, fagyban napokon keresztül oda-vissza vándoroltatja az elcsigázott zászlóaljakat. A végsőkig kimerült katonák felsőbb parancsra elvadult lélekkel, irgalom nélkül gyújtják fel az útjukba kerülő ellenséges érzelmű boszniai szerb falvakat. Október 17-én végre megérkeznek Szarajevóba, ahol a sok viszontagság után az élet örömei várnak rájuk…

Törzsök Géza tartalékos kadét aspiráns tanító 1914-ben zászlótartóként szolgált a m. kir. budapesti 30. honvéd gyalogezredben a szerb fronton. 1938-ban megírt rövid visszaemlékezésében ennek az időszaknak a megpróbáltatásai is megelevenednek.

Dr. Kemény Gyula ezredorvos szerbiai naplója – 12. rész

1914. október 6-án folytatódik a Kalinovikból Szarajevóba tartó, s az előző nap a szerbek által megtámadott 3. hegyi dandár kálváriája. A viszonylagos éjszakai nyugalmat újra a harc váltja fel. Fennáll az alakulat teljes bekerítésének és felmorzsolódásának a lehetősége. Mindenki igyekszik a bőrét menteni, a sebesültekkel ismét nem törődik senki, akikre szörnyű sors vár, s a „feketék” végzete is beteljesedik…

A jó bornak nem kell cégér – tartja a közmondás, ám erről a borkereskedők alighanem másként vélekednek, mivel pontosan tudják, hogy bizony még a legjobb borra is ráfér több-kevesebb hírverés. Alighanem hasonlóképpen áll a dolog a jó könyvvel is: hiszen az olvasót feltétlenül tájékoztatni kell a mégoly sikeresnek számítható publikációk esetében is legalább a megjelenés örvendetes tényéről. Jelen esetben arról, hogy hosszú várakozás után nemrégiben kikerült a nyomdából egy régóta várt szakmunka: Balla Tibornak az első világháborús osztrák–magyar tábornoki kar altábornagyait bemutató kötete.