A Nagy Háború

Dr. Kemény Gyula ezredorvos szerbiai naplója – 24. rész

1914. november 20-án véget ér a néhány napos Valjevo környéki táborozás, s a 3. hegyi dandárt a Goiginger-hadosztály támogatására vezénylik. A megfogyatkozott, lerongyolódott, mezítlábas, téli ruházat nélküli alakulat nagy hóban vánszorog előre. Ezredorvosunk nagyváradi 37/III. zászlóaljának november 22-én támadnia kellene, de a részeg Krausz főhadnagy hibájából eltévednek, s a második hullámban következő szegedi 46/III-as zászlóalj beleszalad a szerbekbe. Ezt követően tartalékba rendelik őket, és vizsgálat indul az eset miatt...

Il generale smarrito – 1° parte

I membri della nostra Fondazione durante il loro viaggio dell’11-13 ottobre 2019 presso il Piave si sono incontrati nella cittadina di Nervesa della Battaglia con i membri dell’associazione italiana Associazione Storico Culturale Battaglia del Solstizio. Erano loro a parlarci del generale austro-ungarico, di cui morte avvenne in circostanze strane e inspiegabili durante la battaglia del giugno 1918 presso il Piave. Parliamo del maggior generale Heinrich Bolzano. La storia enigmatica ci ha colpito, visto che le opere storiche e la memorialistica si occupò solo poco e in modo contraddittorio degli avvenimenti. Abbiamo deciso quindi di indagare cosa si sa della sorte del generale che oltre ad aver perso in circostanze tanto tragiche la sua vita, ebbe anche legami ungheresi. Nella prima parte della nostra serie cerchiamo di ricostruire il retroscena familiare e la carriera militare del maggior generale Bolzano fino allo scoppio della Grande Guerra.

Az elveszett tábornok – 1. rész

Alapítványunk munkatársai a 2019. október 11–13-ai piavei kutatóútjuk  során Nervesa della Battaglia városában találkoztak az Associazione Storico Culturale Battaglia del Solstizio  nevű olasz egyesület tagjaival. Ők meséltek egy osztrák–magyar tábornokról, akinek halála különös és érthetetlen körülmények között történt az 1918. évi júniusi piavei csata idején. Heinrich Bolzano vezérőrnagyról van szó. Felkeltette érdeklődésünket a rejtélyes történet, s mivel a magyar és olasz szakirodalom, valamint a visszaemlékező munkák viszonylag keveset és ellentmondásosan írnak róla, elhatároztuk, hogy kinyomozzuk, mit lehet tudni a magyar vonatkozásokkal is bíró, tragikus körülmények között életét vesztő tábornokról. Sorozatunk első részében megpróbáljuk rekonstruálni Bolzano vezérőrnagy családi hátterét és katonai pályafutását a Nagy Háború kitöréséig.

Dr. Kemény Gyula ezredorvos szerbiai naplója – 23. rész

1914. november 16-án katonaorvosunk zászlóalja az előző napokban elfoglalt Valjevo melletti Ugristje magaslaton táborozik. Másnap Bogatić falucskába vezénylik az alakulatot. Az állandóan szakadó hóban alig találnak alkalmas szálláshelyet, tüzelőt, s várják a beígért felszerelést, élelmet, de csak a postát kapják meg. Hősünk magától Potiorek táborszernagytól, a szerbiai erők főparancsnokától kap táviratot...

A 2019 októberének végén megrendezett 64. Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron ismerhette meg a történészszakma és a hadtörténelem iránt érdeklődő nagyközönség a Szerb Királyság első világháborús katonai és polgári emberveszteségeinek összeírása (Попис војних и цивилних губитака Краљевине Србије у људству у Првом светском рату) című kiadványt. A 14 kötetes kiadvánnyal Szerbia Védelmi Minisztériuma egy évszázados adósságot kívánt – ha részben is – törleszteni. Az első világháborút lezáró 1920-as béketárgyalásoktól napjainkig ugyanis most jelent meg először olyan kiadvány, amely az egykori – a háborút a győztesek oldalán befejező – balkáni ország emberveszteségeinek „név szerinti” rekonstruálására törekszik.

Dr. Kemény Gyula ezredorvos szerbiai naplója – 22. rész

A Bejlevina magaslat elfoglalását követően, 1914. november 12-én hajnalban megindul katonaorvosunk alakulata a Valjevo felé hátráló szerbek után. Egyik havas hegytetőt a másik után másszák meg. A nagyváradi 37-es zászlóaljnak kell elfoglalni az erősen megszállt Glavica magaslatot, ahonnan minden mozgásra azonnal géppuska tűzzel reagálnak. Ezt követi a Visoka. A szakadatlan előrenyomulás közben Valjevo felől menekülő szerb gyerekekkel, öregekkel és a bakákat lázba hozó nőkkel is találkoznak…

Cserven Tibor olvasónkat öt éve foglalkoztatja nagyapja első világháborúban hősi halált halt testvérének a története. Egyéni kutatása eredményre vezetett: az elmúlt években sikerült megtudnia Fülöp Máté halálának a körülményeit és megtalálnia az olaszországi Proseccóban a végső nyughelyét. Szerkesztőségünknek 2019-ban küldött írásában összefoglalta a kutatásai addigi eredményeit.

Dr. Kemény Gyula ezredorvos szerbiai naplója – 21. rész

A Bejlevina magaslat oldalában teljes káoszban töltött 1914. november 10-ei éjszakát követően a világosban rendeződnek a 3. hegyi dandár zászlóaljai. A segélyhelyen lehet igazán érzékelni a fejetlen éjszakai támadás borzalmait. Egész nap, majd november 12-re virradó éjszaka is válogatás nélkül kezeli ezredorvosunk és medikusa az eléjük kerülő sebesülteket. Közben szerb tüzérségi tüzet is kapnak…

Amerikai magyar katonák 3.

Az első világháborúban harcoló magyar származású amerikai katonákat bemutató sorozat előző részében megismerkedhettünk Alex Arch, azaz Ács Sándor őrmesterrel, aki az első amerikai lövést leadó tüzérüteg parancsnoka volt. Ácsról azt írták, ő húzta meg a 75-ös ágyú zsinegét, amivel megadta az „alaphangot” az amerikai részvételnek a háborúban. Volt azonban még egy magyar a 6. tábori tüzérezred C ütegében, aki szintén részt vett ebben a történelmi jelentőségű akcióban, Louis Varady, azaz Várady Lajos. Ebben a cikkben vele ismerkedhetünk meg.

Dr. Kemény Gyula ezredorvos szerbiai naplója – 20. rész

Az 1914. november 7-ei sikeres drinai átkelést követően hamarosan megindul katonaorvosunk alakulata Szerbia belseje felé. Hadifoglyoktól értesülnek, hogy a szerb hatóságok a magyarok kegyetlenkedésének a hírét terjesztik, s menekülésre szólították fel a lakosságot. Az elhagyott településeken húsban, rakiában és jabukában nem szenvednek hiányt, sóban és kenyérben annál inkább. November 10-re új parancsot kapnak: a 3. hegyi dandár élén haladva a nagyváradi 37-es zászlóaljra vár a Valjevo előtti utolsó jelentős magaslat, a Bejlevina elfoglalása.