A Nagy Háború

Száz évvel ezelőtt, 1915 januárjában Debrecenben újból megnyitották az egykori 1848-as Honvédtemetőt, ahová a közeli katonai kórházban elhunyt frontharcosokat kezdték eltemetni. Az első két temetésre 1915 januárjában és februárjában került sor, pompás katonai tiszteletadással.

Dér Zoltán diákkori emlékei a háborús évekből – 6. rész

1918 novemberében, a fegyverszüneti egyezmény aláírását követően Temesvárt a szerbek, illetve a francia gyarmati hadsereg szállja meg. A közbiztonság meglehetősen rossz, a városlakók ennek ellenére megpróbálják fenntartani társasági életüket, még a farsangot is megünneplik. Lassan elkezdődik a következő szemeszter, és Dér Zoltánnak vissza kellene térnie Budapestre: előbb azonban át kell jutnia a demarkációs vonalon.

Egy kiskatona története az 1. világháborúban

Az 1892-ben Alsólendván született Toplak Ferencet a háború kitörésekor, tanulmányai közben sorozták be a császári és királyi 2. bosnyák gyalogezredbe. Galíciában megsebesült, s hadifogságba esett. Hadirokkantként került haza. 50 évvel később írta meg háborús történetét, ami 2010-ben Lendván nyomtatásban is megjelent.

Avagy támadás helyett védekezés, védekezés helyett támadás

1915. május 23-án Olaszország hadat üzent az Osztrák–Magyar Monarchiának. Ezzel a lépéssel végérvényesen eldőlt az, hogy az egykori szövetséges nemcsak kibújik korábban vállalt kötelezettsége alól, hanem a továbbiakban az ellenséges tábort erősíti. A felek már hosszú évek óta rendelkeztek tervekkel egy egymással vívandó fegyveres konfliktus esetére. Igaz, nem olyanokkal, amelyek végül a háborúban megvalósultak…

Dér Zoltán diákkori emlékei a háborús évekből – 5. rész

1918 késő őszén zavaros állapotok uralkodnak az országban. Az egyetemista Dér Zoltán és édesanyja rokonlátogatásra indul a Dunántúlra. A vonatok zsúfoltsága és bizonytalan közlekedése, valamint a rossz közbiztonság miatt az utazás időnként kalandosra fordul. Mindeközben Zoltán öccse, Pista a hajmáskéri katonai táborban tartózkodik, ahol leszerelését várja. Ehhez azonban szüksége van egyetemi indexére – így főhősünk ismét útnak indul Budapestről, hogy eljuttassa testvérének a szükséges dokumentumot. A Dér család mai epizódján keresztül bepillantást nyerünk a korabeli közhangulatba.

Minden család életére jelentős hatást gyakorolt az első világháború. Ezt bizonyítja az a különleges családi hagyaték is, amelyet a Püspökladány Anno helytörténeti oldallal együttműködve, s egyszerre mutatunk be. A történetet és a képeket Megyaszai Szilvia, az oldal alapító szerkesztője osztotta meg velünk, a fotók elemzését állandó szerzőnk, Bálint Ferenc végezte el. A fényképek a Püspökladány Anno honlap I. világháborús helyi gyűjtőmunkája során kerültek napvilágra.

Olaszország belépése az első világháborúba

Antonio Salandra miniszterelnök 1914 januárjában megfogalmazta, hogy mit vár el a római külügyminisztérium tisztviselőitől: kizárólagos és korlátlan rajongást a haza iránt, szent önzést Olaszországért („sacro egoismo per l’Italia”), amely azt jelentette, hogy a külpolitikában egyedül csak a nemzet céljai számítanak, a szövetségi hűségnek semmi értelme nincs. Ez lett az első világháború előtt, közben és azután is Itália külpolitikai doktrínája.

Dér Zoltán diákkori emlékei a háborús évekből – 4. rész

A háború folyik tovább, az élet egyre nehezebb, de a hátországban sokan bíznak a győzelemben. Aki az ellenkezőjét firtatja, az nem lesz túl népszerű. 1918 végén felbomlik a rend és elszabadulnak a szenvedélyek. A sikeres érettségi vizsgát követően 1916 szeptemberétől Dér Zoltán Budapesten folytatja tanulmányait, ahol matematika-fizika szakos tanárnak készül. Felvételt nyer az Eötvös Collegiumba is.

Avagy egy háborús regény női szemmel

Mennyi veszteséget tud elviselni egy ember az élete során? Mennyi halálesetet tud feldolgozni négy év alatt, ami a közvetlen környezetében történik? Honnan tudták pótolni a nagyarányú emberveszteségeket? Hogyan lehet ép ésszel tovább élnie annak, aki mindazt átélte? Ilyesmi kérdések fordultak meg a fejemben Ernst Jünger Acélzivatarban című kötetének olvasása közben.

1915 januárjának végén az osztrák–magyar erők kitörni készültek a Kárpátokból, az ellenük meginduló ellentámadás nyomán azonban újra orosz csapatok jelentek meg a Magyar Királyság területén. Február első napjaiban a 20. honvéd hadosztály megfogyatkozott létszámú ezredei a Laborc folyó völgyében vívtak élethalál harcot a nyomukban járó orosz erőkkel. Ekkor került sor a debreceni 3. honvédezred megsemmisülésére…