Dér Zoltán diákkori emlékei a háborús évekből – 17. rész
A történet lezárásaként az utolsó fejezetből megtudhatjuk, hogyan alakult a levente-perben elítélt fiatalok sorsa. Dér Zoltán Nagyváradon raboskodó öccséért édesanyjuk minden követ megmozgatott: a külügyminisztérium segítségével végül fogolycsere útján sikerült Pistát és a többi elítéltet hazahozni. Dér Istvánné a továbbiakban még számos hasonló ügyben működött közre, és a trianoni menekültek támogatásáért létrehozott szervezetben is aktív szerepet vállalt.
A kávékedvelők számára alighanem ismerősen cseng az Illycaffè márkanév. Azt azonban kevesen tudják, hogy a trieszti kávékereskedő cég alapítója egy Temesvárról származó magyar volt, aki az I. világháborút követően telepedett le Triesztben, majd Francesco Illy néven sikeres vállalkozóként máig méltán híres kávépörkölő-üzemet alapított. Kortársaihoz hasonlóan az I. világháború során ő is katonai szolgálatot teljesített. Életének e kevéssé ismert szakaszáról szerencsénkre a bécsi Hadilevéltárban számos irat tanúskodik.
1915 elejére az Osztrák–Magyar Monarchia óriási erőfeszítésekkel ugyan, de megállította az orosz gőzhengert, átütő sikert azonban nem tudott elérni. A pozitív fordulat eléréséhez Conrad vezérkari főnök kénytelen volt német kollégája, Falkenhayn segítségét kérni. 1915. májusában a német hadsereggel közösen indított gorlicei offenzíva végre áttörést hozott a galíciai fronton.
Dérék hazatelepítésére 1920 áprilisában került sor. A család túladott a Távírda utcai házon, ingóságai egy részét pedig kiárusította. A legfontosabb tárgyaikkal, bútoraikkal berendeztek két vasúti kocsit, amely – sok más hasonló család vagonjával együtt – hamarosan kigördült velük Temesvárról. Az indulás előtti hetekben búcsú gyanánt Zoltán még felkereste kedves helyeit. Budapestre érve egy ideig vagonlakó menekültek lettek, rokonaik segítségével azonban rövidesen boldogulni kezdtek.
Szurmay Sándor, a kárpáti csaták és az orosz front híres tábornoka szabadidejében megszállott vadász és horgász volt. A nagy háború után, e két sportág szakírójaként is tevékenykedett. Kalandjait a Vadászemlékek, horgászélmények című, többször is megjelent könyvében tette közkinccsé. Műve anekdotái között számtalan első világháborús vadászélményére is rálelhetünk, amely nagyszerű betekintést nyújt a háború mindennapi életének e kevésbé ismert szeletébe.
Hogyan épült fel Ferenc József dunai birodalmának a hadereje? Milyen létszámmal, személyi utánpótlással, harci tapasztalatokkal rendelkezett ez a hadsereg? Mit mutat a nemzetközi összehasonlítás és mennyire volt felkészült egy háborúra ez a haderő? Ezekre a kérdésekre keressük a választ a következőkben.
1920 februárjában Dér Zoltán vonattal készül elhagyni a Bánátot, hogy átjusson Magyarországra. A vasúti összeköttetés azonban megszakadt az anyaországgal, aminek következtében diákunk a legkisebb rossznak tűnő megoldást választja: úgy tervezi, hogy Aradon át Makóra vonatozik, és onnan 40 km-t gyalogol Szegedig. Az utazás azonban másképp alakul, és a fiatalember egy Csanád megyei községben, Apátfalván köt ki…
2015. március 22–27. között a török vezérkar meghívására a Çanakkalénál (Gallipoli) folyt harcok 100. évfordulója alkalmából rendezett konferencián vettem részt Isztambulban. A külföldi résztvevőket az előzetesen leadott előadások alapján választották ki. Én a „Çanakkale front a sajtóban” szekcióba jelentkeztem Landauer Béla haditudósító 1915-ös útját ismertető előadásommal.
„Annyi halottat, mint itt, halomban sehol sem láttam” – szólt egy tudósítás a Čeremcha körüli harcok után. 1915. április 11-ére virradóan az orosz csapatok elfoglalták az 1133 méteres magaslatot és ezzel az Uzsoki-szorostól nyugatra benyomták az osztrák–magyar arcvonalat, ami elvágással fenyegette a Szurmay-csoport egyetlen utánpótlási vonalát. A hegy orosz birtokba vétele lehetetlenné tette volna az Uzsoki-szoros védelmét és megnyílt volna az út az Ung völgyén át Magyarország belsejébe. 
A temesvári diákok titkos szervezkedésének résztvevőit a román politikai rendőrség sorban letartóztatja. Az ezt követő vizsgálat, a nem éppen finom eszközökkel végzett vallatás hónapokig tart. Dér Zoltán letartóztatott öccse megtalálja a módját hogyan üzenjen a fogházból családjának, és így több még szabadlábon lévő résztvevőt sikerül időben értesíteni a várható őrizetbe vételről. Az ún. levente-per vádlottjai közül első fokon kettőt halálra, többeket – köztük Dér Istvánt – sokévi kényszermunkára ítélnek, később azonban az ítéleteket némileg enyhítik.
Legutóbbi kommentek