Különleges uralkodói látogatás az olasz fronton
IV. Károly trónörökösként és uralkodóként is számtalan látogatást tett a fronton, amelyekről már korábban is esett szó. Az 1916 decemberi vizitálása azért volt különleges, mert az osztrák császári trón elfoglalása után, de még magyar királlyá koronázása előtti napokban zajlott le az olasz hadszíntéren harcoló csapatainál. Ez alkalommal megszemlélte a m. kir. 41. honvéd gyaloghadosztály, illetve a 81. honvéd gyalogdandár Sesanát Opčinával összekötő úton felsorakozó alakulatait is, különleges izgalmat és élményt szerezve a magyar honvédeknek...
„Holnap 17-én egy magas elöljáró 41. hadosztályt és a 81. ddr. mindegyik ezredtől egy-egy zászlóaljat részletesen, a többi csapatokat pedig sorfalban megszemléli. […] Előkészületek haladéktalanul megteendők!” – állt abban a táviratban, amelyet 1916. december 16-án délután juttatott el a m. kir. 41. honvéd gyaloghadosztály parancsnoksága az érintett alakulatokhoz, hogy egy különleges eseményről értesítse őket.
A hadosztály nem sokkal korábban érkezett meg az orosz hadszíntérről az új állomáshelyére. Alig foglalták el szállásaikat, még gyakorlatilag ismerkedtek a környezettel, amikor jelentős esemény történt: az 1916. november 21-én már császárrá koronázott uralkodó, magyar királlyá koronázása előtt, de már a hadsereg főparancsnokaként érkezett a térségbe, hogy megszemlélje az itt állomásozó csapatokat.
A szemlén résztvevő másik alakulat, a magyar királyi 81. honvéd gyalogdandár pedig pont ellenkezőleg, a 20. honvéd gyaloghadosztály részeként már régóta harcolt a térségben, és most elszállításra várt, hogy a hadosztályát követve az orosz hadszíntérre szállítsák. Ez azonban késlekedett, így az alakulat ezredei még részt vehettek az uralkodói látogatáson.
Magyar királyi 81. honvéd gyalogdandár helyzete 1916 decemberében
(Forrás: HM HIM HL M. kir. 41. hadosztály iratanyaga II. 187. 29. doboz)
A korábban küldött titokzatos távirat után, még aznap délután 5 órakor újabb utasítás érkezett a tábori postával, amelyből gyorsan kiderült, hogy ki lesz a magas elöljáró, aki a csapatokhoz szemlére érkezik: „Ő cs. és apostoli királyi Felsége holnap, december hó 17-én a 41. hadosztály csapatait Sesana környékén legkegyelmesebben meg fogja szemlélni, és pedig minden ezred egy-egy zászlóalját részletesen közvetlen Sesana nyugati kijáratánál, míg a többi zászlóaljakat a Sesana Opcina-i uton sorfalat alkotva.”
A terület Google térképen
Az alakulatokat a szemlére két csoportra osztották: voltak a részletesen megszemlélendő csapatok, illetve csak sorfalat alkotó csapatok.
Az uralkodói látogatásra kijelölt zászlóaljak és parancsnokaik. Kék háttérrel kiemelve a részletesen megszemlélendő alakulatok (Forrás: HM HIM HL M. kir. 41. hadosztály iratanyaga II. 187. 29. doboz alapján)
A részletes szemlén résztvevő csapatoknál „jelen lenni tartoznak: ddr. parancsnokok, ezredparancsnokok, azonkívül a sorfalat képező zászlóaljak kitüntetett legénysége 1-1 többszörösen kitüntetett tiszt vezénylete alatt, de ezredenként legfeljebb 25 fő legénység”. Természetesen meghatározták a jelenlevők megjelenését is, amelynek értelmében mindenkinek kötelező volt tábori felszerelést viselni, tábori jelvénnyel. Ez utóbbival adódott egy kis probléma, mivel a legénységnek nem volt elegendő jelvénye. Ennek pótlásáról a hadosztályparancsnokság gondoskodott Op. 1612/3-as parancsában, amelyben utasításba adták, hogy: „A csapatok teljes állományának részére tábori jelvények beszerzéséről rögtön gondoskodjanak.” A tisztek kötelesek voltak fátyollal bevont kardbojttal megjeleni. A részletesen szemlélődő zászlóaljak lovasított tisztjei lóháton vonultak ki, ezzel szemben a sorfalat képező alakulatoknál gyalog álltak fel. Különbség volt még a géppuskás osztagok kivonulásánál is: a sorfalat képező csapatoknál a géppuskás osztagoknak „csak a legénysége vonul ki”.
A csapatok elhelyezkedése a szemlén
(Forrás: HM HIM HL M. kir. 41. hadosztály iratanyaga II. 187. 29. doboz)
A látogatás során természetesen nagy hangsúlyt helyeztek a biztonságra. A szemle helyszínéül szolgáló utat már a reggeli óráktól lezárták és a látogatás helyszínét repülők is biztosították. „A királyi szemle alatt állandóan repülőgépek keringtek fejünk fölött, hogy az esetleg megjelenő ellenséges repülőket elűzzék és megóvják a királyt és a szemlére kivezényelt csapatok testi épségét az ellenséges gépek bombáitól” – emlékezett a résztvevő magyar királyi budapesti 1-es gyalogezred emlékalbuma.
Bár csak rövid idő állt rendelkezésre a felkészülésre, de a hadosztályparancsnokság igyekezett minden részletre figyelni. Utasításba adták azt is, hogy a résztvevő alakulatok tisztikara a legénységet oktassa ki „Felséges Királyunk kérdésére adandó válasznál a megszólításra és bátor szabatos feleletre.”
1916. december 17-én, vasárnap egész nap borús idő volt. A csapatok a megadott időpontban elfoglalták a helyüket a műút mellett. A látogatás helyszínére az uralkodó gépkocsin érkezett, de kíséretével gyalogosan haladt el a szemlére kirendelt csapatok előtt. „A négy ezredből a fogadáshoz egy diszszázadot alakítottak, amelyhez minden ezred egy-egy szakaszt adott. Ezredünk diszszakaszát Illa Lajos tartalékos hadnagy vezette” – emlékezett a magyar királyi 12. honvéd gyalogezred emlékalbuma az uralkodó érkezésére.
IV. Károly 1916. december 17-i szemléjén kezet fog Schamschula tábornokkal, a magyar kir. 41. honvéd gyaloghadosztály parancsnokával
(Forrás: Schamschula Rezső tábornok fotóhagyatéka)
A látogatás a visszaemlékezések szerint közvetlen hangulatban telt. Az egyik résztvevő alakulat a m. kir. székesfehérvári 17. honvéd gyalogezred így örökítette meg emlékalbumában: „Őfelsége ez alkalommal is többeket megszólított, a vitézségi éremmel többszörösen kitüntetettekkel pedig hosszasabban el is beszélgetett, végül legmagasabb elismerését fejezte ki a Comen-i fennsíkon vívott nehéz harcok alatti kiválóan vitéz és sikeres magatartás fölött.”
IV. Károly a szemlén székesfehérvári 17-es honvédekkel
(Forrás: Sipos Gyula szerk. – A m. kir. székesfehérvári 17-ik honvéd gyalog- és népfelkelő ezredek története, Székesfehérvár, 1938. 93.o)
A 31-es veszprémi honvédek emlékalbuma beszélgetéseket is idézett a látogatásról: „Minden választ türelmesen végighallgatott. Látható volt, hogy valóban érdeklődik a viszonyok után. Egyik honvédünk azt felelte, hogy 4 leánya és 2 kis fia van. Őfelsége mosolyogva megjegyezte: »Fordítva jobb lenne.« Szenes hdgynál tévedett egyedül a zlj parnok, mert azt súgta Őfelségének, hogy kis ezüst érme van. Amikor Őfelsége megkérdezte, hogy hol szerezte kisezüstjét hadnagy úr! Szenes sértődötten válaszolta, hogy: »Nekem nagy ezüstöm van Felség!« »Annál szebb« válaszolta Őfelsége és tovább ment. Nem tudott választ adni a gppo. prnka. Ezzel életének legcsodásabb alkalmát elmulasztotta. Őfelsége ahelyett, hogy mi fölött parancsnokol, nyelvbotlást vétve azt kérdezte, hogy: »Mit parancsol hadnagy úr!?« És a hadnagy úr kővé meredten nézett és nem parancsolt semmit! A zlj parnok jelentette azután, hogy a hdgy úr a gpp. szd fölött parancsnokol.”
IV. Károly a szemlén
(Forrás: Sipos Gyula szerk. – A m. kir. székesfehérvári 17-ik honvéd gyalog- és népfelkelő ezredek története, Székesfehérvár, 1938. 93.o)
Nyilván az ezredalbumok visszaemlékezései talán kissé patetikusan fogalmaznak az eseményről, de azt is valószínűsíthetjük, hogy a katonák egy részére nagy hatással volt az uralkodóval való találkozás.
IV. Károly a szemlén
(Forrás: Sipos Gyula szerk. – A m. kir. székesfehérvári 17-ik honvéd gyalog- és népfelkelő ezredek története, Székesfehérvár, 1938. 93.o)
