„Aki küldte már nem él….”

2019.06.12. 07:05 :: BartókBéla

Egy úzvölgyi hősi halott története

Purpriger Dezső tartalékos főhadnagy a m. kir. miskolci 10. honvéd gyalogezred I. géppuskás századának parancsnoka 1917. augusztus 8-án esett el a Magyaros tető közelében, és Úzvölgyében temették el. Harminc évnyi életét nehéz, de nem lehetetlen rekonstruálni, így az erdélyi katonai temető egy újabb hősi halottjának tudunk személyiséget adni. A következő poszt életének azokra a részleteire hívja fel a figyelmet, amit a hadtörténelem nem jegyzett fel.

Purpriger Dezső főhadnagy temetése a m. kir. miskolci 10. honvéd gyalogezred úzvölgyi, fűrésztelep melletti II. számú temetőjében 1917. augusztus 11-én Purpriger Dezső főhadnagy temetése a m. kir. miskolci 10. honvéd gyalogezred úzvölgyi, fűrésztelep melletti II. számú temetőjében 1917. augusztus 11-én
(Gottfried Barna írásából, a Hermann Ottó Múzeum Történelmi Gyűjteményéből. Gottfried Barnának köszönjük a kép jobb minőségben történő rendelkezésünkre bocsátását!)

Purpriger Dezső 1887-ben Zilahon született Purpriger János távirda- és postafőnök és Endorffer Olga gyermekeként. Talán fontos, hogy a Purpriger családban korábban voltak már császári lovastisztek, az Endorffer családban pedig honvédtisztek. A későbbi gyászjelentés szerint négy fiútestvére volt – Jenő, János, István, Ernő –, akikkel együtt a zilahi református Wesselényi kollégiumban tanult.

A zilahi református Wesselényi Kollégium, ahol Purpriger 1896–1905 között tanult A zilahi református Wesselényi Kollégium, ahol Purpriger 1896–1905 között tanult
(Forrás: gallery.hungaricana.hu)

Dezső 1896-ban már elkezdte a középiskolát és 1905-ben érettségizett, majd a Magyar Királyi Gazdasági Akadémiára ment, ahol gazdatiszteket képeztek a nagyobb birtokok számára. Az iskola Debrecentől északra, Pallagon volt, és hároméves képzést adott, de ő csak 1911-ben végzett. Később lakóhelyeként már a Szatmár megyei Sárköz volt feltüntetve, így valószínű hogy báró Vécsey László ottani birtokán kapott állást és szállást, a Nagy Háború kitöréséig.

1908-ban besorozták, 1914 márciusában pedig a m. kir. debreceni 3. honvéd gyalogezred hadapródjelöltjeként töltötte katonai szolgálatát, majd a háború kirobbanása után helyezték át a m. kir. szatmári 12. honvéd gyalogezredhez, ahol az I. zászlóaljnál a 3. században szolgált, és részt vett pl. 1914 szeptemberében a zaborzei csatában. Egymás után kapta meg a II. Osztályú és az I. Osztályú Ezüst Vitézségi Érmeket, majd 1915 júniusában léptették elő hadnaggyá. A szatmáriaknál folytatott szolgálatáról és fegyveres harcairól még keveset tudunk, pedig több mint két évet velük töltött a fronton.

Gottfried Barna történész szerint 1916 decemberében vezényelték át a 10. honvéd gyalogezredhez, ahol az I. géppuskás század parancsnoka volt. Ezután utazhatott Egerbe, ahol a tizenkettesek pótzászlóalja tartózkodott és ekkor ismerkedett össze más tisztekkel és azzal a Katalin nevű lánnyal, akit később menyasszonyának neveztek.

Alaposan kivette részét az 10-es honvéd ezred harcaiból, pl. a legendás Magyaros tető elfoglalásából, mert 1917 februárjában főhadnagy lett, áprilisban megkapta a porosz Vaskereszt II. osztályát, májusban pedig a III. Osztályú Katonai Érdemkeresztet hadidíszítményekkel és kardokkal. A 10-es honvédek ekkor a csíki határhegységben vívták állásharcukat az orosz csapatokkal, elfoglalták több csúcsát, de miután több heves orosz ellentámadást visszavertek, hónapokon keresztül viszonylagos nyugalom uralkodott azon a frontszakaszon.

Osztrák–magyar géppuska harci állásban Osztrák–magyar géppuska harci állásban
(Forrás: commons.wikimedia.org, Österreichische Nationalbibliothek)

A III. Osztályú Katonai Érdemkereszt hadidíszítményekkel és kardokkal
(Forrás: picclick.de)

Ekkor érkezett meg IV. Károly király Csíkszeredába a 39. gyaloghadosztály csapatainak megszemlélésére és a legvitézebb tisztek és katonák személyesen is találkozhattak vele. Purpriger Dezső főhadnagy is ott volt a városháza udvarán. Érdekes módon a király azt kérdezte tőle, hol szerezte kis és nagy Ezüst Vitézségi Érmeit, pedig már több kitüntetés is díszítette zubbonyát, végül – Sassy Csaba ezredkrónikás emlékezése szerint – a következőt üzente a tízes honvédeknek: „Adja át üdvözletemet az ezred tisztikarának és legénységének, amiért ilyen bátran és vitézül viselkedtek és az ezrednek ezt a szép hírnevét őrizzék meg továbbra is!”

IV. Károly király 1917. június 16-án Csíkszeredán üdvözli a 39. gyaloghadosztály tisztjeit. A sorban ott áll valahol Purpriger főhadnagy is. IV. Károly király 1917. június 16-án Kézdivásárhelyen
(Forrás: commons.wikimedia.org, Österreichische Nationalbibliothek)

Mi történt 1917. augusztus 8-án a 10. honvéd gyalogezred frontszakaszán? Olvassuk el Sáfrán Géza ezredparancsnok másnapi tényszerű napiparancsából: „A tegnapi harcok alkalmával Purpriger Dezső t. főhadnagy az 1. század parancsnoka egy rohamjárőr fedezete alatt egy ellenséges támpont ellen 2 géppuskával merészen előre hatolt. A roham járőr egy ellenséges akadálymezőt átvágott, Purpriger főhadnagy géppuskáit az ellenséges drótakadály közepében állásaiba vitte és tüzével támogatta a járőr további munkáját a dróton. Az ellenséges erős gyalogsági tűz a rohamjárőrt megakadályozta abban, hogy a második mezőt is átvágja. A járőr emberei és ő két géppuskával minden fedezék nélkül az ellenséges ároktól alig 30 lépésre hihetetlen bátorsággal kitartottak, az ellenségnek tüzükkel nagy veszteséget okoztak. Azonban az ellenséges tűz is sok áldozatot követelt. A járőr több embere elesett. A géppuskák kezelő-személyzetéből egyik ember a másik után sebesült meg. Mikor az egyik puskairányzóját is golyó érte, Purpriger főhadnagy maga ugrott a géppuskához és személyesen kezelte azt. Rövidesen ő maga is súlyosan megsebesült. A rohamjárőrből és a géppuskák kezelő legénységéből csak kevesen menekültek meg sértetlenül, de órák hosszat tartó elszánt kitartásukkal mégis megmentették mind a két géppuskát.”

Gottfried Barna a Székelyföld című folyóirat 2017. júniusi számában kiválóan rekonstruálta és értékelte az esemény hadtörténeti részleteit, és csak egyetérteni tudunk vele: „Az egész akció egy fölösleges, előkészítetlen, téves helyzetértékelésen alapuló rohamtámadás volt, amelyre a koronát a támadás tényének közlésével tették fel”.

A tízes honvédek 1917. augusztus 8-i oroszok elleni kudarcba fulladt rohamtámadását jobban megérthetjük, ha belehelyezzük azt a nagyobb hadászati összefüggésekbe. A német–osztrák–magyar csapatok 1917. augusztus 6-ától egyszerre indítottak támadást a dél-moldvai Mărășeștinél és a Keleti-Kárpátokban az Ojtozi-szoros környékén, a román ellenőrzés alatt lévő moldvai területek elfoglalására. A román és orosz csapatok szívós ellenállása miatt azonban mindkét hadművelet kudarcba fulladt, a központi hatalmak romániai előre nyomulása 1917. szeptember 8-ra végleg megrekedt, és 1918 őszéig állóháború alakult ki azon a fronton. A románok több mint 27 000 embert, a központi hatalmak több mint 47 000 embert vesztettek. A tízesek kudarca a front bal szélén tehát egy kicsiny epizódja volt a délkeleten folyó hatalmas összecsapásnak és még figyelemelterelésnek sem volt elég.

A Focsani és az Ojtozi-szoros környékén folyt csata térképén a bal felső sarokban látható a 39. honvéd gyaloghadosztály és az Úz völgye. A Focsani és az Ojtozi-szoros környékén folyt csata térképén a bal felső sarokban látható a 39. honvéd gyaloghadosztály és az Úz völgye
(Forrás: ro.wikipedia.org)

Purpriger főhadnagy valóban súlyos sérüléseket szenvedett, de igyekeztek minél gondosabb ellátásban részesíteni a kórházban. Ágyban feküdt, amikor József főherceg augusztus 9-én meglátogatta az elkeseredett tízeseket, hogy több kitüntetés átadásával öntsön lelket a csüggedt harcosokba. Visszafelé utaztában találkozott a sebesültekkel, és Sassy Csaba szerint Purpriger főhadnagyot is meglátogatta. Két nappal később azonban olyan gyulladás alakult ki a géppuskás tiszt szervezetében, amelyet nem tudott legyőzni, így 10-én elhunyt.

Az osztrák Vaskorona Rend III. lovagi osztálya hadidíszítményekkel és kardokkal, amit hőstettéért 1917. szeptember 29. után kaphattak meg Purpriger főhadnagy hozzátartozói
(Forrás: www.vitezirend.co.hu)

Purpriger főhadnagy haláláról Sáfrán Géza ezredparancsnok 106. napiparancsa értesítette az egri ismerősöket, amelyben részletesen leírta a géppuskások parancsnoka halálának körülményeit, és azt dr. Jordán Lajos hadnagy küldte el a 12-esek pótzászlóaljának. Ő írta meg, hogy az Úz völgyében temették el Breit József, a 39. honvéd gyaloghadosztály parancsnokának jelenlétében.

Az emlékmű és mögötte a síremlék egy másik, valamivel későbbi fotón Purpriger főhadnagy síremléke a 10-es honvédek emlékműve mögött, attól kissé balra az úzvölgyi fűrésztelep melletti II. számú katonai temetőben, egy korabeli fényképen (Forrás: Németh Györgyi: A 10-es honvédek és a „10-es Honvéd” 1917–18-ban c. tanulmányában, Hermann Ottó Múzeum Évkönyve, 22–23. 1985. 139. Gottfried Barnának köszönjük a kép jobb minőségben történő rendelkezésünkre bocsátását!)

A m. kir. miskolci 10. honvéd gyalogezred úzvölgyi, fűrésztelep melletti I. számú katonai temetőjének a díszes bejárata. Közvetlenül balra mellette volt található a II. számú temető, ahová Purpriger Dezsőt is eltemették Az emlékmű és mögötte a síremlék egy másik, valamivel későbbi fotón 
(Forrás: Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum. Murányi Gábornak köszönjük az emlékmű helyreállításához kapott fotó rendelkezésünkre bocsátását)

Az Egri Ujság augusztus 19-én adott hírt Purpriger haláláról, de 22-én a lap szerkesztősége megkapta a főhadnagy menyasszonyának szóló utolsó levelét.

Jakab József hírlapíró felbontotta a levelet és a halálra készülő fiatal katonatiszt gondolatait megosztotta az olvasókkal is. „Azért mégis, ha arra gondolok, hogy meghalok, fáj, nagyon fáj, mert úgy érzem, szüksége van még reám a hazának, és még többet kíván tőlem…” – írta szerelmesének többek között. A levélben a vőlegény egy szál rózsát is küldött, és idézte Kacsoh Pongrácz János vitéz című operettjéből a kedvelt „Egy rózsaszál szebben beszél…” kezdetű dal sorait: „aki küldte már nem él…” Megérezte volna előre végzetét?

Purpriger Dezső gyászjelentése a közvetlen rokonok felsorolásával a debreceni református kollégium nagykönyvtárából A m. kir. miskolci 10. honvéd gyalogezred úzvölgyi, fűrésztelep melletti I. számú katonai temetőjének a díszes bejárata. Közvetlenül balra mellette volt található a II. számú temető, ahová Purpriger Dezsőt is eltemették
(Forrás: Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum. Murányi Gábornak köszönjük az emlékmű helyreállításához kapott fotó rendelkezésünkre bocsátását)

1917. augusztus 31-én érkezett meg Egerbe Dömötör György plébános a tízes honvédek tábori lelkésze az Úz völgyéből, és a helyi újság szerkesztőségében Purpriger menyasszonyát kereste. A katolikus pap a 12-es pótzászlóalj parancsnoki irodájában adta át a lánynak vigasztaló szavak kíséretében a vőlegénye sírjáról hozott úzvölgyi virágokat és az ő arcképét. Sajnos, sem a lány nevét sem a főhadnagy fényképét nem sikerült megtalálnunk, pedig ezzel arcot is adhatnánk a két honvédezred hősi halottjának.

A vakmerő honvéd főhadnagy gyászfátyolos menyasszonya pedig úgy érezhetett, ahogy az Egri Ujság írta 1916 szeptemberében: „Megrabolva sok leányszoba színes álma, a kis fehér íróasztal hiába várja íródeákját, aki mindennap gyöngybetűs sorokat küldött Galícia vérittas földjére, a hős aranykeretes arcképére csókok helyett keserű könnyek hullanak, elhervadtak a mindennap gondos kézzel, boldogságos tekintettel elé rakott friss virágok, csak a Múlt kísért szívbe vájó fájdalommal, a meghitt együttlét a vadszőlős lugasban, az öreg platán árnyékában, szerelmes szavak édessége, zongorás esték, táncos éjszakák a Kaszinóban, napsütéses délelőttökön gondtalan séták, a gyűrűváltás emlékezetes estéje, oh, milyen virágos kedvük volt akkor – s mindent ledöntött az elmúlás mélységébe a gyilkos golyó.”

Purpriger Dezső gyászjelentése a közvetlen rokonok felsorolásával a debreceni református kollégium nagykönyvtárából Purpriger Dezső gyászjelentése a közvetlen rokonok felsorolásával a debreceni református kollégium nagykönyvtárából (forrás: https://library.hungaricana.hu)

Purpriger Dezső neve a hősi halált halt gazdatisztek névsorában a debreceni akadémia pallagi első világháborús emlékművén Purpriger Dezső neve a hősi halált halt gazdatisztek névsorában a debreceni akadémia pallagi első világháborús emlékművén
(Forrás: kozterkep.hu)

* * *

Az 1917. augusztusi harcok további, Úzvölgyében nyugvó miskolci 10-es honvéd hősi halottainak adatai Sassy Csaba kötete és a veszteséglajstrom adatai alapján, bízva abban, hogy a nevekhez kapcsolódóan kikutatott lakóhely adatok további helytörténeti kutatások alapjául is szolgálhatnak. (Félkövérrel Sassy Csaba adatai, pirossal pedig a hivatalos veszteséglistákból származó további adatok szerepelnek a táblázatban.)

táblázat Nagyításhoz kattintson a képre!

3 komment

Címkék: úz–völgy Purpriger Dezső

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr3914889704

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

BartókBéla 2019.06.19. 20:25:22

Még egy 1917.augusztus 8-i hőshöz találtam némi adatot. Réti Ernő 1898-ban született egyéves önkéntes tizedes/szakaszvezető a miskolci királyi katolikus főgimnázium a mai Fráter György Katolikus Gimnázium elődjének diákja volt.
Lakóhelye alapján - Diósgyőr-Vasgyár - apja a gyár alkalmazottja volt. Az iskola értesítői (évkönyvei) szerint ugyanis egy Réti Lajos nevű úr, aki apja vagy nagybátyja is lehetett, éveken keresztül támogatta pénzadományokkal a gimnáziumot. 1907-ben Ernővel együtt kezdett egy Réti József nevű fiú is egy 57 fős osztályban, majd Réti Aladár, Réti Lajos lett gimnazista, ami talán nem véletlen.
Réti Ernő 1916 júniusában tett hadi érettségi vizsgát a miskolci katolikus gimnáziumban 18 társával együtt és Rádai Antal nevű osztálytársával együtt Selmecbányán bányamérnök szeretett volna lenni, de behívták a 10. honvéd gyalogezredbe, ahol egyéves önkéntes rangot kapott. Vele végezte a miskolci gimnáziumot Nahóczky Alfonz nevű osztálytársa is, ugyanabban az ezredben szolgált, de túlélte a háborút és miniszteri tanácsos, a József nádor műszaki egyetem magántanára lett kohómérnök tagozaton. Réti Ernő alig 19 éves volt, amikor elesett, tiszti rangot nem érhetett el és örök nyugalomra helyezték az tizes honvédek úzvölgyi temetőjében.
Ki tudja milyen értékes ember lehetett volna belőle!?

PintérTamás · http://nagyhaboru.blog.hu 2019.06.19. 20:54:25

@BartókBéla: Kellő adat birtokában akár egy poszt is születhetne róla is, s egy újabb úzvölgyi hősi halott kapna személyiséget!

A Blogról

Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…

Könyvajánló

Hadiszalagon 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Bilek

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

  • PintérTamás: A blogon Rózsafi János posztjában többször is említésre kerül a József hőherceg által "Kövér Berta... (2021.11.27. 11:42) A híres 30 és feles
  • PintérTamás: A hatásáról így számolt be egy olasz hadifogoly, akinek a vallomását József főherceg rögzítette a ... (2021.11.25. 23:42) A híres 30 és feles
  • PollmannFerenc: Ide kívánkozik még, hogy a 30 és felest a Monarchia tüzérsége tulajdonképpen annak köszönheti, hog... (2021.11.25. 15:42) A híres 30 és feles
  • KajonÁrpád: @magyaros17: Nem akarlak elkeseríteni, de a hadosztályok nehéztüzérsége nem 30 és felesekkel volt ... (2021.11.25. 15:02) A híres 30 és feles
  • magyaros17: Én azt hittem, hogy jóval nagyobb számban készültek ilyen lövegek. Mondjuk az elgondokodtató volt,... (2021.11.25. 10:50) A híres 30 és feles
  • Utolsó 20

Kiadványaink

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Programajánló

Nincs aktuális programajánló.

Utazás

Dér Zoltán visszaemlékezései

Kiállítás

Kiállítások az I. világháborúról

Adó 1%

Művészek a háborúban 

süti beállítások módosítása